Kiseljak falu Bosznia-Hercegovinában, a Tuzlai kantonban, Srebrenik községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 23, közúton 34 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 1, közúton 2 km-re délre, a Tinja-folyó völgyében, 200–250 méteres magasságban található.Topografska karta Doboj 425-4-2 A falu a Tinja folyó völgye által formált, lankás síkságon fekszik, amely Srebrenik község tágabb dombos mezőgazdasági övezetének része. A terepet mérsékelt szintkülönbségek, erózióra és földcsuszamlásokra hajlamos komplex geológiai struktúrák, valamint mezőgazdaságnak kedvező termékeny talajok jellemzik. A Száva folyó jobb oldali mellékfolyójaként a Tinja és mellékfolyói hordalékos üledéket raknak le, amely gazdagítja a környező talajokat, támogatva a helyi gazdálkodást, bár a folyómenti terület heves esőzések idején áradásoknak van kitéve, a száraz évszakokban pedig elhanyagolható a vízhozam.
Éghajlata A település éghajlata mérsékelten kontinentális. A nyár mérsékelten meleg, a júliusi hőmérséklet eléri a 27 °C fokot. A telek hidegek, a januári átlaghőmérséklet 0 °C körül alakul, de a hőmérséklet esetenként ennél lényegesen alacsonyabb is lehet. Az éves átlaghőmérséklet 11 °C körüli. A hó nem ritka a téli hónapokban. A tavasz és az ősz mérsékelten meleg, de változékony. A csapadék mennyisége 600 mm körül van, amely egyenletesen oszlik el az évben, de júniusban valamivel több, januárban valamivel kevesebb csapadék esik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb41Bosnyák667835Horvát10Jugoszláv270Egyéb1867Összesen717903
Története A település 1981-ben vált ki Donji Srebrenikből, addigi története megegyezik Srebrenik történetével. Nevét a közeli ásványvízforrásokról (a kiseljak szó savanyúvizet jelent) kapta. Az új település Uroža és Rapatnica falvak lakosságának itteni letelepedéséből jött létre.
A folyamat összhangban volt a szocialista Jugoszlávia második világháború utáni szélesebb körű erőfeszítéseivel, amelyek a vidéki területek átszervezését célozták a kisebb falvak nagyobb gazdasági egységekké való egyesítésével, elősegítve az olyan infrastruktúra fejlesztését, mint az utak és szolgáltatások, a mezőgazdasági termelékenység támogatása és a vidéki elszigeteltség csökkentése érdekében.
A boszniai háború A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság felbomlása 1991-ben felgyorsult, miután Szlovénia és Horvátország kikiáltotta függetlenségét, arra késztette Bosznia-Hercegovinát, hogy hasonló belső nyomással szembesüljön, miközben a vezetők körében a nacionalista retorika fokozódott. A boszniai szerbek, akik attól tartottak, hogy a bosnyákok által uralt független államban csak kisebbségi státuszuk lesz a Szerbiával való egyesülésre törekedtek, hogy egy összefüggő Nagy-Szerbiát alakítsanak ki. Bosznia 1992. március 3-án kiáltotta ki függetlenségét, amelyet az Európai Közösség április 6-án elismert.
A háború 1992 áprilisában tört ki, amikor a boszniai szerb paramilitárisok és a Jugoszláv Néphadsereg egyes egységei – amelyeket a Ratko Mladić parancsnoksága alatt a Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) néven szerveztek át – összehangolt támadásokkal elfoglalták a bosnyák területek mintegy kétharmadát. 1992 tavaszán, miután a környező szerb erők megkísérelték ellenőrzés alá vonni a stratégiai útvonalakat, a térség gyorsan a frontvonalba került. 1992-ben a környékbeli szerb lakosságon is gyorsan végigsöpört az ébredő szerb nacionalizmus hulláma, akik gyalogos és páncéltörő fegyvereket kaptak és komoly veszélyt jelentettek a szomszédos bosnyák és horvát települések lakóira. A Srebrenik környéki terület a háború nagy részében a boszniai kormányhadsereg (ARBiH) ellenőrzése alatt maradt. Az olyan falvak, mint Kiseljak, amelyek a főbb frontvonalaktól távol helyezkedtek el, korlátozott közvetlen harcokkal szembesültek, de a lakosság jelentős része a háború alatt is helyben maradt, bár a térségben menekültek is megjelentek. A faluból számos férfi csatlakozott a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Hadseregéhez és több családot közvetlenül érintett a háború.
A boszniai háború után Kiseljak fokozatos infrastrukturális fejlesztéseken ment keresztül az összeköttetések és a természeti veszélyekkel szembeni ellenálló képesség javítása érdekében. Figyelemre méltó projekt volt egy megerősített híd építése a helyi közösségben 2016 májusában, amely egy árvízveszélyes építményt váltott ki, és javította a mezőgazdaságban dolgozó lakosok hozzáférését. Ezek a fejlesztések tükrözik a srebreniki önkormányzat 2000 utáni prioritásait a fenntartható vidéki növekedés érdekében, hangsúlyozva a városközponttal való közúti összeköttetéseket és a mezőgazdaságon alapuló gazdaságok támogatását.
Nevezetességei Kiseljak a hagyományos „Kiseljaci” vásáráról ismert, amelyet szeptemberben minden hétvégén rendeznek.
A gyülekezet első mecsetjét a gyülekezet megalakulásakor, 1999-ben építették és az év 1999 szeptemberében nyitották meg. A mecset neve Gazijska-mecset, külső megjelenésével és a mecset belsejében található építészeti megoldásával igazi építészeti ritkaságot és egyedülálló művészi értéket képvisel. A mecset mellett egy különleges épületet építettek egy mekteb tanteremmel, abdesthannal és gasulhannal.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései