A -kultúra egy neolitikus közösségekből álló csoport volt, akik elsősorban a felső Sárga-folyó vidékén éltek Kína keleti , keleti és északi területén. A kultúra i. e. 3300 és 2000 között létezett. A -kultúra jelenti az első korszakot, amikor a felső Sárga-folyó vidékét széles körben mezőgazdasági közösségek lakták, és festett kerámiájáról híres, amelyet az akkori kerámiagyártás csúcspontjának tekintenek.

bélyegkép|A -kultúra elhelyezkedése A -kultúra a késő glaciálistól a középső holocénig tartó meleg és párás éghajlati viszonyok előnyeit élvezte, ami virágzó mezőgazdasági termeléshez és gyors népességnövekedéshez vezetett. Ezek a körülmények a késő holocén szárazodásával megváltoztak, anyagi és kulturális hanyatlást okozva.

A -kultúra összefüggésben állhat a korai kínai-tibeti népek neolitikum alatti terjeszkedésével.

Története A régészeti lelőhelyet először 1924-ben fedezte fel a tartománybeli megyében található falu közelében a svéd Johan Gunnar Andersson régész, aki a -kultúra részének tekintette. Xia Nai, a Kínai Népköztársaság modern régészetének megalapítója munkássága nyomán azóta különálló kultúrának tekintik, amelyet az eredeti lelőhelyről neveztek el, míg korábban „ ”-kultúrának nevezték. Ez a kultúra a középső () fázisból egy köztes fázison keresztül fejlődött ki. A kultúrát gyakran három fázisra osztják: (i. e. 3300–2500), (i. e. 2500–2300) és (i. e. 2300–2000).

Az i. e. 3. évezred végén a -kultúra három fő földrajzi övezetben váltotta fel a -kultúrát: Kelet-, Közép- és Nyugat-/Kelet-.

Elhelyezkedés A fázis (i. e. 3300–2500) lelőhelyei többnyire teraszokon találhatók a Wei folyó felső völgye; a folyó felső völgye; a Tao folyó középső és alsó völgye és a folyó völgye; a Sárga folyó felső völgye; a folyó ; és az alsó Datong folyó mentén.

Fazekasság bélyegkép|Antropomorf alak egy -kultúrából származó festett kerámiaedényen (i. e. 3200–2000) Kínai Nemzeti Múzeum. A -kultúra legjellegzetesebb tárgyai a festett kerámia. A fázisban a fazekasok fekete pigmenttel készült mintákkal díszítették portékáikat, amelyek lendületes párhuzamos vonalakat és pontokat tartalmaztak. A fázis kerámiáit a fekete és piros festékkel készült görbe vonalú minták jellemzik. A fázisú kerámia hasonló, de gyakran nem olyan gondosan kidolgozott. Kialakulása a régió vadászó-gyűjtögetőinek és a mezőgazdasági nép nyugat irányú terjeszkedésének kölcsönhatásához kapcsolódik.

A sima kerámiával ellentétben a festett kerámiát nagy, központosított műhelyekben állították elő. Kínában a legnagyobb neolitikus műhely a i ban található. A festett kerámiák nagy mennyiségű előállítása azt jelenti, hogy profi kézművesek álltak rendelkezésre, ami a növekvő társadalmi komplexitásra utal. A termelési folyamat és a minőség feletti ellenőrzés a fázisra csökkent, valószínűleg a temetési rituálékban használt kerámiák iránti nagyobb kereslet miatt, hasonlóan ahhoz, amit „modern Wal-Mart szindrómának” nevez.

A |-kultúrából kibontakozó fazekasságstílus átterjedt a -kultúrára, majd tovább ra és Közép-Ázsiára.

Szimbolizmus A -kultúra számos szimbólumot használt a keramikában, amelyek közül néhány absztrakt és geometriai, beleértve a jól ismert neolitikus szimbólumot a szvasztikát, néhányat figuratív, például frontális és inkább realista antropomorf képek díszítettek, A szvasztika szimbóluma különösen a végső időszakban (i. e. 2300–2000), és a buddhizmusban a szanszárát képviselő szimbólummá vált. A szimbólumok közé tartoznak a hálóminták, nyolcszögű csillagminták, összekapcsolt kagyló minták, virágos minták, hengerszerű minták stb. Sok motívumot már ismertek a korábbi -kultúrából (i. e. 5000–3000).

Bronz bélyegkép|Bronz kés, ban, ban (i. e. 2900–2740) találták bélyegkép|A -kultúra a „Keleti sztyeppe ívének” része volt, Kína Közép-síksága mellett. bélyegkép|Neolitikus kultúrák Kínában, i. e. 3000–2000 A bronztechnológiát a sztyeppékről importálták Kínába. A legrégebbi kínai bronztárgy egy kés volt, amelyet egy lelőhelyen találtak a i ban, és i. e. 2900–2740 között készítették. További réz- és bronztárgyakat találtak még a i -kori lelőhelyeken. A kohászat az i. e. 3. évezred végén terjedt el a középső és alsó Sárga-folyó régiójában. Az afanaszjevói kultúra, a -kultúra és a -kultúra közötti kapcsolatokat a bronztechnológia átadásának okaként tartják számon.

A pásztorkodás megjelenése A háziasított szarvasmarhák, juhok és kecskék először i. e. 8000 körül jelentek meg Nyugat-Ázsiában. Kínába valószínűleg a -folyosón keresztül érkeztek a -kultúra időszakában, bár alternatív útvonalként szolgálhatott az eurázsiai füves terület is, majd a mongol fennsíkon át vezető út i. e. 3500–2500 körül.

Klímaváltozás A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a -kultúra kialakulása szorosan összefüggött az éghajlatváltozással. A i Egyetem tudósainak egy csoportja a -kultúra idején bekövetkezett éghajlatváltozásokat kutatta, és az eredmények azt mutatják, hogy az éghajlat 5830 és 4900 között nedves volt, ami elősegítette a korai és középső -kultúra kialakulását Kelet- tartományban. 4900 és 4700 között azonban aszályok sújtották ezt a területet, ami felelős lehet az őskori kultúrák hanyatlásáért és kelet felé mozdulásáért a kora-középső és a késői -kultúra közötti átmenet időszakában.

A és közötti átmenet éghajlatilag egybeesik a Piora-oszcillációval.

Jegyzetek

Fordítás

Hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek Hszia-dinasztia Három fenség és öt császár kora

Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal Kategória:Újkőkori kultúrák Kategória:Kína történelme