Willie Mae Ford Smith amerikai gospelénekesnő, prédikátor. Willie Mae Fordnak kulcsszerepe volt az afroamerikai gospel fejlesztésében és elterjedésében. Hívő keresztényként egész életében elutasította a gospelzene kereskedelmi forgalomba hozatalát, még a gospel „aranykorában” is. Inkább élőben és rádióban lépett fel, mint lemezen. 30 éven át prédikált egy templomban St. Louisban. Az 1982-es, amerikai gospelénekesekről szóló „Say Amen, Somebody” című dokumentumfilm főszereplője volt. Anthony Heilbut (író, Grammy-díjas lemezproducer) kijelentette: „Ő egyszerűen minden idők legbefolyásosabb gospelénekesnője, sok-sok rajongó véleménye szerint a legnagyobb.”

Pályafutása

Tizennégy gyermek közül a hetedik volt. Születése után családja Memphisbe költözött az apa vasúti fékező munkája miatt. Willie Mae kisgyermekként ismerkedett meg a bluesszal, miután egy kétes hírű klubból gyakran hallotta azt családja memphisi hátsó udvara mellett. A bárok vendégei pénzérméket dobáltak, hogy hallhassák a „Boll Weevil” című számot.

Willie Mae nyolcadik osztályban otthagyta az iskolát. Szülei arra biztatták Mae-t és nővéreit, hogy lépjenek fel a templomukban. Megalapították a „Ford Sisters” nevű énekkvartettet.

A 20. század elején az Egyesült Államok-szerte a városi fekete templomokban a zene szabályszerű és kifinomult volt. A kórusok klasszikus európai zeneszerzők, például Händel és Mozart kifinomult műveit adták elő. A dalok személyre szabása dallammal, dalszöveggel és ritmussal történő improvizáció általában nem volt tolerálva. Smith később erről azt mondta, hogy a National Baptist Convention „nem igazán fogadta el az evangéliumot”.

Miután 1924-ben feleségül ment James Smithhez. Továbbra is templomban énekelt. Magas szoprán hangja volt. A klasszikus zene tanulmányozását is fontolgatta, de miután hallotta Artella Huchinst korai gospel dalokat énekelni az 1926-os Nemzeti Baptista Konvención, megváltoztatta karrierterveit, és teljes mértékben a gospel zenének szentelte magát. Professzionálisan kezdett énekelni St. Louis-i templomokban és szerte a Középnyugaton. 1930-ban előadta Thomas A. Dorsey „If You See My Savior” című művét, amely a blues szerkezetet gospel dalszövegekkel ötvözte nagy sikerrel a Nemzeti Baptista Konvención.

1932-ben Thomas A. Dorsey-vel és Sallie Martinnal közösen megalapította a Gospel Kórusok Országos Konvencióját. Sok éven át vezette a szervezetet, és évente adott szólókoncertet.

Az 1937-es Országos Baptista Konvención Ford Smith bemutatta első szerzeményét, az „If You Just Keep Still”-t. Egy évvel később újrakeresztelkedett és az Isten Apostoli Egyházának (Church of God Apostolic) tagja lett. Megváltoztatta életmódját, és elutasította a korábban kedvelt világi zenét. Azt mondta, hogy olyan művészek, mint Count Basie, Bessie Smith és Cab Calloway, már nem vonzzák.

Ford Smith volt az elsők között, akik rövid prédikációkat építettek be dalelőadásaiba. Nem volt hajlandó pénz elfogagadni a fellépéseiért. Csak adományokat fogadott el, melyek alig voltak elegendőek a költségei fedezésére.

1949-ben Mahalia Jacksonnal lépett fel egy Easter Sunrise koncerten a Los Angelesben. 1950. körül három kislemezt vett fel vele, bár eleinte elutasította azt is. Inkább templomokban és rádiókban szerepelt.

Miután megtudta, hogy egyháza megtiltja neki − és más nőknek is − a szószékről való beszédet, elkezdte látogatni a St. Louis-i Lively Stone Apostolic Church-et. Az 1950-es években ott szentelték lelkésznek. Az 1980-as évekig énekelt és prédikált ott.

A gospel színtéren kívül Smith nagyrészt ismeretlen maradt 1972-ig, amikor aztán egyházi zenét adott elő a Newport Jazz Festivalon. Ez vezetett oda, hogy még ugyanebben az évben meghívták, hogy Marion Williams és Jessy Dixon mellett gospelt adjon elő a Radio City Music Hallban New Yorkban.

1973-ban, 67 évesen vette fel első albumát.

1988-ban a National Endowment for the Arts (NEA) Smith-t National Heritage Fellow-nak (Nemzeti Örökségvédelmi Munkatársának) nevezte az afroamerikai gospel zenéhez való hozzájárulásáért.

Diszkográfia

Albumok I Believe I'll Run On (1973) Going On With the Spirit(1975) I Am Bound For Canaan Land (1983)

Kislemezek Call Him / Jesus Is the Name; ca. 1950 Goin' On With the Spirit / Pilot, Take My Hand; ca. 1950 Give Me Wings / What Manner of Man; ca. 1950

Filmográfia 1982: Say Amen, Somebody (dok.film)

Díjak National Endowment for the Arts (1988) St. Louis Walk of Fame (1988)

Jegyzetek

Források https://www.arts.gov/honors/heritage/willie-mae-ford-smith https://www.allmusic.com/artist/mn0000686873#biography https://mississippiencyclopedia.org/entries/willa-mae-ford-smith/

Kategória:Amerikai énekesnők Kategória:1904-ben született személyek Kategória:1994-ben elhunyt személyek Kategória:Mississippiek