A Bajkay család egy Bars vármegyei és verebélyi széki egyházi nemes család.
Történetük Nevüket a Verebélytől délkeletre fekvő Bajkáról vehették, valószínűleg valamikor onnan származtak el, vagy eredetileg a helyi birtokos család volt Bajkán.
1568-ban és 1574-ben Verebélyen Bajkayné, 1589-ben, 1597-ben, 1601-ben és 1603-ban Bajkay szerepel a tizedjegyzékben.Csapodi Csaba 1942: Bars megye verebélyi járásának nemzetiségi viszonyai az újkorban. A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1942, 711-712 1599-ben Bajkay Mihály ökör- és marhakárát 300 forintban és Bajkay János is 300 forint kárt vall az ún. októberi tatárdúlást követően.Matunák Mihály 1905: Az 1599 évi Barsvármegyei tatárjárás. Magyar Történelmi Tár 4/6, 593
1587-ben szerepel Verebélyen Baikay Mihály.Ethey Gyula 1941: A verebélyi érseki nemesi szék. Magyar Családtörténeti Szemle 1941/12, 273; UC 45:29, p. 90 (91) 1590-ben az esztergomi érseki szék üresedésekor Fejérkövy István nyitrai püspök közbenjárásával II. Rudolf által Bajkáj Ambrus és fiai Mihály és János másokkal együtt Keme Földe, másképp Gyárfás Földe prédiumra új adományt kaptak.SAP 72
1637-ben Dóczy Mihály két házhelyet Nemesénben (Nemessány?) Bajkaynak ad zálogba.Garamszentbenedeki Convent, Proth. M., p. 5 Hont vármegyében Bajkay Tamás özvegye közép-szúdi 4 házhelyét Domaniky Mihálynak és nejének vallotta be 1634-ben.Garamszentbenedeki Convent, fasc. VI. No. 47; fasc. LXIX. No. 22
1664-ben Bajkai András és Mihály szerepelnek a verebelyi oszmán adóösszeírásban.Blaskovics József 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony, 153-154
Neves családtagok Bajkay István 1651-ben a verebélyi szék esküdtjeSAP, 121. doboz (új rendezés), fasc. Vass, 1. irat
Jegyzetek
Források Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. Budapest Nagy Iván: Magyarország családai I.
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Bars vármegyei nemesi családok Kategória:Verebélyi családok