Gornja Pilica () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 23, közúton 34 km-re északra, a Majevica-hegység keleti lejtőin, a Pilica-folyó felső folyása mentén, 280-490 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Bijeljina 427-3-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1096838Bosnyák00Horvát31Jugoszláv00Egyéb51Összesen1104840
Története A mai napig fennmaradt az a hagyomány a nép körében, hogy a középkorban a közeli Teočak katolikusai magyarok voltak, akik az oszmán hódítások elől menekültek vissza Magyarországra. A hagyomány szerint Pilica faluban is magyar szőlőültetvények voltak egykor. Az oszmánok 1520 és 1529 között hódították meg ezt a térséget. Az oszmán uralom alá kerülve Teočak városát és egész Tuzla környékét az oszmánok által délről ide telepített ortodox vlachoknak kellett őrizniük. Az egész régióban jelentős etnikai változások történtek. A katolikus lakosság nagy része északra vonult vissza (a teočaki ferences kolostor is eltűnt). A Teočaki náhijében az 1530-as évek végén már hét falu volt, melyek többnyire az azonos nevű város körül helyezkedtek el, és amelyeket vlachok laktak. A vlachok legidősebbike, Teočaki náhije kenéze Srednje Lokanj faluban székelt, amely az oszmán összeírások szerint először létesült. A Teočaki náhijében, melynek központja az azonos nevű erődített város volt a Tavna-folyó forrásánál, és amely 11 falut foglalt magában, az 1533-as összeírás szerint a vlachok hét, többnyire jelentős falut laktak: Rudinét (Srednji Lokanj), Vrh Lokanjt, Gornji Lokanjt, Branjevót (Donji Lokanj), Dolnja Pihlcát (D. Pilica), Gornja Pihlicát és Orahovo Selištét.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Beloševac községhez tartozó településnek 146 háztartása és 899 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 100. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz és Tavna községhez tartozó településen 120 háztartást, 733 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 144. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Pilica Szent Petka tiszteletére szentelt ortodox temploma a szomszédos Donja Pilicán található. A templom mérete 16x7 méter, építése 1997-ben kezdődött. Az alapokat Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel 1997. október 27-én. A templom 2003-ban készült el, és ugyanazon év június 1-jén Vaszilje püspök szentelte fel. A faragott tölgyfa ikonosztázt a Mali Zvornik-i Miodrag Simić készítette. Az ikonosztázon látható ikonokat a loznicai Živorad Ilić festette. A templomot 2023-ban a loznicai Živorad Ilić és Aleksandar Nikolić festette ki.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései