Demokratikus Afganisztán (hivatalosan: Afganisztáni Demokratikus Köztársaság, angolul Democratic Republic of Afghanistan) egy szocialista állam volt Közép-Ázsiában, amely 1978 és 1992 között állt fenn. Az ország a kommunista ideológiát követő kormány irányítása alatt működött, és szoros kapcsolatban állt a Szovjetunióval.
bélyegkép|A korábbi zászló (1978)bélyegkép|A korábbi címer (1978-1980)bélyegkép|A másik korábbi zászlóbélyegkép|A másik korábbi címer
Történelem A Saur-forradalom (1978)
1978 áprilisában az úgynevezett Saur-forradalom során a kommunista Afganisztáni Népi Demokratikus Párt (PDPA) megdöntötte a korábbi köztársasági kormányt. Az új rendszer célja egy marxista–leninista állam kiépítése volt.
A hatalomra kerülő vezetők közé tartozott:
Nur Mohammad Taraki Hafizullah Amin később Babrak Karmal
Reformok és belső konfliktusok
Az új kormány radikális reformokat vezetett be:
földreform nők jogainak bővítése világi oktatás erősítése
Ezek azonban komoly ellenállást váltottak ki a hagyományos, vallásos vidéki lakosság körében. A társadalmi feszültségek gyorsan fegyveres felkelésekhez vezettek.
Szovjet beavatkozás (1979–1989)
1979 decemberében a Szovjetunió katonailag beavatkozott Afganisztánban, hogy támogassa a kommunista kormányt. Ez vezetett a hosszú és véres szovjet–afgán háborúhoz.
A szovjetek:
több százezer katonát állomásoztattak az országban támogatták a kormányt a mudzsahedek ellen
A mudzsahedek:
iszlamista és törzsi ellenállók voltak támogatást kaptak többek között az Egyesült Államoktól és Pakisztántól
Najibullah korszaka
1986-ban Mohammad Najibullah került hatalomra, aki megpróbálta stabilizálni az országot:
enyhített a kommunista ideológián „nemzeti megbékélési” politikát hirdetett
A rendszer bukása (1992)
A Szovjetunió kivonulása (1989) után a kormány még néhány évig fennmaradt, de végül 1992-ben összeomlott. A mudzsahedek elfoglalták Kabult, és ezzel véget ért a Demokratikus Afganisztán.
Államszervezet
A Demokratikus Afganisztán egypárti rendszer volt, ahol a hatalom az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt kezében összpontosult.
Politikai jellemzők
egypártrendszer szocialista ideológia erős állami kontroll bélyegkép|Az Afgán Kommunista Párt címere bélyegkép|A párt ifjúsági tagozatának címere bélyegkép|A KhAD, az afgán titkosrendőrség címere
Gazdaság
Az ország gazdasága nagymértékben függött a Szovjetunió támogatásától.
Főbb jellemzők
államosítás központi tervezés mezőgazdasági reformok
A háború azonban súlyosan károsította a gazdaságot.
Társadalom
A kormány modernizációs politikát folytatott:
Pozitív változások
nők oktatásának támogatása analfabetizmus csökkentése
Problémák
vallási ellenállás vidéki lakosság elégedetlensége polgárháborús állapotok
Hadsereg és konfliktusok
A Demokratikus Afganisztán hadereje a szovjet hadsereggel együtt harcolt a felkelők ellen.
Konfliktusok
szovjet–afgán háború belső polgárháború
Nemzetközi kapcsolatok
Az ország külpolitikáját a Szovjetunió határozta meg.
Szövetségesek
Szovjetunió keleti blokk országai
Ellenségek
mudzsahedek támogatói (pl. USA, Pakisztán)
Örökség
A Demokratikus Afganisztán időszaka máig meghatározó az ország történelmében: hozzájárult a hosszú instabilitáshoz megalapozta a későbbi konfliktusokat (pl. tálibok megjelenése)
Jegyzetek