VI. Mihály, románosan Mihail Sturdza Moldva uralkodó fejedelme volt 1834. április 3-tól 1849 júniusáig. A Regulamentul organic alapján kormányzott. Bár az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt, Moldva fokozatosan az Orosz Birodalom befolyási övezetébe került. Művelt, a kultúrát kedvelő és jó adminisztrátorként tartották számon.
Élete Mihály édesapja Grigorie Sturdza logofet (kancellár) volt, édesanyja pedig Marioara Callimachi (1762–1822), Grigorie Callimachi moldvai fejedelem lánya. 1834-ben nevezték ki Moldva fejedelmének. Nagy figyelmet fordított az oktatásra. 1835 júniusában megalapította az Academia Mihăileană nevű felsőbb iskolát (nevét saját keresztnevéről kapta), amely középiskolai és egyetemi szintű képzést is nyújtott. Itt neves román tanárok oktattak, többek között Ion Ghica, Eftimie Murgu, rövid ideig pedig Mihail Kogălniceanu is, aki nemzeti történelmet tanított. Azonban az orosz cár, I. Miklós nem nézte jó szemmel a nemzeti történelmi oktatást, ezért az orosz konzul kérésére azt megszüntették. Az intézményben matematikát, nyelveket, közgazdaságtant, agronómiát és filozófiát is oktattak, a szegény, de tehetséges diákok pedig ösztöndíjat kaptak. Megújították a socolai ortodox szemináriumot is, és ellenőrzést vezettek be az egyházi vagyon kezelésére.
Mihály uralkodása alatt Moldva gazdasága is jelentősen fejlődött: nőtt a gabonatermelés, modern mezőgazdasági eszközöket vezettek be, hidakat és utakat építettek, szabályozták a Prut és Szeret folyók hajózását, fejlesztették a galați-i kikötőt, amelyet 1837-ben szabad kikötővé nyilvánítottak. Bákó környékén kőolajat is kitermeltek. Nyugati mérnököket is meghívott (pl. Xavier Hommaire de Hell), hogy modernizálják az infrastruktúrát. 1835-ben gazdasági egyezményt kötött, 1846-ban pedig vámuniót Havasalfölddel, amely 1848. január 1-jén lépett életbe. Moldva így bekapcsolódott az európai gazdasági rendszerbe. Fő exportcikkek: állat, gabona, fa, hal, só, bor volt, míg ipari termékeket importáltak. A kereskedelmi mérleg többnyire többletet mutatott.
Mihály társadalmi kérdésekbe is erősen beleavatkozott. 1844. január 31-én eltörölte a robia intézményét (a románok jobbágyságát). Bár ezt gyakran „rabszolgaságnak” fordítják, a rob nem volt klasszikus értelemben vett rabszolga, hanem csak bizonyos tulajdonosi körhöz (kolostorok, bojárok, fejedelem) kötődő függő személy. Mihály humanizmusa mérsékelt volt, inkább „felvilágosult abszolutizmushoz” állt közel, mint demokráciához, és ellenséges volt minden forradalommal szemben. Bár hatalmas vagyonnal rendelkezett, pénzszeretetéről is ismert volt: több ezer nemesi címet adott el pénzért. Uralkodása elején 853 bojár volt Moldvában, a végén már 3750 („új bojárok”). Uralkodása végére erősen orosz befolyás alá került, és leverte az 1848-as forradalmi mozgalmat, ami rendkívül népszerűtlenné tette és trónja elvesztéséhez vezetett.
A felhalmozott vagyonából fényűzően élt száműzetésben több mint 40 évig. 1884. május 8-án hunyt el nem sokkal 90. születésnapja után Párizsban, és Baden-Badenben temették el.
Lánya, Maria (1849–1905) 1868-ban Párizsban feleségül ment Konstantin Gortcsakov herceghez.
Családja Kétszer házasodott: első felesége Elisabetha Rossetti volt, két fiuk született: Dimitrie és Grigore hercegek; második felesége Smaranda Vogoride hercegnő volt, tőle egy fia (Mihail) és egy leánya (Maria) született.
Fordítás
Források Alexandru Dimitrie Xenopol Histoire des Roumains de la Dacie trajane : Depuis les origines jusqu'à l'union des principautés. E Leroux Paris (1896) Nicolae Iorga Histoire des Roumains et de la romanité orientale (1920) Dicționar enciclopedic român, vol. IV, Editura politică, București, (1966) Istoria lumii în date, Editura Enciclopedică Română, București (1972) Constantin C. Giurescu & Dinu C. Giurescu, Istoria Românilor Volume III (depuis 1606), Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică, Bucureşti (1977). Georges Castellan, Histoire des Balkans, XIVe – XXe siècle, Fayard, Paris, 1991 (). Benoît Pellistrandi, Les relations internationales de 1800 à 1871, Armand Colin, coll. « Cursus », Paris, 2000 (). Jean Nouzille La Moldavie, Histoire tragique d'une région européenne, Ed. Bieler (2004), (). Traian Sandu, Histoire de la Roumanie, Perrin (2008), ().
Kapcsolódó szócikkek Moldvai fejedelmek listája Havasalföldi és moldvai fejedelmek családfája
Kategória:Moldvai fejedelmek Kategória:1884-ben elhunyt személyek