Vitinica () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 15, közúton 22 km-re északnyugatra, a Majevica-hegység keleti részén, 283-540 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Bijeljina 427-3-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb2042Bosnyák29000Horvát10Jugoszláv50Egyéb60Összesen31162
Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz tartozó Vitnica községhez tartozó településnek 132 háztartása, 425 muszlim és 263 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 101. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Vitnica Srpska településen 68 háztartást és 377 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 144. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Vitnica Srpska községnek 376 lakosa volt, mind ortodox szerbek. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 232. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején 1992. május 7-én a szerb erők tüzérségi támadása hatására Vitinica szinte üres maradt. Erről a tucatnyi falucskát magában foglaló nagy területről a helyiek Međeđa felé indultak, sokan az erdőkbe menekültek. A legbátrabbak maradtak, hogy megvédjék a helyet körülvevő gyengén megerősített vonalakat. Gornja Vitinicában a mecsetet teljesen elpusztították a szerb hadsereg által boškovići, malešići és Bijela Zemlja-i állásaiból kilőtt nehéz lövedékek. A Donja Vitinica-i a mecsetet is tüzérségi lövedékek pusztították el. Május 26-án a Vitinica és Kovačići településekről származó muszlimok hat kiseljaki szerbet gyilkoltak meg, majd felgyújtották a szerb Srpska Vitinica falut, ahová a szerbek közül a mai napig (2019) senki sem tért vissza. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település kisebb, szerbek lakta keleti része a Boszniai Szerb Köztársasághoz került, míg a muszlimok lakta nyugati rész a Föderáció és Sapna község területénél maradt.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései