Beckó vára Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában a Vág bal oldalán magasodik romjaiban Beckó település felett. A szlovák kulturális örökség része.
Története A Trencsén és Nyitra megyék határán, a Vág-gázló felett az árterületből kiemelkedő hatalmas mészkőszikla stratégiai jelentősége miatt a 12. században itt kővárat emeltek. Az első erődítmény négyszögletes öregtoronyból és védőfalból állt, amelyhez egy kétszintes várpalota csatlakozott. A 13. század végén került Csák Máté birtokába. A 14. század második felében a várat Zsigmond magyar király adományaként a lengyel eredetű Stiborici Stibor vajda birtokolta, akik akkoriban Magyarország egyik leghatalmasabb ura volt. A család uralmuk alatt a vár, amelyet kiterjedt birtokaik központjává tettek, a legnagyobb kiterjedését érte el.
A 14. és 15. század fordulóján megemelték a vár tornyait, és egy felső gótikus palotát építettek lovagteremmel és kápolnával. A 16. század közepén a várat a török veszély miatt megerősítették. Ekkor ágyútornyot építettek az alsó udvarban, és megemelték a vár falait. A török időkben a települést a várhoz kapcsolódó fal is védte. Ekkor a vár már a Bánffy család tulajdonában volt.
1599-ben a török sikertelenül ostromolta. Várát a kurucok sem tudták elfoglalni, de a települést Ocskay László csapatai két ízben, 1707. október 13-án és 1708. január 16-án is feldúlták. A fellegvár a Rákóczi-szabadságharcot még épségben átvészelte, de 1729-ben vigyázatlanság miatt leégett, és többé nem építették újjá.
Szerkezete bélyeg|300px|Légifelvétel A vár 16. századi bejárata előtt várárok és felvonóhíd volt, mögötte egy 14. században épült őrtorony védte a vár kapuját. itt van ma a jegypénztár. Az őrtorony falaihoz 14. századi falak csatlakoznak, melyeket abban az időszakban építettek, amikor a vár Stibor-család kezében volt. A magas kőfalaknak és a meredek szikláknak köszönhetően, Beckó vára egyike azon kevés erődítményeknek, amelyek ellenálltak az oszmán csapatok támadásainak.
A vár alsó udvara egy gótikus, hegyes ívű bejárati kapun keresztül kapcsolódik a belső várhoz. A középkorban a kézművesek és a szolgák házai az alsó udvaron voltak, melyeket egy 14. századi erődítményfal védett. Az alsó udvaron helyezkedett el a konyha, a kenyérsütő kemence, a kovácsműhely, istállók, valamint takarmány- és szalmatároló. Ma az alsó udvarban egy amfiteátrum található színpaddal, múzeumi kiállítással, látogatói mosdókkal és egy ajándékbolttal. A vár távoli északi oldalán az erődítményfal védte a vár lakói számára létfontosságú kutat is.
Fontos védelmi funkciót töltött be a Nagy Ágyúbástya is, amely az alsó udvar felett helyezkedett el. A torony hatalmas félköríves fala a vársziklához kapcsolódik, és egészen a felső várig nyúlik fel. A felső vár a várúr egykori székhelye a szikla tetején. Itt kaptak helyet a várúr szállás- és fogadószobái, míg az alsó udvaron a cselédlakások és a gazdasági épületek kaptak helyet. A reprezentációs terek belső falait zöldre (nemes színre) festették, és gazdag festett díszítésekkel egészítették ki. A kiszolgáló helyiségek és a gazdasági épületek fehér-mész színűek voltak, a védelmi részek pedig téglavörös színűek. A felső vár különálló védelmi egységet alkotott, és az alsó udvartól egy felvonóhíddal ellátott kapu védte. A felső vár déli oldalán számos teraszos tér és erődítmény alkotott védelmi labirintust.
A felső vár belsejében, a bejárat mögött áll a reneszánsz Nyugati Palota. A vár Bánffy-korabeli rekonstrukciója során ez a hely télikertként szolgált. Ma az épületben van a vár kávézója. Északon a nyugati védelmi bástya csatlakozik a Nyugati Palotához. A felső vár önellátását egy kiszolgálóépület és egy víztartály biztosította, amelyek a központi udvar szélén, a várszikla legteteje közelében ásott gödörben helyezkedtek el. A felső vár legfényűzőbb épülete a Stibor-korszakban épült palota volt. A kiszolgálóépületből és a palotából csak romok maradtak fenn. Szintén a központi udvaron helyezkedett el a háromszintes Északi Palota, a vár sziklájának legelérhetetlenebb részén, és itt volt a lovagterem. Gótikus ablakok világították meg, amelyeket olajozott pergamenek vagy szövet, fa spaletták, Zsigmond és Stibor korában pedig üveg is védett, ami sokáig csak a templomok kiváltsága volt.
A vár építészeti különlegessége a Stibor korában épült kápolna, amely az Északi Palota lakóhelyiségeivel volt összeköttetésben. A kápolna kapuzata, amelyet egy kőből készült timpanon koronázott meg a Stibor család címerével. Az eredeti festett díszítésekből csak kevés maradt fenn.
A vár a mondákban A várhoz sok monda fűződik, számos változatban. Régi magyar neve Bolondóc, amely a monda szerint onnan ered, hogy Stíbor vajda udvari bolondjának, Beckónak építtette. Valójában már Anonymus is említette a latin nyelvű eredetiben Blundus illetve a magyar fordításban Bolondóc néven, azon várak sorában, amelyeket a honfoglalók hódítottak meg.
A népszerű legenda szerint Stiborici Stibor vajda idejében építették. Stibort udvari bolondja, Beckó kísérte el egy vadászútra. Mivel Beckó remekül szórakoztatta az embereket, Stibor felajánlotta neki, hogy kérjen bármit. Beckó arra kérte urát, hogy az év végéig építsen egy várat a dombon. Stibor parancsára mindenkinek, aki elhaladt a domb mellett, 8 napig robotolnia kellett az erőd építésében, így Stibornak sikerült betartania az ígéretét. Beckó egy évre a vár ura lett. Utána Stibor megkérte Beckót, hogy hagyja el a stratégiailag fontos erődöt, ezért újra kérhet bármit, amit akar. „Adj annyi aranyat, amennyit nyomok” – kérte Beckó, és azt, hogy a várat róla nevezzék el. Meg is kapta, majd máshol kereste a boldogságát.
Később egy vadászat után egy szolga fiát megtámadta a nemesek egyik kutyája. A fiú apja megölte a kutyát, ezért Stibor ledobta őt a várdomb tetejéről. A szolga megátkozta urát azzal, hogy egy év és egy nap múlva követni fogja őt. Egy évvel később Stibor a fia lakodalmán részegen elaludt. Ekkor egy kígyó megmarta Stibor szemét. A sebesült úr rémületében felugrott, és a terasz végére rohant. Ugyanarról a helyről zuhant le, ahonnan a szolga.
A valóságban Stibor idején a vár már régen állott. Nyelvészek szerint a vár neve szorosan összefügg a szlovák nyelvű bludinec szóval, ami azt az útvesztőt jelenthette, ami a Vág áradásai idején alakulhatott ki a folyó árterén. Beckó udvari bolond figurája mindazonáltal máig népszerű a szlovák köztudatban.
A monda egyik régi változata jobbra|bélyegkép|265px|Ludwig Rohbock: Beckó várának romjai (1863) „Trentsényi Mátyásnak halála után, KÁROLY LAJOS, és ZSIGMOND Királyoknak hatalmokban lévén, végre Czibor Erdélyi Vajdának birtokába jutott, a’ ki azt kevés idő alatt, derekasan felépíttette, noha a’ szegénységnek fajlalható nyomattatásával; mivel Czibor Vajda kegyetlen ember lévén, minden ottan keresztűl elmenő útazókat kénszerített a’ Vár felépítésének segedelmére. Ez utálatos tselekedetén kivűl megjegyezhető Czibor felől, hogy ő igen ragadozó, és más vagyonnyainak kivánója vala, minekutánna illyen tilalmas tetteiért a’ Királynak bémondattatott vólna, nyilván igérte maga felől, hogy ollyas tselekedetekkel többé nem fogja magát undokítani, sem a’ Vág körűl való nagy vagyonnyát, a’ másokéval öregbíteni. Eltiltattatván a’ ragadozásoktól, drága pénzen megvette azokat a’ jószágokat, mellyekre vágyott vala, míg a’ Királynak engedelmével az egész Vág vize körűl fekvő helységeknek Ura nem lehetett. Mint hogy a’ jó ételeket, italt, vendégeskedést, kiváltképen kedvelette, köz mondásba jött a’ tótoknál Cziborove kuchine. Az az: Czibor konyhája, mellyen tzímeres Úri vendégeskedést készítő konyha értettetik. Szerentsétlen halállal múlt ki e’ világból, mert a’ Várbéli kútnál elnyomattatván az álomtól, valamelly mérges kígyó által mind szeme kiszúrattatott, mint mejjén halált hozó sebet ejtett vala. Illy állapatban találák udvari tselédgyei életétöl megfosztattatva. Hitvese Férjének halála miatt való keserűségében, késsel szakasztotta végét életének. Képeik örök emlékezeteknek okáért, a’ szerentsétlen történethez képest rézben jelesen kiöntettettek, egyik képen vala Czibor, a’ halálát okozó viperával; másokon pedig felesége, magát gyilkoló késével. Mind a’ két darab Trentsénbe vitetett Rákótzy zenebonájakor, nagyobb bátorságnak okáért.”
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek Lévai vár Trencséni vár
Kategória:Szlovákia várai Kategória:Trencséni kerület Kategória:12. századi építmények