A Bláthy Ottó Villamosgépgyár egy ipari üzem volt Budapest XIII. kerületében.
Története A telket 1882-ben vásárolta meg a hatezer munkást foglalkoztató Schlick Ignác Vasöntöde és Gépgyár vállalat a Hampel Antal-féle telepítvényi társulástól; ekkor még csupán egy földszintes gyártócsarnok állt a területen. 1893-ban épült fel a ma is látható, négyemeletes sarokház. Az üzemben többek között a Központi Vásárcsarnok, az Országház, a Szent István-bazilika, valamint a Budavári Palota öntöttvas szerkezeti elemei készültek, Kohn Antal tervei alapján. Itt öntötték továbbá a Deák Ferenc-szobor alkotóelemeit, valamint Budapest ivó- és szennyvízhálózatának öntöttvas csöveit és a városi villamosvasút egyes berendezéseit. Az Millenniumi Földalatti Vasút motorkocsijainak egyes részei szintén itt készültek. A vállalat 1933-as csődje után az épületet a Salzmann és Társa Pamutfonoda és Cérnázógyár Rt. vette át. Az 1950-es államosítást követően az üzem Finompamutfonó és Cérnázógyár néven működött tovább. 1961 és 1970 között ismét a gépgyártás vált meghatározóvá: az épületben a Bláthy Ottó Villamosgépgyár működött, amely azonban tartósan nem bizonyult nyereségesnek. 1970-től az ingatlan a Honvéd–Vasas NB I-es ökölvívó-szakosztályának központja lett. Az 1990-es évektől irodaházként hasznosították; egy időben itt működött az Est Taxi diszpécserközpontja is. A 2018-ban elvégzett teljes felújítást követően az épület M3 Irodaház néven működött tovább. 2023-ban – a környező egykori gyárépületekhez hasonlóan – bontása is felmerült.
Képtár
Források https://index.hu/kultur/jardasziget/2023/12/23/angyalfold-vaci-ut-ipar-muemlek-wing-xiii-kerulet-lakopark-iroda-lehel-ter-kritika/
Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája
Kategória:Budapest XIII. kerülete Kategória:Magyarországi technikatörténet