Az adenomiózis a méh belső nyálkahártyájának a méhfalba való benövése. Gyakori tünete többek között a fájdalmas és erős menstruáció; bár vannak, akiknek egyáltalán nincsenek tüneteik. Egyéb tünetek lehetnek a krónikus kismedencei fájdalom és a nemi aktus közbeni fájdalom. A szövődmények közé tartozhat a meddőség, és gyakran endometriózissal társul.
Az ok nem tisztázott. A kockázati tényezők közé tartozhat az elhízás, a fogamzásgátló tabletták szedése, a császármetszés, a korábbi terhesség, valamint a tágítás és a kürettázs. Mögöttes mechanizmus lehet a méh belsejének vagy a Müller-csövek szövetének sérülése és regenerálódása. A diagnózis a tünetek alapján gyanítható, és ultrahanggal, MRI-vel vagy biopsziával igazolható. Érintheti a méh egy kis vagy nagy részét. A méh gyakran megnagyobbodik, de ez nem rákos jellegű.
A tünetek enyhíthetők NSAID-okkal (nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel), fogamzásgátló tablettákkal, hormonális méhen belüli eszközzel (spirállal) vagy danazollal. A beavatkozási lehetőségek közé tartozik a méhartéria embolizációja, az endometrium ablációja és a miomektómia. Azoknál, akik nem szeretnének több gyermeket, a méh sebészeti eltávolítása is szóba jöhet.
Az adenomiózis a becslések szerint a nők 20–35%-át érinti. Leggyakrabban reproduktív korban lévőknél fordul elő, gyakran a 40 év felettieknél diagnosztizálják. Carl von Rokitansky német patológus írta le először a betegséget 1860-ban. A kifejezés az „adenos” (mirigy), a „myo” (izom) és az „osis” (kórállapot) szavakból származik.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Translated from MDWiki Kategória:Betegségek Kategória:Nőgyógyászat