Prijeko Brdo település Bosznia-Hercegovinában, a Tuzlai kantonban, Gračanica községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 36, közúton 54 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re északkeletre, a Trebava-hegység lejtőin, 250–500 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Topografska karta Doboj 425-4-1 Prijeko Brdót a Gračanicából Gradačacba vezető úton lehet megközelíteni, ahol az út Gornji Doborovciban ágazik el Prijeko Brdo helyi közösséghez. Prijeko Brdóba Doborovcából vezet az út, amely Džakula és Tvornica falvakon, valamint a Ćetviljak nevű völgyön halad át. Doborovcától Džakuláig aszfaltozott út vezet, majd innen makadámút következik kb. 5 km hosszan. A települések szétszórtan helyezkednek el egymástól, de aszfalt utak kötik össze őket. Prijeko Brdo ma a lakosság számát tekintve a község egyik kisebb helyi közössége. Prijeko Brdo ma hét kisebb egységre (mahalára) oszlik: Džinići, Drndići, Straše, Jahići, Okići, Rijeka és Hadžići.
Éghajlata Éghajlata mérsékelten kontinentális. A nyár mérsékelten meleg, a júliusi átlaghőmérséklet 20–25 °C fok. A telek hidegek, a januári átlaghőmérséklet 0-5 °C körül alakul, de a hőmérséklet esetenként ennél lényegesen alacsonyabb is lehet. A hó nem ritka a téli hónapokban. A tavasz és az ősz mérsékelten meleg, de változékony. A csapadék mennyisége 800–1000 mm körül van, amely egyenletesen oszlik el az évben, tavasszal és ősszel valamivel több csapadék esik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák464385Horvát00Jugoszláv00Egyéb01Összesen464386
Története Prijeko Brdo a gračanicai község fiatal települései közé tartozik. A második világháborúig közigazgatásilag Soko településhez tartozott. Önálló településként 1948 után jelenik meg. Akkoriban körülbelül 200 lakosa és 50 háza volt.
A „Prijeko Brdo” elnevezés abból ered, hogy a mai lakosok ősei Sokolban éltek, és földjeik a mai Prijeko Brdo területén feküdtek. Amikor megkérdezték őket, hová mennek, azt válaszolták: „a hegyen túlra” („preko brda”). Először ideiglenes kunyhókat építettek, majd később állandó házak jöttek létre, és kialakult a település.
A helyi közösség Soko községhez tartozó közösségből vált ki 1974–75-ben, amikor a helyiek saját közösséget hoztak létre. Az első négyosztályos iskola 1955-ben épült Džakulában, a jelenlegi iskolaépület pedig 1967-ben készült el. Ezt követően különböző fejlesztések történtek: villamosítás (1978–79), majd vízvezeték, egészségügyi ellátás és kulturális létesítmények. A telefonvonalak később jutottak el ide, és buszjárat is csak később indult Gračanica felé.
Gazdaság A település lakosságának fő foglalkozása mindig is a mezőgazdaság volt. Néhányan kézművességgel is foglalkoztak. Ezenkívül a településen található egy cipőgyártó üzem, amely a Fortuna-Gračanica vállalat tulajdonában van.
Prijeko Brdo terepviszonyai rendkívül kedvezőtlenek, ami megnehezíti az ivóvízellátást. Az első vízvezetéket 1973-ban építették ki 9 kilométer távolságból a Sijedi krš területéről. Ez a vízellátás azonban sokáig nem tudta kielégíteni Prijeko Brdo összes háztartásának igényeit, ezért a helyiek egy másik vízvezetéket építettek a négy kilométerre levő Slana Bare forrásától, ahonnan Rijeka központi települését látják el ivóvízzel. Džinići településnek külön vízellátása van Cikotból.
Oktatás Az első négyosztályos iskola 1955-ben épült Džakulában, a jelenlegi iskolaépület pedig 1967-ben készült el.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései