Kostijerevo () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 10, közúton 15 km-re délre, a Grkinja-hegység délkeleti lejtőin, a Zvorniki-víztározó nyugati partján, a Drinjača-folyó torkolatánál, 165-688 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb417377Bosnyák804350Horvát04Jugoszláv31Egyéb62Összesen1230734
Története A mai Kostijerevo egykor két külön település volt. Északon a Drina bal partján volt a szerbek lakta Kostirijevo Srpsko, míg délen, a Drinjača bal partján a muszlimok lakta Kostirijevo Tursko helyezkedett el. Kostirijevo Turskonál híd ívelt át a Drinjačán, ahol már a középkorban vámszedőhely volt. Amint azt egy 1417-es esemény is bizonyítja ez egy ősi vámállomás volt. 1417-ben a raguzai kereskedők panaszt tettek a szerb despota vámtisztviselői és társaik ellen, akik Kostijereván vámot szedtek a raguzai polgároktól. Hogy ez nem teljesen új dolog volt a kostijerevói vámhivatalban, hanem csak arról szólt, hogy a vámtisztek elleni vádak a szokásosnál súlyosabbak voltak az ezt követő események bizonyítják. Marin Gradićot és társait arra utasították, hogy azonnal állítsák vissza a kostijerevói vámot az eredeti állapotba, és tizenöt napon belül legyenek Raguzában. A válasz, miszerint a vámtisztviselőket Raguzába küldik, egyértelműen arra utalt, hogy Kostijerevóban már jóval ezek az események előtt is volt vámhivatal. Felmerül a kérdés, hogy Kostijerevo valójában azonos volt-e „Sub-Chuculath” (azaz Kušlat alatt) nevű hellyel, amelyet a 14. századi raguzai levéltár forrásai gyakran említenek. Ha igen, akkor az oszmán főkönyvekből származó információkat is hozzáadhatunk a róla szóló forrásokhoz. Mindenesetre megállapítható, hogy Kušlat várának szolgálófaluja már 14. század második felében jelentős raguzai kereskedőkolóniával rendelkezett.
Az oszmánok Zvornik és Kušlat elesete után, 1463-ban szállták meg ezt a területet, mely a Zvorniki szandzsák része lett. Az 1519-es defter adataiból kitűnik, hogy a zvorniki szandzsákbégnek Zalazna (Zalazje) mellett Kostijerevo biztosította legtöbb jövedelmet. Az ottani vám és a pénzverde nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Kostijerevót nagybetűvel írták a középkori Bosznia történelmi térképén. Abban, hogy ez a hely a 15. század végéig megőrizte szerepét, sokatmondó az 1519-es adat. Abban az időben Kostijerevó a Zvorniki szandzsákon belül 5900 akcse jövedelemmel rendelkezett, ami az összes falu közül a legmagasabb jövedelem volt abban az évben a Kušlati náhijében. Az 1533-as összeírás szerint Kostijerevó Karagoz aga timarjában, a kušlati vár dizdarjában volt található.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Srebrenicai járáshoz és Kamenica községhez tartozó Kostijerevo Srpsko településnek 17 háztartása és 111 ortodox lakosa, Kostijerevo Tursko településnek 34 háztartása és 189 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 94. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Kostijerevo Srpsko településen 45 háztartást, 231 ortodox, 14 muszlim és 7 római katolikus lakost, Kostijerevo Tursko településen 48 háztartást és 220 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 140. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Kostijerevo Srpsko településnek 298 lakosa volt, közülük 280 ortodox keresztény, 10 római katolikus, 6 muszlim és 2 evangélikus volt. Kostijerevo Tursko településnek 176 muszlim lakosa volt. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 232. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején 1992. május 30-án a JNA katonái körülbelül 150 muszlim férfit, nőt és gyermeket tartóztattak le Kostijerevo faluban. A drinjačei kultúrházba vitték őket, ahol a JNA őrizte őket. A község más falvaiból még 140 fogvatartottat vittek oda, bár az összes nőt és gyermeket hamarosan szabadon engedték. A megmaradt fogvatartottakat az őrök és Arkan emberei megverték. A fogvatartottak megérkezése után nem sokkal egy Fehér Sas egység tízfős csoportokban kihívta és agyonlőtte őket. Összesen 88 embert öltek itt meg.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései