Hidratációs szünet olyan, mérkőzés közben elrendelt rövid játékmegszakítás, amelynek célja a sportolók folyadékpótlása és a hőterhelés csökkentése. A 2026-os labdarúgó-világbajnokságtól kezdődően a hidratációs szünet már a rendes játékidő részének számít, és minden félidőben kötelezően kompenzálják a hosszabbításban.
bélyegkép|250px|Hidratációs szünet egy FC Cincinnati mérkőzésen (2016)
Háttér A sportolók extrém hőterhelésnek lehetnek kitéve magas hőmérséklet vagy páratartalom esetén. A túlmelegedés rontja a teljesítményt, növeli a sérülésveszélyt, és szélsőséges esetben hőgutát okozhat. A hidratációs szünet célja a folyadékpótlás biztosítása, a testhőmérséklet stabilizálása és a sportolók egészségének védelme.
A hidratációs szünet fejlődése A FIFA 2014-ben vezette be a hőség miatti cooling break lehetőségét, amely 2–3 perces megszakítást jelentett, és nem számított bele a rendes játékidőbe. A 2014–2022 közötti időszakban a játékvezetők külön kezelték a szünetet, és csak indokolt esetben alkalmazták.
A 2026-os világbajnokság új szabálya A 2026-os labdarúgó-világbajnokságon a hidratációs szünet már a FIFA által bevezetett új rendszer része. A szabály szerint minden félidőben kötelező legalább egy rövid frissítési szünet, amely beleszámít a rendes játékidőbe, ugyanakkor a játékvezetők kötelesek minimum 3 perc hosszabbítást adni miatta. Ennek következtében minden mérkőzés garantáltan 45+ és 90+ percig tart, függetlenül attól, hogy történt-e más játékmegszakítás.
Alkalmazása más sportágakban A hidratációs szünetet több kültéri sportágban is alkalmazzák: Kézilabda: utánpótlás- és szabadtéri tornákon. Kosárlabda: a 3×3 szakágban és strandkosárlabdában. Tenisz: a hőségszabályzat részeként. Röplabda: strandröplabdában. Krikett: a mérkőzések hosszú időtartama miatt rendszeres folyadékpótlási szünetekkel.
Szabályozás A hidratációs szünet elrendelésének feltételei sportáganként eltérnek, de általában az alábbi tényezők számítanak: hőmérséklet, páratartalom, napsugárzás erőssége, az orvosi stáb javaslata és a versenybírói döntés. A 2026-tól alkalmazott rendszer nem helyettesíti a taktikai időkéréseket, és nem használható fel a játék késleltetésére, mivel a hosszabbítás automatikusan kompenzálja.
Fogadtatás A hidratációs szünetek bevezetését a legtöbb sportági szakember és orvosi szervezet pozitívan fogadta, mivel csökkenti a hőstressz okozta egészségügyi kockázatokat. A 2026-os szabálymódosítás ugyanakkor vitákat váltott ki, mivel a kötelező hosszabbítás minden mérkőzés játékidejét megnöveli.
Lásd még Hőségriasztás Orvostudomány Hőguta Sportbiztosítás Hidratáció
Források
Kategória:Sport Kategória:Sportorvoslás Kategória:Labdarúgás Kategória:Egészségügy