Brusnica () település Bosznia-Hercegovinában, a Tuzlai kantonban, Čelić községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén. Brusnica településnek a Föderáció területére eső, kis, lakatlan része.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 19, közúton 34 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 13 km-re délre, a Majevica-hegység lejtőin, a Brusnička-folyó mentén, 340–480 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/tuzla_9/tz_9.html Topografska karta Tuzla 426-3-1 Határában sok erdő található. A helyiek úgy tartják, hogy a falut a „brus” ("puha kő", finom homokkő) kőről nevezték el Brusnicának.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb4800Bosnyák00Horvát00Jugoszláv80Egyéb00Összesen4880
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településnek 19 háztartása és 161 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településen 42 háztartást és 274 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település nagyobb része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Lopare községhez, míg egy kis rész a Föderációhoz tartozó Čelić községhez került.
Nevezetességei A falu Szent Gábriel arkangyal tiszteletére szentelt ortodox temploma a Lopare községhez tartozó településrészen áll.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései