II. (néhol I.)A kijevi Szent Szófia-székesegyház emlékkönyvében szerepel egy Cirill nevű metropolita. Ezt a személyt későbbi moszkvai metropolitalisták is említik, de szolgálatának idejét nem adják meg. Egy késői forrás, a Gusztyni krónika még azt is állítja, hogy ez a Cirill „ruszin” származású volt. Ezekből a késői forrásokból alakult ki az a feltételezés, hogy a mongol hódítás előtti korszakban valójában két Cirill nevű kijevi metropolita létezett. A 19. században egyes kutatók úgy vélték, hogy egy korábbi Cirill 1039 és 1051 között tölthette be a metropolitai tisztséget, a Theopemptosz kijevi metropolita és Hilarion kijevi metropolita közötti időszakban. Ennek alapján az 1224-ben kinevezett metropolitát Jevgenyij Golubinszkij „II. Cirillnek” nevezte. A legtöbb történész azonban már a cári korszakban is megbízhatatlannak tartotta ezeket az adatokat, ezért a feltételezett korábbi Cirill létezését általában nem fogadják el. Következésképpen a mai történetírás rendszerint csak egyetlen, a 13. században élt kijevi metropolitát ismer, akit I. (Boldog) Cirillként említenek. Cirill (), Kijev és egész Rusz metropolitája volt 1224 és 1233 között.
Élete II. Germánosz konstantinápolyi pátriárka 1224-ben nevezte ki őt egész Rusz metropolitájává. Ugyanazon év végén a görög származású Cirill – aki Nikaiából érkezett, és feltehetően ott is született – egy orosz követség kíséretében érkezett Kijevbe. Ünnepélyes beiktatására a kijevi Szent Szófia-székesegyházban került sor Vízkereszt ünnepén, 1225. január 6-án. Az a tény, hogy a kijevi metropolitai szék több mint négy évig betöltetlen maradt, arra utalhat, hogy Cirill görög származása és kinevezésének kánonjogi megítélése körül nehézségek merültek fel.
A krónikák szerint „igen tanult volt és jártas az isteni könyvek tanításában”. Abban az időszakban, amikor a kereszténnyé vált Ruszban még mindig komoly gondot jelentettek a pogány hagyományok maradványai, Cirill társszerzője lett egy püspöki szabályzatnak, amely elítélte a pogány jellegű népi mulatságokat és az ökölvívó viadalokat. Későbbi művében, a „Tanítás a papokhoz” című írásban a papság erkölcsi és lelki megújulására szólított fel. Cirill metropolita nagy tekintélynek örvendett a rusz fejedelmek körében. Több alkalommal is közvetített közöttük, és sikerült elsimítania viszályaikat, megakadályozva a nyílt fegyveres konfliktusok kitörését. Tevékenysége során igyekezett megőrizni az egyház függetlenségét a világi hatalmaktól, valamint erősíteni a rusz püspökök egységét.
Kétszer hívott össze helyi egyházi zsinatot: 1227-ben Vlagyimirban, 1231-ben Kijevben. Jó kapcsolatokat ápolt a Kijevi Pecserszka Lavra szerzetesközösségével. A krónikákban a „boldog” (блаженный) jelzővel illetik, ami arra utal, hogy kortársai kivételes és kiemelkedő főpapként tekintettek rá.
Cirill 1233. június 10. és augusztus 15. között hunyt el.
Jegyzetek
Fordítás
Források Кирилл I (митрополит киевский) // Русский биографический словарь : в 25 томах. — СПб., 1897. — Т. 8: Ибак — Ключарев. — С. 663. Архим. Макарий (Веретенников). КИРИЛЛ I (II) // Православная энциклопедия. — М., 2014. — Т. XXXIV : Кипрская православная церковь — Кирион, Вассиан, Агафон и Моисей. — С. 546-547. — 33 000 экз. — . Макарий (Веретенников), архим. Митрополит Кирилл I (1225—1233) // Митрополиты Древней Руси (X-XVI века). — М.: Изд-во Сретенского монастыря, 2016. — С. 221—226. — 1256 с. — 1000 экз. — .
Kapcsolódó szócikkek Orosz pátriárkák listája
Kategória:1233-ban elhunyt személyek Kategória:Ortodox egyházi személyek Kategória:A 12. században született személyek