I. Vratislav (kb. 875/888? – 921. február 13.) Csehország fejedelme 915-től 921-ig.

Élete A Fuit in provincia Boemorum legenda szerint Vratislav 33 éves korában halt meg; eszerint 888-ban születhetett.TŘEŠTÍK, Dušan. Počátky Přemyslovců: Vstup Čechů do dějin (530–935). Praha: Lidové Noviny, 1997. 658 s. . S. 117–138.LUTOVSKÝ, Michal. Po stopách prvních Přemyslovců I.: Zrození státu (872–972): od Bořivoje I. po Boleslava I. 2. vyd. Praha: Libri, 2009. 272 s. . S. 83. Második fia volt a Přemysl-házból származó I. Bořivoj fejedelemnek és feleségének (Szent) Ludmillának. Nem sokkal születése után, valamikor 888 és 890 között, apja meghalt és Csehország rövid időre I. Szvatopluk nagymorva fejedelem uralma alá került.[BLÁHOVÁ, Marie; FROLÍK, Jan; PROFANTOVÁ, Naďa. Velké dějiny zemí Koruny české I. Do roku 1197. Praha; Litomyšl: Paseka, 1999. 800 s. . S. 242–243. Vratislav 906 körülPočátky Přemyslovců, s. 204 feleségül vette a polábiai sztodorán törzsből származó Drahomírát.NOVOTNÝ, Václav. České dějiny I./I. Od nejstarších dob do smrti knížete Oldřicha. Praha: Jan Laichter, 1912. 782 s. Dostupné online. S. 450. A házasság talán egyfajta baráti szövetséget pecsételt meg a csehek és az északabbra élő velétek között,''' tekintve hogy a sztodoránok a velétek törzsszövetségétől függtek.TOMÁŠEK, Jan. Vztahy raně středověkých Čech a veletského kmenového svazu v letech 805-1035. Praha, 2011. Bakalářská práce. Filozofická fakulta Univerzity Karlovy. Vedoucí práce Josef Žemlička. s. 37. Egy évvel később megszületett első gyermekük, Vencel.

Egy 2014-es kutatás szerint Vratislav 881-ben születhetett, Drahomírát pedig 893-ban jegyezhette el.VANÍČEK, Vratislav. Svatý Václav - panovník a světec v raném středověku. Praha, Litomyšl: Paseka, 2014. 324 s. . S. 77. Vratislav maradványainak antropológiai vizsgálata születését 875 körülre becsülte, míg Vencel születését 895 körülre tették.VLČEK, Emanuel. Fyzické osobnosti českých panovníků: I. díl. Nejstarší Přemyslovci. Praha: Vesmír, 1997. 398 s. . S. 112. Ezt azonban a történészek nem fogadják el, mert nem áll összhangban az írásos források dátumaival.Počátky Přemyslovců, s. 453–461

Uralkodása 170px|bélyegkép|balra|Vratislav ábrázolása a krumlovi képes kódexben A 895-ös regensburgi német birodalmi gyűlésen bátyja, Spytihněv és egy bizonyos Witizla (aki valószínűleg azonos Vratislavval) hűséget esküdött Arnulf keleti frank királynak.České dějiny I./I., s. 444

Valamikor 905 és 915 között (feltehetően 915-ben) Spytihněv meghalt és a trónt Vratislav örökölte.Počátky Přemyslovců, s. 203–204 Egyik első intézkedése valószínűleg elsőszülött fia, Vencel hajvágási ünnepsége volt 915-ben. Az ünnepségre feltehetően a prágai várban található Szűz Mária-templomban került sor, amely akkoriban talán az egyetlen keresztény templom volt Prágában. Ebből az alkalomból Vratislav püspököt hívott Prágába, aki feltehetően a veronai II. Notherius lehetett.TKADLČÍK, Vojtěch. Kdo udělil postřižiny sv. Václavu?. Listy filologické. 1980, roč. 103, čís. 4, s. 209–212. Notheriusnak talán tárgyalnia is kellett fejedelemmel, Arnulf bajor herceg I. Konrád király ellen való lázadása alkalmából. bélyegkép|200px|A Vratislav által alapított Szt. György-bazilika a prágai várban Vratislav külpolitikai kapcsolatairól kevés biztos információ áll rendelkezésre.Zrod českého státu, s. 186 Csehország ebben az időben a Bajor Hercegséggel állt szoros kapcsolatban, amely vazallusként igényt is tartott rá. Vratislavnak egyúttal meg kellett védenie országát a magyar támadásokkal szemben, mivel a Nagy-Morávia bukása után a magyarok rendszeresen vezettek hadjáratokat nyugatra. Konkrét csatákról azonban nincsenek információink,České dějiny I./I., s. 447 sőt egyes történészek szerint Vratislav – bátyjához hasonlóan – nem harcolt a magyarokkal, hanem szövetséget kötött velük.Počátky Přemyslovců, s. 363 A szövetséget igazolja Brémai Ádám 915-ös beszámolója, miszerint a csehek részt vettek a magyarok – akik szövetkeztek a bajor Arnulffal is – szászországi hadjáratában.

Vratislav idejében, 920 körül alapították a prágai várban található, román stílusú Szent György-bazilikát,Po stopách Přemyslovců, s. 136 amely a Přemysl-ház első nemzedékeinek temetkezési helyévé vált, majd később (valószínűleg II. Boleslav alatt) bencés kolostorrá is. Spytihněv uralkodásának végén vagy Vratislav uralkodásának elején épült egy fagerendákból álló fal, amely a prágai vár akkori területét vette körbe. Erre az időszakra datálható a kétszintes hercegi palota és az ún. Pavel pap faháza is. Vratislavnak tulajdonítják a Stará Boleslav-i vár kiépítését,Velké dějiny, s. 266 és ő alapította vagy róla nevezték el Vratislavia várát (ma a lengyelországi Wrocław, melynek cseh neve máig Vratislav).ŽÁČEK, Rudolf. Dějiny Slezska v datech. Praha: Libri, 2004. 546 s. . S. 16.

Halála bélyegkép|200px|I. Vratislav sírja a Szent György-bazilikában I. Vratislav valószínűleg 921. február 13-án halt meg, életének vagy uralkodásának 33. esztendejében.České dějiny I./I., s. 451 A Fuit-legenda szerint 33 évesen, a Szent Ludmila-legenda ószláv nyelvű változata szerint viszont uralkodásának 33. évében hunyt el.Počátky Přemyslovců, s. 177 Kézai Simon szerint a magyarokkal vívott csatában esett el.Kézai Simon mester Magyar Krónikája Mivel nagyobbik fia, Vencel ekkor még csak 14 éves volt, ezért nagykorúvá válásáig felesége, Drahomíra kormányozta az államot régensként.Zrod českého státu, s. 187

A fejedelmet az általa alapított prágai Szent György-templomban temették el. A későbbi átépítések miatt maradványait többször is áthelyezték, csak a 14. században, IV. Károly uralkodásának végén készült el mészkő szarkofágja, amely ólomkoporsóját tartalmazza. A szarkofág felirata szerint boldoggá is nyilvánították.

A szarkofágot 1959-ben felnyitották és Emanuel Vlček antropológiai vizsgálatot végzett a csontokon. Eszerint Vratislav 95%-os valószínűséggel 40–52 évesen halt meg. A csontváz hiányos volt, nyilvánvalóan a korábbi áthelyezések miatt, viszont a koponya jó állapotban maradt fenn.Nejstarší Přemyslovci, s. 106–112 Magasságát 175–176 cm-re becsülte. A herceg halálának okát a csontok alapján nem lehet bizonyítani, mivel a gyógyult orrcsonttörésen kívül semmilyen kóros elváltozást nem találtak a csontvázon. 2021-ben egy cseh-brazil régészeti csapatnak köszönhetően rekonstruálták Spytihněv és Vratislav fejedelmek arcát.[Zakladatel Pražského hradu a otec svatého Václava. Vědci digitálně zrekonstruovali tváře Přemyslovců. iROZHLAS online. Český rozhlas [cit. 2021-02-28].

Családja A legenda szerint Vratislavnak és Drahomírának összesen hét gyermeke született. Szent Vencel első ószláv egyházi legendája négy nővérét említi, akik szomszédos fejedelemségekbe mentek feleségül. Gyermekeik: I. (Szent) Vencel (kb. 907 – 935. szeptember 28.), cseh fejedelem I. Boleslav (kb. 915 – 967./972. július 15.), cseh fejedelem Spytihněv (kb. 911 és 921 között – ?) Přibyslava(† 938. március 4. után), apáca Ismeretlen lány Ismeretlen lány Ismeretlen lány

Egyes feltételezések szerint az ismeretlen nevű lányok egyike lehetett Střezislava, a nagy hatalmú cseh főúr, Slavník felesége.LOSERTH, Johann. Der Sturz des Hauses Slawnik. Wien: Archiv für österreichische Geschichte, 1884. S. 12.

Családfája

Kapcsolódó szócikkek Csehország uralkodóinak listája Cseh fejedelmek és királyok családfája

Jegyzetek

Irodalom BLÁHOVÁ, Marie; FROLÍK, Jan; PROFANTOVÁ, Naďa. Velké dějiny zemí Koruny české I. Do roku 1197. Praha ; Litomyšl: Paseka, 1999. 800 s. CHARVÁT, Petr. Zrod českého státu 568-1055. Praha: Vyšehrad, 2007. 263 s. KRZEMIEŃSKA, Barbara. Břetislav I.: Čechy a střední Evropa v prvé polovině XI. století. Praha: Garamond, 1999. 390 s. LUTOVSKÝ, Michal. Po stopách prvních Přemyslovců II. Léta krize a obnovy 972-1012. Od Boleslava II. po Jaromíra. Praha: Libri, 2007. 271 s. NOVOTNÝ, Václav. České dějiny I./I. Od nejstarších dob do smrti knížete Oldřicha. Praha: Jan Laichter, 1912. 782 s. SLEPIČKA, Jiří a SLEPIČKA, Martin. K životu záhadného českého knížete Vladivoje. In: SLEPIČKA, Martin a MORÁVKOVÁ, Naděžda (eds.). Český kníže Vladislav I., západní Čechy a český stát za vlády Přemyslovců: k 900. výročí úmrtí zakladatele kladrubského kláštera Vladislava I. 1. vyd. Plzeň: Západočeská univerzita v Plzni, 2025, s. 202–224. . Dostupné online SOMMER, Petr; TŘEŠTÍK, Dušan; ŽEMLIČKA, Josef, a kol. Přemyslovci. Budování českého státu. Praha: Nakladatelství Lidové noviny, 2009. 779 s.

Fordítás

Kategória:Cseh uralkodók Kategória:Přemysl-ház Kategória:A 880-as években született személyek Kategória:921-ben elhunyt személyek