A Granville grófja címet kétszer hozták létre, egyszer a Nagy-Britanniai, egyszer az Egyesült Királyság főrendben. A címet ma a Leveson-Gower család birtokolja.
A Granville grófi cím létrehozása szorosan kapcsolódik a Carteret család korábbi felemelkedéséhez. Sir George Carteret, a királypárti ügy egyik meghatározó alakja 1645-ben kapta meg a baronetti rangot, és bár készült számára egy bárói cím is, halála miatt azt már nem adhatták ki. A család azonban továbbra is kiemelt királyi pártfogás alatt maradt: unokáját, George Carteretet 1681-ben Hawnes bárójává emelték, majd a Carteret–Granville rokonság révén Grace Carteret – Bath 1. grófjának lánya és Hawnes bárójának özvegye – 1715-ben megkapta a Granville grófnője és Carteret vikomtja címet. Ezzel a korábban meg nem valósult Carteret peerségi rang kvázi magasabb szinten valósult meg a család következő nemzedékében.
A szócikk speciális jelölései A szócikkhez szorosan kötődő főnemesi címek mellett előfordulhat a ( 1488 II) jelzés. Ez azt jelenti, hogy a nemesi címet az angol peerage-ben, főrendben hozták létre 1488-ban. Ez volt a cím második létrehozása. Gyakran csak a létrehozás sorszámát jelentő római számokat adjuk meg.
A dőlt betűs, kurzív nemesi cím jelentése: a viselő az apja (esetleg nagyapja) második (harmadik) címét viseli, az az ő az örökös vagy az örökös örököse.
Granville grófja, első létrehozás (1715) Az első létrehozás 1715-ben történt, amikor George Carteret, Carteret özvegye, Grace Carteret megkapta a Granville grófnője ( , alcíme: Carteret vikomt) címet. Ő John Granville-nak, Bath volt a lánya. A második gróf jelentős államférfi volt. A címek 1776-ban haltak ki, amikor fia, a harmadik gróf utód nélkül meghalt.
Grace Carteret, Granville 1. grófnője Grace Carteret (1654. szeptember 3. – 1744. október 18.) Bath első grófjának a lánya volt. Férje a befolyásos Carteret család tagja, George Carteret bárója volt. Férje halála után a család presztízsének fenntartására és a Granville–Carteret örökség biztosítására 1715-ben saját jogán emelték Granville grófnőjévé (alcíme: Carteret vikomtja), a címek öröklését férfiági utódaira szűkítve. Hosszú élete során a két arisztokrata ház egyesült, ahogy azt a családfa is jól mutatja.
John Carteret, Granville 2. grófja John Carteret (1690–1763), Granville 2. grófja a brit politika egyik legműveltebb, ugyanakkor ellentmondásosan megítélt államférfija volt. Oxfordban és Genfben tanult, majd fiatalon lépett be a felsőházba, ahol ragyogó nyelvtudásával és diplomáciai érzékével tűnt ki. 1721-től több magas tisztséget viselt, 1742–1744 között pedig külügyminiszterként – gyakran „Lord Carteret” néven – irányította a brit külpolitikát a sziléziai háborúk és a hannoveri érdekek időszakában. II. György teljes bizalmát élvezte, ugyanakkor politikai stílusa miatt a parlamenti pártokkal gyakran került összeütközésbe, ami végül bukását okozta. Később az ír helytartótanács elnöke lett, de befolyása már korlátozott maradt. 1763-ban halt meg.
Robert Carteret (1721–1776), Granville 3. grófja Robert Carteret (1721–1776) jelentős közéleti szerepet nem vállalt, politikai vagy katonai tevékenységről nem maradt fenn érdemi adat. Mint nagybirtokos arisztokrata élt Angliában és a Carteret–Granville birtokokat igazgatva. Házasságot nem kötött, gyermeke nem született, így 1776-os halálával a Granville grófi cím első létrehozása kihalt. Az örökség a Carteret–Granville női ágon a Leveson-Gower családhoz került, ami később a Granville grófság második létrehozásához vezetett.
Granville grófja, második létrehozás (1833) A második létrehozásra 1833-ban került sor, amikor Granville Leveson-Gowert, a neves diplomatát, Granville vikomtját Granville grófjává és Leveson bárójává tették. Granville Leveson-Gower hasonló nevű apjának, Granville Leveson-Gowernek, Stafford 1. márkijának a fia volt. Idősebb féltestvére George Granville Leveson-Gower lett Sutherland első hercege, unokaöccse pedig Francis Egerton pedig Ellesmere első grófja. A Granville grófjává emelt férfi Grace Carteretnek, Granville 1. grófnőjének az ükunokája volt. Így az 1833-as grófi cím a Granville grófság 1715-ös első létrehozásának dinasztikus visszatéréseként is értelmezhető.
Utóda fia, a második gróf lett, aki jelentős liberális politikusként háromszor töltötte be a külügyminiszteri tisztséget. Az ő fia, a harmadik gróf szintén diplomáciai pályát futott be, és 1928–1933 között brit nagykövete volt Belgiumban. Halála után öccse, a negyedik gróf örökölte a címet, aki altengernagyi rangot viselt a Királyi Haditengerészetben.
A család rezidenciája a Külső-Hebridák egyik szigetén, North Uist-on, Lochmaddy közelében található.1944-ben a Campbell–Orde család eladta a North Uist Estate-et – de nem a teljes szigetet – Douglas Douglas-Hamiltonnak, Hamilton 14. hercegének, aki azt 1960-ban továbbadta a Granville . A jelenlegi (2025) földesúr Fergus Leveson-Gower, Granville 6. grófja, aki a szigeten él. A birtokot a Granville család a North Uist Trust vagyonkezelőn keresztül irányítja. A machair – Skócia nyugati partvidékének jellegzetes, homokos–füves tengerparti síksága, amely a tengeri kagylózúzalék magas aránya miatt különösen termékeny talajú, és a Külső-Hebridák falvainak hagyományos mezőgazdasági területeként szolgál – települések egy részét azonban a Mezőgazdasági Hivatal vette át.
Granville Leveson-Gower, Granville 1. grófja 130px|bélyegkép|Thomas Lawrence 1804 és 1809 között készített portréja az első grófról Granville Leveson-Gower (1773–1846), Granville brit diplomata és államférfi volt, aki különösen a napóleoni háborúk és a bécsi kongresszus időszakában játszott jelentős szerepet. Hosszú diplomáciai pályafutása során nagykövetként szolgált Szentpéterváron és Párizsban, majd külügyi államtitkári pozíciót is betöltött. 1833-ban kapta meg a Granville grófi címet, ez az 1715-ben létrehozott cím újjáélesztése volt, Granville Leveson-Gower, Grace Carteret (1654–1744), Granville 1. grófnőjének az ükunokaöccse volt. A Granville grófi ág a Leveson-Gower család egyik mellékága. Életének utolsó évtizedeit visszavonultan töltötte, 1846-ban halt meg.
Granville Leveson-Gower, Granville 2. grófja 130px|bélyegkép|Granville 2. grófja. Alexander Bassano felvétele, féllemez üvegnegatív, kb. 1885–1890. Granville George Leveson-Gower (1815–1891) a brit liberális politika egyik meghatározó alakja volt. A diplomáciai pályán kezdett, majd 1840-től a parlamenti képviselő. 1846-ban külügyi államtitkár lett. Háromszor szolgált külügyminiszterként (1851–1852, 1870–1874, 1880–1885), és hosszú karrierje alatt meghatározta a viktoriánus korszak brit külpolitikáját, különösen az európai egyensúly és a békés rendezés támogatásával. Képviselte Nagy-Britanniát a washingtoni tárgyalásokon, részt vett a német egyesítés időszakának diplomáciai folyamataiban, valamint jelentős szerepe volt az angol–francia kapcsolatok kezelésében. Emellett a Lordok Háza vezető liberális politikusai közé tartozott, 1855-től több kormány alkotmányos támaszaként működött. 1891-ben halt meg.
Granville George Leveson-Gower, Granville 3. grófja Granville George Leveson-Gower (1872–1939) apja nyomdokában haladva fiatalon a külügyi szolgálatba lépett. 1928 és 1933 között Belgium brit nagyköveteként szolgált. A grófi címet 1891-ben örökölte. Utód nélkül halt meg 1939-ben.
William Spencer Leveson-Gower (1880–1953) Granville 4. grófja William Leveson-Gower az első világháború idején a Brit Hadsereg tisztjeként vett részt a harcokban, majd a háború után főként birtokai és családi ügyei irányításával foglalkozott. Politikai vagy udvari szerepet nem vállalt, élete végéig visszavonultan élt.
Granville James Leveson-Gower, Granville 5. grófja
Granville Leveson-Gower (1918–1996) az Eton College-ban tanult, után a Coldstream GuardsA Coldstream Guards eredetileg Monck's Regiment of Foot néven alakult meg 1650-ben George Monck vezetése alatt. 1660-ban Monck és katonái Coldstream városából indultak el, hogy részt vegyenek az angol monarchia helyreállításában, amikor II. Károlyt visszahelyezték a trónra. Ennek az eseménynek köszönhetően kapta a nevet a város után az ezred, amely hivatalosan The Coldstream Regiment of Foot Guards lett. A Coldstream Guards a Brit haderő legrégebbi, folyamatosan szolgáló reguláris ezrede. Az ezred rendszeresen vett részt bevetéseken a világ különböző részein, és harcolt a Brit Hadsereg által vívott legtöbb nagyobb konfliktusban. Az ezred folyamatos szolgálatban van, és soha nem olvasztották össze más egységekkel. tisztjeként szolgált. A második világháború észak-afrikai és olaszországi hadjárataiban tanúsított bátorságáért Military Cross kitüntetést kapott. 1953-ban örökölte a grófi címet, és ugyanebben az évben a Navy LeagueA Navy League egy 1894-ben alapított brit szervezet volt, amely a Brit Királyi Haditengerészet, a tengeri védelem fontosságának hangsúlyozását és a tengerészeti oktatás támogatását tűzte ki célul. A XX. század második felében beolvadt a Sea Cadet Corps támogatói szervezetébe. elnökévé nevezték ki, amely tisztséget 1966-ig viselte. 1961-ben megvásárolta a North Uist birtokot, ahol a Callernishben felépített otthona fő lakhelyévé vált. Elkötelezetten támogatta a Hebridák közösségeit. Inverness-shire helyettes hadnagyaA hadnagy (Lieutenant) megyei tisztviselő volt, aki a katonai és rendvédelmi erők irányításáért felelt az adott területen. A hadnagy feladatai közé tartozott a katonai védelmi feladatok ellátása és a helyi rend fenntartása. Gyakran a megye fegyveres erőinek parancsnoka volt, különösen vészhelyzetekben vagy katonai konfliktusok esetén., majd 1976–1981 között a Külső Hebridák hadnagya.
Granville George Fergus Leveson-Gower, Granville 6. grófja Fergus Leveson-Gower (1959–) North Uist-on él, a terület laird-jeA laird kifejezés skót eredetű, a „lord” szó gael/normann-skót fejlődési változata. Jelentése: skót földbirtokos úr, aki egy nagyobb birtok tulajdonosa., a birtok mindennapi ügyeit is felügyeli. A birtokot a North Uist Trust vagyonkezelőn keresztül igazgatja. A Granville-cím jelenlegi viselője elsősorban vidéki életmódjáról, a szigeten végzett munkájáról és a hagyományos skót birtokos szerepének modern formájáról ismert. A cím várományosa fia, Granville George James Leveson-Gower, Lord Leveson (1999–).
Granville–Leveson-Gower–Carteret–Thynne családfa
Megjegyzések
Hivatkozások
Források
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek Sutherland hercege Bath grófja Carteret bárója
Kategória:Grófi címek a Nagy-britanniai főrendben