A horgasfejű galandféreg, a laposférgek (Platyhelminthes) törzsébe, a galandférgek (Cestoda) osztályába tartozó parazita faj. A Cyclophyllidea rend és a Taeniidae család tagja. Ez a féreg világszerte előfordul, leggyakrabban azokban az országokban, ahol sertéshús fogyasztása elterjedt, és a higiénés körülmények hiányosak. Az ember a végleges gazda, míg a sertés és a vaddisznó a köztes gazdák.
Biológiai jellemzők A Taenia solium teste lapos, fehér, szalagszerű, és 2–3 méter hosszú, de akár 8 métert is elérhet. Teste három fő részre oszlik: a scolexre (dajka), a nyakra, valamint a számos ízből (proglottisból) álló strobilára. A scolex körülbelül 1 mm átmérőjű, és négy szívókával, valamint egy kettős sorban elhelyezkedő horgokkal ellátott rostellummal rendelkezik, melyek segítségével a féreg a gazda vékonybelének falához tapad. A testet borító tegumentum mikroszkopikus szőröcskéi (mikrotrichjei) a tápanyagok felszívására szolgálnak. A féreg hermafrodita: minden érett ízben megtalálható a hím- és női ivarszerv is. A hátsó, gravid proglottisok tele vannak megtermékenyített petékkel, amelyek a gazda székletével a külvilágba jutnak. Egyetlen petesejt átmérője 35–40 mikrométer.
Életciklusa A Taenia solium életciklusa két gazdát igényel. 1. Köztes gazda (sertés): A sertések a féreg petéit az emberi széklet által szennyezett takarmány vagy víz útján veszik fel. A petékből a vékonybélben oncospherák kelnek ki, amelyek a bélfalon átfúródva a véráramba jutnak, majd az izmokban, májban vagy az agyban hólyagférgekké (cysticercus) alakulnak. 2.Végleges gazda (ember): Az ember fertőzése kétféleképpen történhet: Taeniasis: Fertőzött, nem kellően átsült sertéshús fogyasztásakor az izomrostokban található cysticercusok a bélben kifejlett féreggé alakulnak. Cysticercosis: Ha az ember a féreg petéit nyeli le (például szennyezett étellel vagy vízzel), a petékből kikelő lárvák a test különböző szerveiben, főként az agyban, izmokban vagy szemben cisztákat képeznek. A teljes fejlődés az emberi bélben 10–12 hét alatt zajlik le. A kifejlett féreg akár 2–5 évig is élhet a gazdaszervezetben.
Kórképek Taeniasis (bélférgesség): Az intestinalis fertőzés általában enyhe lefolyású, tünetei közé tartozhat a hasi fájdalom, hányinger, hasmenés vagy székrekedés. A beteg gyakran nem is tud fertőzéséről, mivel a tünetek enyhék vagy hiányoznak. A diagnózis székletvizsgálattal (mikroszkópos petekereséssel) állítható fel, a kezelés pedig praziquantellel vagy niclosamiddal történik. Cysticercosis (szöveti fertőzés) A peték lenyelése esetén a szervezetben kialakuló ciszták a cysticercosis nevű betegséget okozzák. Az emberben ez súlyos állapot, különösen, ha a ciszták az agyban fejlődnek ki – ez az ún. neurocysticercosis, amely epilepsziát, fejfájást, görcsöket, látászavart vagy bénulást okozhat. A kezelés során albendazol vagy praziquantel alkalmazható, gyakran gyulladáscsökkentő (kortikoszteroid) kiegészítéssel. Súlyos esetekben sebészi beavatkozásra is szükség lehet.
Diagnosztika A T. solium fertőzések diagnosztizálására több módszer használható: Székletvizsgálat: a peték vagy ízek mikroszkópos kimutatása. ELISA és PCR tesztek: nagyobb érzékenységű, fajspecifikus laboratóriumi vizsgálatok. Képalkotó eljárások (CT, MRI): különösen a cysticercosis agyi formájának felismerésére alkalmasak. Szerológiai tesztek: a vérben lévő ellenanyagok kimutatására.
Megelőzés A fertőzések megelőzése elsősorban a higiéniai szabályok betartásával lehetséges: a sertéshús alapos átsütése vagy főzése, a kézmosás ételkészítés előtt és után, az emberi széklet megfelelő kezelése, különösen a sertéstartó régiókban, a hús fagyasztása (–10 °C-on legalább 5 napig), ami elpusztítja a lárvákat. Kísérleti stádiumban létezik sertések számára védőoltás is, amely meggátolhatja a cysticercosis kialakulását, így az emberi fertőzések számát is csökkentheti.
Előfordulás és járványtan A Taenia solium világszerte előfordul, főként Latin-Amerikában, Délkelet-Ázsiában, Indiában, Afrika egyes részein és Kelet-Európában. A fejlett országokban ritkább, de bevándorló populációkban és utazók körében előfordulhat. A neurocysticercosis a fejlődő országokban az epilepszia egyik leggyakoribb oka, és komoly közegészségügyi problémát jelent.
Fordítás
Források Sciutto E., Fragoso G., Fleury A., Laclette J. P., Sotelo J., Aluja A., Vargas L. & Larralde C. (2001). Taenia solium disease in humans and pigs: An ancient parasitosis disease rooted in developing countries and emerging as a major health problem of global dimensions. Microbes and Infection, 2(15), 1875–1890.
Kategória:Galandférgek