A déli redőshangya (Hypoponera punctatissima) a barázdáshangya-formák alcsaládjába tartozó, kozmopolita hangyafaj.
Megjelenése A déli redőshangya dolgozójának testhossza 2,5–3 mm. Színük vörösessárga vagy sötétbarna is lehet, felszínük fényes. A dolgozók feje szögletes, szemeik igen kicsinyek, és a fejpajzs közelében helyezkednek el. Fejének pontozottsága igen finom és sűrű. Igen finom homlokbarázdája a fej hátulsó széléig fut. Állkapcsi tapogatója egyízű, ajaktapogatója kétízű. Csápostoruk a vége felé fokozatosan vastagodik, csápbunkó nincs. Toruk hátvonala oldalnézetben majdnem egyenes, előre enyhén domború, az áltorszelvény lekerekített tompa sarokkal. Utóhátuk hiányzik. Egyízű potrohnyelük vaskos, nagy pikkelyt vagy bütyköt alkot; ez olyan magas, mint a tor, teteje csak kevéssel vékonyabb, mint a töve. Az első potrohszelvény mély befűződéssel különül el a potroh többi részétől. A potroh utolsó íze fullánkká módosult. Gyakoriak a peterakó (gynekoid) dolgozók.
A királynő 3–3,8 mm-es. A potrohnyél bütyke magasabb és oldalnézetben keskenyebb, mint a dolgozóké. Szárnya üvegtiszta, világosbarna erekkel; rajta egy sugársejt, egy könyöksejt és két korongsejt látható. Gyakoriak a szárnyatlan, dolgozóra hasonlító (ergatogyn) alakok.
A hímek 3–3,5 mm hosszúak. Egy nagyobb sötétbarna és egy kisebb, sárgás változata ismert. Szárnyatlanok, csápjuk 12-ízű, a dolgozóénál rövidebb nyelű. Szemük kicsi, de távolabb áll a rágó tövétől, mint a dolgozók esetében. Középhátuk kidomborodik, előhátuk elöl kimagaslik. Potrohvégi genitális függelékük jól látható.
Elterjedése Afrika trópusi vidékein őshonos, de már régóta elterjedt vagy széthurcolták egész Afrikában, Európában, Észak-és Dél-Amerikában, Dél-Ázsiában, Ausztráliában és Új-Zélandon. Európában feltehetően már a középkorban megjelent. Magyarországon többek között Budapesten és környékén és Badacsonyban találták meg.
Életmódja Őshazájában és a trópusi vidékeken erdőkben, kertekben, ültetvényeken él, ahol a talajban vagy korhadó fatörzsekben építi fészkeit. Dél-Európában a szabadban is megél, de Közép-Európában és a mérsékelt övi régiókban a télen fűtött épületekben (melegházakban, istállókban, szobai virágcserépben, konyhában) vagy meleget termelő szervesanyag-halmokban (komposzt, szemét- és trágyadombok, fűrészporkupacok) üti fel tanyáját. Kolóniáik kb. 200 dolgozót és néhány királynőt számlálnak, több fészekből tevődnek össze. Ragadozók, apró talajlakó gerinctelenekkel táplálkoznak. Június-szeptemberben rajzanak.
Kapcsolódó cikkek Magyarország hangyafajainak listája
Források Somfai Edit: Hangya alkatúak - Formicoidea Fauna Hungariae XIII. kötet Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959 Hypoponera punctatissima AntWiki Hypoponera punctatissima Bees Wasps & Ants Hypoponera punctatissima Atlas of Living Australia The tramp ant Hypoponera punctatissima: New records from the southern hemisphere Neotropical Entomology 31(1) DOI:10.1590/S1519-566X2002000100020 Hypoponera punctatissima GBIF
Kategória:Hangyák Kategória:Rovarfajok