A felhatalmazás jogi és társadalmi fogalom, amely valamely személy, testület vagy intézmény számára adott jogot vagy legitimitást jelent meghatározott cselekvések megtételére, döntések meghozatalára vagy hatáskör gyakorlására. A felhatalmazás alapja lehet jogszabály, szerződés, választás, kinevezés vagy más formális vagy informális megbízás.
A felhatalmazás fogalma A felhatalmazás lényege, hogy egy alany nem saját jogán, hanem egy magasabb rendű norma, megbízó vagy közösség akaratából jár el. A fogalom szoros kapcsolatban áll a hatalom, a jogosultság és a felelősség fogalmaival. Felhatalmazás hiányában egy cselekvés jogellenesnek vagy illegitimnek minősülhet.
Felhatalmazás a jogban A jogrendszerekben a felhatalmazás központi szerepet játszik. Jogi értelemben felhatalmazás akkor áll fenn, ha egy jogszabály vagy más jogforrás meghatározott hatáskört ruház egy szervre vagy személyre.
Gyakori formái: Törvényi felhatalmazás, amikor egy törvény végrehajtási jogkört ad például a kormánynak vagy egy miniszternek. Alkotmányos felhatalmazás, amely az állami szervek alapvető hatásköreit rögzíti. Szerződéses felhatalmazás, amely magánjogi jogviszonyokban, például meghatalmazás esetén jelenik meg.
Felhatalmazás a politikában A politikatudományban a felhatalmazás elsősorban a demokratikus legitimációval kapcsolatos. Demokratikus rendszerekben a választók felhatalmazást adnak képviselőiknek arra, hogy nevükben döntéseket hozzanak és közhatalmat gyakoroljanak.
A politikai felhatalmazás jellemzői: időben korlátozott (választási ciklushoz kötött), jogilag és intézményileg szabályozott, elszámoltathatósággal jár.
Különleges helyzetekben rendkívüli vagy kibővített felhatalmazás is adható, amely gyakran szigorú feltételekhez és ellenőrzéshez kötött.
Felhatalmazás a szervezetekben Szervezeti és vezetéselméleti értelemben a felhatalmazás (empowerment) a döntési jogkörök delegálását jelenti. Ebben az összefüggésben a vezető egyes döntéseket és felelősségi területeket másoknak ad át a hatékonyabb működés érdekében.
Ez a típusú felhatalmazás növelheti:
az önállóságot, a motivációt, a szervezeti teljesítményt.
A felhatalmazás korlátai A felhatalmazás mindig meghatározott keretek között érvényesül.
Ezek a keretek lehetnek: jogi korlátok (törvényesség), tartalmi korlátok (milyen ügyekben járhat el az alany), időbeli korlátok, ellenőrzési és beszámolási kötelezettségek.
A felhatalmazás túllépése jogi vagy politikai következményeket vonhat maga után.
Források Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon Körösényi András: Politikai rendszerek és demokratikus elméletek
Kategória:Jog