A Svéd Akadémia (), amelyet III. Gusztáv svéd király alapított 1786-ban, Svéd Királyi Akadémiák egyike. Tizennyolc, élethosszig tartó választásra megválasztott tagja alkotja a legfelsőbb svéd nyelvi hatóságot. Skandinávián kívül leginkább arról ismert, hogy ez a testület választja ki az éves irodalmi Nobel-díj nyerteseit, akiknek az adományozó, Alfred Nobel emlékére szóló díjat ítélik oda.
Története jobbra|bélyegkép|Az akadémia hivatalos logója bélyegkép A Svéd Akadémiát 1786-ban alapította III. Gusztáv király. Az Académie française mintájára 18 tagja van. Állítólag a király eredetileg húsz tagot szándékozott választani, ami a Francia Akadémia létszámának fele, de végül tizennyolc mellett döntött, mivel a svéd De Aderton – „A tizennyolc” – kifejezés olyan szép, ünnepélyes hangzású volt. Az akadémia mottója a „Tehetség és ízlés” (svédül „Snille och Smak”). Az akadémia elsődleges célja a „svéd nyelv tisztaságának, erejének és fenségének” („Svenska Språkets renhet, styrka och höghet”) előmozdítása (Walshe, 1965).
Az akadémia alapszabályát maga III. Gusztáv fogalmazta meg. Az Akadémia meghatározott feladatai között szerepelt egy svéd nyelvi szótár összeállítása, valamint évenkénti szónoki és költészeti versenyek szervezése adott témákban. A király továbbá elrendelte, hogy az Akadémia minden évben december 20-án nagy ünnepséget tartson, és hogy minden évben érmet verjenek egy kiemelkedő svéd személyiség emlékére.
Gusztáv 1792-ben bekövetkezett halála után az akadémia megítélése romlott, de az intézmény ennek ellenére megőrizte pozícióját az ország legfőbb tekintélyeként irodalmi és nyelvészeti kérdésekben.
Miután a 19. század közepén virágzott, a század végére az új irodalmi mozgalmakkal szemben ádázan ellenségeskedő akadémia hanyatlásnak indult, és nem alakult ki jó vélemény róla.
Némi kezdeti habozás után a 20. század fordulójára az akadémia elfogadta az irodalmi Nobel-díj odaítélésének feladatát, és nem sokkal azután megkezdődött az akadémia modernizációja számos új iskolai író bevonásával, és első női tagjának, Selma Lagerlöfnek a megválasztásával.
Központja Az épületet, amelyet ma Stockholmi Tőzsdeként ismerünk, a polgárság számára építették. Az alsó emeletet kereskedelmi tőzsdeként használták (ebből később tőzsde lett), a felső emeletet pedig bálok, szilveszteri ünnepségek stb. megrendezésére használták. Az akadémia megalapításakor a bálterem volt Stockholm legnagyobb fűthető, így télen is használható terme, ezért a király megkérdezte, hogy kölcsönkérhetné-e.
Az akadémia azóta minden évben itt tartja éves ülését, amelyen a svéd királyi család tagjai is részt vesznek. Az akadémia azonban csak 1914-ben kapta meg a végleges engedélyt a felső emelet használatára. Ott ülésezik az akadémia, és többek között itt jelentik be a Nobel-díjasok nevét. Ez a feladat vitathatatlanul a világ egyik legbefolyásosabb irodalmi testületévé teszi az akadémiát.
A svéd király az egyetlen személy – a tagokon kívül –, akinek joga van részt vennie az akadémia ülésein. 2022. március 3-án a svéd király részt vett egy heti akadémiai ülésen, ami több mint 200 év óta először fordult elő.
Tagok bélyegkép|Karl Ragnar Gierow és Henry Olsson akadémiai tagok VI. Gusztáv svéd királlyal, 1966-ban bélyegkép|Az újonnan megválasztott tagok, Sten Lindroth és Artur Lundkvist a Svéd Akadémián 1968-ban Az Akadémia tagjait titkos szavazással választják, és az eredmény nyilvánosságra hozatala előtt azt be kell nyújtani az Akadémia patrónusának, a svéd királynak jóváhagyásra. Az Akadémia tagjai között írók, nyelvészek, irodalomtudósok, történészek és egy neves jogtudós is van. Kezdetben az írók kisebbségben voltak az Akadémián, de a huszadik század folyamán az írók száma a Tizennyolcak több mint felét kitette. A Svéd Akadémia régóta erősen férfiak által túlreprezentált intézmény, de az Akadémia a közelmúltban a jobb egyenlőség felé mozdult el. 2019. december 20. óta az elnökök egyharmada nő.
2018 előtt az akadémia tagjai nem mondhattak le; a tagság életre szóló volt, bár az akadémia dönthetett úgy, hogy kizárja a tagokat. Ez kétszer is megtörtént Gustaf Mauritz Armfelttel, akit 1794-ben kizártak, 1805-ben újraválasztottak, majd 1811-ben ismét kizártak. 1989-ben Kerstin Ekman és Lars Gyllensten tagok úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt az akadémia ülésein, mivel az nem volt hajlandó támogatást nyújtani Salman Rushdie-nak, amikor Khomeini ajatollah halálra ítélte őt A sátáni versek című műve miatt, röviddel azután, hogy egy harmadik tag, Werner Aspenström is lemondott az üléseken való részvételről meg nem határozott okokból. 2005-ben Knut Ahnlund ugyanezt a döntést hozta, tiltakozásul Elfriede Jelinek 2004-es Nobel-díjassá választása ellen, munkásságát „élvezetes, erőszakos pornográfiának” nevezve, és kijelentve, hogy a díj odaítélése „helyrehozhatatlan kárt okozott a díj értékében a belátható jövőben”. 2017. november 25-én Lotta Lotass egy interjúban elmondta, hogy több mint két éve nem vesz részt az akadémia ülésein, és már nem is tartja magát tagnak. jobbra|bélyegkép|200x200px|Dag Hammarskjöld backåkrai farmja, amelyet az akadémiai tagok elvonulóhelyeként használnak Dag Hammarskjöld egykori Backåkrában található farmját, amely Dél-Svédországban, Ystad közelében található, 1957-ben Hammarskjöld, az ENSZ akkori főtitkára (1953–1961) vásárolta meg nyári rezidenciának. A farm déli szárnyát a Svéd Akadémia 18 tagja nyári rezidenciájaként tartják fenn, amelynek Hammarskjöld is tagja volt.
2019. április 11-én az akadémia történetében először tette közzé pénzügyi kimutatásait . E szerint az akadémia 1,58 milliárd svéd korona értékű pénzügyi eszközzel rendelkezett 2018 végén (ami 170 millió amerikai dollárnak, 150 millió eurónak vagy 130 millió fontnak felel meg).
Viták 1794–1795: Az Armfelt-összeesküvés és az Akadémia felfüggesztése Az Akadémia alapítójának, III. Gusztáv királynak 1792-ben bekövetkezett halála után a Svéd Akadémia megítélése romlott. 1794-ben Gustav Mauritz Armfelt tagot kizárták az Akadémiából, miután hazaárulásért elítélték a svéd kormány elleni összeesküvés vádjával, majd 1795-ben az Akadémiát politikai okokból két évre teljesen felfüggesztették. Armfeltet végül 1805-ben visszahelyezték az Akadémiába, de miután az 1809-es puccsot követően Oroszországba kényszerült száműzetésbe vonulni, 1811-ben ismét kizárták az Akadémiáról.
Az 1881-es Henning Hamilton-ügy 1881-ben Henning Hamilton tagot kizárták az Akadémiáról, miután bűnösnek találták sikkasztásban, amelyet egy rokon aláírásának meghamisítása okozott.
Az 1989-es Rushdie-ügy Az Akadémia 1989. február 23-i ülését követően Kerstin Ekman és Lars Gyllensten tagok lemondtak helyükről, tiltakozásul az ellen, hogy az intézmény megtagadta, hogy elítélje Iránt Salman Rushdie író halálos ítéletét Sátáni versek című regényéért, amelyet a muszlimok istenkáromlásnak tartottak. „Nagyon csalódott és szomorú vagyok, hogy az Akadémia nem tudott Rushdie mellett vagy ellen állást foglalni” – mondta Ekman. „Az Akadémiának támogatnia kellett volna Rushdie-t, ez a szólásszabadság kérdése.” Gyllensten azt mondta: „Az iráni fundamentalisták halálos fenyegetései és elnyomása sérti mindazt, amit az Akadémia képvisel.” Röviddel ezután egy harmadik tag, Werner Aspenström is elhagyta a helyét. Nem árulta el lemondásának okait, de jelezte, hogy támogatná az Akadémia határozottabb nyilatkozatát a Rushdie-ügyben. Akkoriban nem volt lehetséges, hogy egy tag hivatalosan lemondjon és azt elfogadják, mivel választásuk életre szólt, ezért az Akadémia tagjainak számát a vitát követően csökkentették.
Az Akadémia döntését, miszerint kitart a hagyományos politikája mellett, hogy nem tesz politikai nyilatkozatokat, elkerülve ezzel az irodalmi Nobel-díj politizálásával kapcsolatos vádakat, a svéd sajtó különböző kommentátorai erősen bírálták.
2016 márciusában a Svéd Akadémia elítélte Salman Rushdie halálos ítéletét.
2018-as viták jobbra|bélyegkép|267x267px|Katarina Frostensont (18. hely) a Nobel-bizottság tanácskozásairól származó minősített információk kiszivárogtatásával, férjét pedig szexuális zaklatással és erőszakkal vádolták 2018 áprilisában három svéd akadémiai tag (Klas Östergren, Kjell Espmark és Peter Englund) lemondott egy Jean-Claude Arnault írót, Katarina Frostenson tag feleségét érintő szexuális visszaéléssel kapcsolatos vizsgálat nyomán. Arnault-t legalább 18 nő vádolta szexuális zaklatással és erőszakkal. Őt és feleségét azzal is vádolták, hogy legalább hét alkalommal kiszivárogtatták a nyertesek nevét, hogy barátaik profitálhassanak az online fogadásokból. Tagadta a vádakat, bár később nemi erőszakért két év hat hónap börtönbüntetésre ítélték. Sara Danius, az Akadémia állandó titkára megbízott egy ügyvédi irodát, hogy vizsgálja ki, hogy Frostenson megsértette-e az Akadémia szabályzatát bizalmas információk kiszivárogtatásával, és hogy Arnault-nak volt-e befolyása az Akadémiára, de jogi lépéseket nem tettek. A vizsgálat megosztottságot okozott az Akadémia tagjai között. A Frostenson tagságának megszüntetéséről szóló szavazást követően a három tag lemondott, tiltakozásul az Akadémia által hozott döntések ellen. Két korábbi állandó titkár, Sture Allén és Horace Engdahl gyenge vezetőnek nevezte Daniust.
Április 10-én az Akadémia felkérte Daniust, hogy mondjon le tisztségéről, így a betöltetlen helyek száma négyre emelkedett. Bár az Akadémia Katarina Frostenson bizottságból való eltávolítása ellen szavazott, a nő önként beleegyezett, hogy kilép az akadémiai tagságból, így a kilépők száma ötre emelkedett. Mivel a Rushdie-ügy miatt két másik hely még mindig betöltetlen volt, már csak 11 aktív tag maradt. 2018. május 4-én a Svéd Akadémia bejelentette, hogy az akkori Nobel-díjas kiválasztását 2019-re halasztják, amikor két díjazottat választanak. Technikailag továbbra is lehetséges volt egy 2018-as díjazott kiválasztása, mivel ahhoz csak nyolc aktív tag szükséges. Aggodalmak merültek fel azonban azzal kapcsolatban, hogy az akadémia nincs abban az állapotban, hogy hitelesen átadja a díjat.
A botrányt széles körben a díj hitelességét és tekintélyét károsítónak tekintették. Ahogy Andrew Brown megjegyezte a The Guardianben a botrány hosszas dekonstrukciója során:
XVI. Károly Gusztáv svéd király kijelentette, hogy mérlegelhetik a szabályok reformját, beleértve a bizottság jelenlegi, élethosszig tartó tagságára vonatkozó lemondási jog bevezetését is. 2019. március 5-én bejelentették, hogy az irodalmi Nobel-díjat ismét átadják, és a 2018-as és 2019-es díjazottakat együtt hirdetik ki. A döntés azután született, hogy számos változtatást hajtottak végre a Svéd Akadémia felépítésében, valamint a Nobel-bizottság tagjainak kiválasztásában, hogy „a bizalmat az Akadémiában, mint díjátadó intézményben helyreállítsák”. November 19-én a Svéd Akadémia a következő öt ideiglenes külső tagot vett fel, hogy segítsék ötfős Nobel-bizottságát a 2019-es és 2020-as díjak odaítélésében: Gun-Britt Sundström író és műfordító; Henrik Petersen kiadó; valamint Mikaela Blomqvist, Rebecka Karde és Kristoffer Leandoer irodalomkritikusok. Két héttel később két újonnan felvett külső tag, Sundstrom és Leandoer, elhagyta a bizottságot. Ez utóbbi szerint a botrány sújtotta Svéd Akadémia reformjára irányuló munka túl sokáig tart. „Azért hagyom ott a Nobel-bizottságban betöltött állásomat, mert sem türelmem, sem időm nincs megvárni a megkezdett munka eredményét” – mondta Leandoer.
Az Akadémia szótárai