Pitirim (), 1672–1673-ban Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. Közel állt Nyikon moszkvai pátriárkához, és annak bukása után az egyik esélyes volt a pátriárkai trónra. Végül azonban csak II. Joaszaph pátriárka halála után választották meg.
Élete A szuzdali születésű Pitirim a szuzdali Szpaszo-Jevfimijev kolostor szerzetese volt. 1650-től e kolostor archimandritája lett. 1654-ben áthelyezték a moszkvai Novospasszkij kolostorba. 1655. december 2-án Nikon pátriárka a Szarszki és Podonszki metropolita rangjára emelte. A Szarszki és Podonszki metropolita gyakorlatilag a pátriárka ügyintézőjeként működött. Amikor Nikon elhagyta a pátriárkai széket, Pitirim mint szarszki metropolita átvette a feladatkörét, bár hivatalosan nem viselte a pátriárkai helytartó címet; Nikon nélkül, „a cár parancsára” irányított.
1662-ben, az Ortodoxia vasárnapján, Nikon kiátkozta őt, mert önkényesen kinevezte Mefogyij Filimonovics mtsziszlavli és orsai püspököt a kijevi metropólia helytartójává (amely a konstantinápolyi pátriárka fennhatósága alá tartozott), továbbá egyszerre három egyházmegyét irányított (a pátriárkai, a szarszki és a szuzdali egyházmegyét), megszüntette Nikon nevének liturgikus említését, valamint 1659 tavaszán megtartotta a virágvasárnapi „szamárháti bevonulást”, amelyet Nikon kizárólag a pátriárka előjogának tekintett.
1664. augusztus 5-én zsinati döntéssel Novgorod és Velikije Luki metropolitájává választották. A Nikon elleni per idején (1666) ő vezette a zsinatot Paisziosz alexandriai görög pátriárka (1657–1678) és az III. Makariosz antiochiai görög pátriárka (1647–1672) megérkezéséig. Nikon vádlói közé tartozott, és az elsők között támogatta annak megfosztását papi rangjától — nyilván abban a reményben, hogy ő lehet az új pátriárka. Ebben azonban akkor még nem járt sikerrel, mert 1667 januárjában II. Joaszaphot választották meg. Csak utóbbi halála után, 1672. július 7-én emelték a pátriárkai trónra, amikor Pitirim már súlyosan beteg volt; az egyházkormányzati ügyekben ezért Joakim metropolita segítette. Ugyanebben az évben a moszkvai Csudov-kolostorban megkeresztelte a későbbi (ekkor született) I. Péter orosz cárt. Közbenjárt a cárnál Feodoszija Morozova bojárnő és nővére, Jevdokija Uruszova hercegnő érdekében, akiket az „óhit” fanatikus védelme miatt börtönöztek be. Azt javasolta a cárnak, hogy adják vissza Morozova házát és birtokait, de a cár ezt helytelennek tartotta.
Alig tíz hónapos pátriárkaság után, 1673. április 19-én meghalt. A moszkvai Kreml Uszpenszkij-székesegyházában temették el. Pitirim pátriárka faragásokkal díszített, művészien elkészített pohara ma a Kreml Fegyvertárának kiállításán látható. Szergej Kudimov alakította személyét pátriárkát a Раскол („Egyházszakadás”) című orosz sorozatban.
Fordítás
Források Попов М. Г. Материалы для истории патриарха московского Питирима // «Христианское чтение», 1890, сентябрь-октябрь. — С. 489—523 Устинова И. А., Я. Э. 3. Питирим // Православная энциклопедия. — М., 2019. — Т. LVI : Петр Дамиани — Повечерие. — С. 559-563. — 39 000 экз. — . Петрушко В. И. История Русской Церкви. Первый патриарший период (конец XVI—XVII в.): курс лекций. — М.: Изд-во ПСТГУ, 2020. — 460 с. — 1000 экз. — .
Kapcsolódó szócikkek Orosz pátriárkák listája
Kategória:1673-ban elhunyt személyek