Adolf Burger szlovák zsidó tipográfus, memoáríró és a Bernhard-hadműveletbenA Bernhard hadművelet a náci Németország által végrehajtott pénzhamisítási művelet neve volt. Az eredeti terv az volt, hogy a bankjegyeket Nagy-Britannia fölé dobják, ezzel előidézve a brit gazdaság összeomlását. részt vevő holokauszt-túlélő. A nagyrészt memoárjain alapuló Die Fälscher című filmPénzhamisítók (film) 2007-ben elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

Élete Adolf Burger zsidó családban született Großlomnitzban, az akkoriban többségében németJúlius Gréb (1926) Geschichte der Gemeinde Grosslomnitz. Kežmarok. lakosságú faluban a Magas-Tátrában, a Szepességben. Apja 4 és fél éves korában meghalt, ezt követően édesanyja, négy testvére és két nagyszülője a közeli Poprád városába költözött. Tizennégy évesen inasként dolgozott egy helyi nyomdásznál és szedőnél. Édesanyja újra férjhez ment egy keresztényhez, ami nem zsidó státuszt biztosított számára Szlovákiában a második világháború elején bevezetett zsidóellenes törvények után. A Hasomer Hacair szervezet segített Burger testvéreinek bevándorolni a palesztinai brit mandátumterületre,Alice Horáčková, "Adolf Burger: Život plný zvratů." Mladá fronta Dnes, 23 Feb. 2008. mielőtt Adolf Hitler terve megvalósult volna a zsidók kiirtására.

Adolf Burger nem csatlakozott hozzájuk, és 1938-ban egy pozsonyi nyomdában vállalt munkát. A második világháború alatt, mielőtt Szlovákia 1942-ben elkezdte volna zsidó állampolgárainak deportálását német koncentrációs táborokba, ő is azok közé tartozott, akik kormány által támogatott mentességet kaptak a deportálások alól, mivel olyan képességekkel rendelkezett, amelyek nélkülözhetetlenek voltak az ország gazdasága számára.Adolf Burger (1997) Des Teufels Werkstatt: Die grösste Fälscheraktion der Geschichte. Berlin. Az ellenállók kérésére Burger hamis keresztleveleket kezdett nyomtatni a deportálásra váró zsidók számára, amelyeken az állt, hogy születésüktől fogva római katolikusok voltak, vagy a második világháború előtt keresztelték meg őket. Az ilyen dokumentumokkal rendelkező szlovákokat nem deportálták.Adolf Burger in the interview "Der Hölle entkommen – Adolf Burger erzählt das Unbeschreibbar." Radio.cz, 26 Dec. 2007.

Burger tevékenységét leleplezték. 1942. augusztus 11-én letartóztatták, hét hónappal Gizelával kötött házassága után. Letartóztatását követően a házaspárt az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták, ahol Gizelát még abban az évben megölték.Sylva and Oskar Krejčí (1945) Číslo 64401 mluví. Prague. Az újonnan érkezők kiválasztó rámpáinál bízták meg munkával.

Tizennyolc hónapnyi auschwitz-birkenaui tartózkodás után Burger képzettsége ismét bevált számára. Beválogatták a Bernhard hadműveletbe, 1944 áprilisában áthelyezték a sachsenhauseni koncentrációs táborba, majd végül a mauthauseni táborhálózat Ebensee-i telephelyére,Adolf Burger (1989) Akcia Bernhard: Obchod s miliónmi. Bratislava. ahol az amerikai hadsereg 1945. május 6-án szabadította fel.Max Garcia, "Befreiung des KZ-Nebenlagers Ebensee: Neue historische Details." Zeitschrift des Zeitgeschichtemuseums Ebensee, 1998.

Miután visszatért édesanyja poprádi lakhelyére, Burger megtudta, hogy bár a szlovák törvények mentesítették őket a kitoloncolás alól, őt és keresztény mostohaapját mindössze hónapokkal korábban deportálták és megölték. A törvény alkalmazása megváltozott, amikor a német hadsereg átvette az irányítást az 1944-es sikertelen felkelés után.Adolf Burger (1997) Des Teufels Werkstatt: Die grösste Fälscheraktion der Geschichte. Berlin, pp. 123 and 243. Ezután Prágában telepedett le, ahol megerősítette tagságát a Kommunista Pártban, amelyhez 1933-ban csatlakozott, egy nyomdaipari konzorcium igazgatójává nevezték ki, újranősült, és három gyermeke született. A titkosrendőrség zaklatta az 1950-es évek eleji kommunista tisztogatások során.Adolf Burger in the interview "Padělal pro Hitlera. Přežil Birkenau." Aktualne.cz, 13 Aug. 2007. Később egy hajógyárban dolgozott, a prágai városi szolgáltatások egyik osztályát vezette, és a város által támogatott taxik igazgatója lett.Petr Kovařík, "Adolf Burger: Padělal jsem peníze pro Hitlera." Mladá fronta Dnes, 11 Sept. 2007.

2016. december 6-án hunyt el 99 éves korában.

Bernhard hadművelet emlékiratai Burger kéziratait cseh és szlovák keverék nyelven írta, és a szerkesztők átdolgozták őket a standard cseh nyelvű kiadáshoz. Emlékiratainak változatait többször újraszerkesztették és kiadták különböző nyelveken (többek között németül, magyarul, perzsa és szlovák nyelven) és módosított címekkel.

Egy titkos náci projekten szerzett pénzhamisítói tapasztalatait egy német koncentrációs táborban először 1945-ben hozták nyilvánosságra Sylva és Oskar Krejčí tollából, a "64401-es szám beszél" (Číslo 64401 mluví) című könyvben, amely Burger elbeszélt visszaemlékezéseire épült, és tartalmazta azokat a fényképeket is, amelyeket a felszabadulása után közvetlenül készített az egykori foglyokról. Adolf Burger maga is elkezdte átírni emlékiratait az 1970-es években. Egy interjúban így magyarázta motivációját:

Amikor az amerikaiak felszabadítottak, nagyon nyugodtan mentem haza, soha nem álmodtam rosszat [...] Évekig hallgattam, nem akartam erről többet beszélni. Csak akkor kezdtem el [...], amikor a neonácik elkezdték hazugságaikat Auschwitzról.Stephen Dalton, "How I Faked It for the Nazis." The Times, 4 Oct. 2007.

Emlékiratai 1983-ban jelentek meg "A hamisítók kommandója" címmel (egyidejűleg csehül Komando padělatelů és szlovákul Komando falšovateľov), amelyet ugyanebben az évben fordítottak le és adtak ki Kelet-Németországban a ma már ismert "Az ördög műhelye" (Des Teufels Werkstatt: Im Fälscherkommando des KZ Sachsenhausen) címmel. A könyv angol nyelvű kiadását (The Devil's Workshop) a Frontline Books (London) adta ki 2009 februárjában. Adolf Burger Londonba látogatott a könyv bemutatására, ahol az East Finchley's Phoenix Cinema eseményen és a Jewish Book Week zsidó könyvhéten is részt vett. Február 24-én, kedden ellátogatott a Bank of England-ba, és találkozott Andrew Bailey főpénztárossal. Körbevezették a bankban és a múzeumban, és átadták neki az egyik bankjegyet, amelyet több mint hatvan évvel korábban hamisított a koncentrációs táborban.

Stefan Ruzowitzky forgatókönyvíró és rendező adaptálta a könyvet forgatókönyvként az osztrák-német koprodukciójú Pénzhamisítók című filmjéhez, amely 2008-ban idegen nyelvű Oscar-díjat kapott. Burger a forgatókönyv minden vázlatát ellenőrizte.Stefan Ruzowitzky in an interview for TimeOut, London, 10-16 Oct. 2007. Adolf Burgert August Diehl német színész alakítja. Ő egyike annak a két fogolykarakternek a filmben, akiknek hiteles történelmi nevük van, és nem a Bernhard hadműveletben részt vevő több valós fogolytól származtattákStefan Ruzowitzky in an interview with Michael Guillén, "Stefan Ruzowitzky: 'Sometimes Right, Sometimes Wrong.'" GreenCine.com, 22 Feb. 2008. (a másik az operaénekes, Isaak Plappler, aki szintén még élt a film készítésekor).

Bibliográfia cseh nyelven: 1945, Sylva és Oskar Krejčí: Číslo 64401 mluví Prága 1983, Komando padělatelů Prága (angolra fordítva: The Devil's Workshop: A Memoir of the Nazi Counterfeiting Operation, London: Frontline Books, 2009) 1991, Ďáblova dílna: V padělatelském komandu koncentračního tábora Sachsenhausen Prága

Magyarul megjelent A hamisító csoport (Die Fälschergruppe) – Kossuth, Budapest, 1986 · · Fordította: Gyulay Zoltán

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:1917-ben született személyek Kategória:2016-ban elhunyt személyek Kategória:Kakaslomniciak Kategória:Szlovák költők, írók Kategória:Az auschwitzi koncentrációs tábor foglyai Kategória:A mauthauseni koncentrációs tábor foglyai Kategória:A holokauszt túlélői