Klisa () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 10, közúton 15 km-re északra, a Majevica-hegység keleti részén, a Sapna-folyótól északra, 200-404 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák617413Horvát00Jugoszláv00Egyéb03Összesen617416
Története A település a Klisica lelőhely tanúsága szerint már a középkoriban is lakott volt. Az itt talált középkori kövekről azt tartják, hogy azok a település középkori templomának maradványai.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején 1992. május 31-én az összes muszlim (bosnyák) családot elűzték a faluból. A Đulićihez tartozó Bijeli Potokra hurcolták őket, ahol a Boszniai Szerb Köztársaság Hadseregének és félkatonai alakulatainak tagjai 1992. június 1-jén Zvornik község több falujából elhurcoltakkal együtt körülbelül 675 férfit és fiút választottak el családjuktól, majd öltek meg. Holttesteiket a Podrinje régió különböző tömegsírjaiba temették el.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Nevezetességei Klisica – középkori templom maraványai. A lelőhelyen földművelés során köveket találtak, melyek a hagyomány szerint a település lerombolt középkori templomának maradványai.
A klisai muszlim gyülekezet a kozluki gyülekezetből kiválva alakult. Az első mektebet Klisában 1910-ben építették. A földet, ahol ma a mecset található, Džemil Omerović adományozta. A mecset építése 1979-ben kezdődött, és hivatalosan 1982-ben nyitották meg. A mecsetet 1992-ben a szerb erők elpusztították. A háború utáni első pénteki imát 1999 márciusában tartották a lerombolt mecsetben. Felújítása ugyanebben az évben kezdődött. 2004-re befejeződött a mecset és a mellette található mekteb tanterem építése.
Klisában található egy kút, amely a legenda szerint arra késztette a település lakóit, hogy régen letelepedjenek és ott maradjanak.
Egy mártír-emlékművet állítottak a Bosznia-Hercegovina elleni agresszióban (1992-1995) elesettek emlékére. 1991 és 1992 között Sakib Bajrić efendi volt az imám, akit gyülekezetével együtt elhurcoltak. Holttestét azonosították és a memići mártír-temetőben temették el.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései