A gyergyószentmiklósi zsinagóga egy zsidó imaház, amely a Nicolae Bălcescu utca 9. szám alatt található, Gyergyószentmiklós központjában, Hargita megyében. Az épületet 1926 és 1927 között adományokból építették. A zsinagóga 1991 óta szerepel a történelmi műemlékek listáján az LMI HR-II-m-B-21127 kóddal.

Története A gyergyói zsinagóga a Székelyföldön található kevés zsinagógák egyike. A gyergyói zsidók a 19. század második felében kezdtek letelepedni, eleinte városközpontok köré telepedtek le, ez a helyzet Gyergyószentmiklós városára is igaz.

A gyergyószentmiklósi zsidó közösség adományokból építette a zsinagógát 1926 és 1927 között, felavatása 1927. augusztus 13-án történt. Abban az időben a gyergyószentmiklósi zsidó közösség körülbelül 1000 tagot számlált, akik jiddisül beszélő, vallásos zsidók voltak. Többségük a környék fafeldolgozó telepein dolgozott, de létezett egy középosztály is, amely orvosokból, ügyvédekből, irodalmárokból, köztisztviselőkből, kereskedőkből és iparosokból állt.

A második világháború alatt körülbelül ezer zsidót deportáltak. A deportálások Észak-Erdélyből történtek, amely 1940 és 1944 között magyar közigazgatás alatt állt. Geller Géza, a helyi zsidó közösség (amely 2009-ben mindössze hat főből állt) jelenlegi elnöke így nyilatkozott a gyergyószentmiklósi közösség deportálásáról: "1944 május 3. és 5. között a gyergyói zsidókból körülbelül 1000 főt gyűjtöttek össze a zsinagóga melletti általános iskola udvarán, és Szászrégenbe vitték őket, ahonnan tovább szállították őket a náci megsemmisítő táborokba. Közülük csak 92-en tértek vissza." A gyergyószentmiklósi zsinagóga falain márványba vésték a náci táborokban elhunytak nevét.

A zsinagógában még mindig látható egy 1945-ből származó tábla, amelyen ez áll: „986-an voltunk, már csak 92-en maradtunk”. A 92 túlélő közül 45 zsidó visszatért Gyergyószentmiklósra, de otthonaikat a kommunista hatóságok elkobozták. Később néhányan az Egyesült Államokba vagy Palesztinába emigráltak, de a legtöbben az 1960-as és 1970-es években Izraelbe távoztak.

A zsinagóga belső falán elhelyezett emléktáblákon a több mint 900 gyergyószentmiklósi zsidó neve szerepel, akiket deportáltak és az auschwitzi megsemmisítő táborban végeztek ki.

Építészeti stílus A 19. század végén és a 20. század elején Gyergyószentmiklóson letelepedett zsidó emigráns lakosság, amely Galíciából, Lengyelországból és Bukovinából származó, Máramaroson és Észak-Erdélyen keresztül érkező haszid zsidókból állt. A zsinagóga építési stílusa megfelel a lengyelországi zsinagógák stílusával. A templom belsejében a kék szín dominál: a csillagokkal tarkított kék ég, az alsó részen a kobaltkék, kékes-arany arabeszkek állatöve látható. A falakon Izrael tizenkét törzse látható, amelyekből csak kettő maradt fenn, nevezetesen az askenázik és a szefárdok . A gyergyószentmiklósi zsidók askenázi zsidók voltak.

Jelenlegi helyzet Az épületet 1960-ban felújították, és 1991-ben műemlékké nyilvánították, a 19. századi zsidó temetővel együtt. Jelenleg a zsinagógát nem használják vallási szertartásokra, de a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum időszakosan kiállításokat szervez az épületben az áldozatok emlékére. A zsinagógát különféle kulturális rendezvények, koncertek, színdarabok, megemlékezések megtartására is használják. Vallási szertartásokat nagyon ritkán tartanak, kizárólag akkor, ha Izraelből érkeznek csoportok, mivel a gyergyószentmiklósi zsidó közösség jelentősen megcsappant. Ezért a Tórát már nem őrzik az Aron Kodeshban. A turisták főként Izraelből és Magyarországrül érkeznek, zsidó emigránsok leszármazottai, akik ősi gyökereiket keresik.

Képgaléria

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Hargita megye műemlékei Kategória:Románia zsinagógái Kategória:Gyergyószentmiklós