Podgora () település Bosznia-Hercegovinában, Sapna községben, a Tuzlai kantonban, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén. Podgora településnek a Föderáció területére eső, kis, lakatlan része.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 20, közúton 27 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 16 km-re északnyugatra, a Majevica-hegység lejtőin, 600-740 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/bijelina_11/h172.htmlTopografska karta Bijelina 427-3-3
Éghajlata Sapna község teljes területére mérsékelt kontinentális éghajlat jellemző, négy jól elkülönülő évszakkal. Az átlagos éves hőmérséklet 10 °C körüli; a maximum elérheti a 40 °C-ot, a minimum pedig -15 és -20 °C között alakul. Az éves csapadékmennyiség 964 mm, a legtöbb csapadék pedig az április–májusi időszakban hullik. A területen az északnyugati szelek dominálnak.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb5130Bosnyák00Horvát10Jugoszláv50Egyéb00Összesen5190 Története A hagyomány szerint a falut eredetileg Dobrićnak hívták, de a falu népe nem akart engedelmeskedni és meghajolni a törökök előtt. Amikor a szultánt értesítették erről, azt mondta: „Ez már nem Dobrić, hanem Zlo Selo.” Mások szerint a falut azért nevezték Zlo Selónak (azaz gonosz falunak), mert muszlim és keresztény esküvői vendégek találkoztak itt, és ölték meg egymást, hogy mindannyian elpusztultak. Megint mások szerint a törökök azért nevezték a falut Zlo Selónak, mert a falu lakói Busia közelében megöltek egy törököt. Utrnának azért mondják azt a településrészt, mert régen ott tövisek (trn) voltak, ezért gyökerestül kitépték őket. Viganj helyén régen faluháza állt. Az egyik tölgyfán egy juharfa „kopogtatót” lógattak le: a kopogás a falugyűlésre való összehívást jelentette. Orlovina helyén a Zbjeg-mező volt. Régen erdő volt itt, és az emberek a pestisjárvány idején ebbe az erdőbe menekültek. A hagyomány szerint már akkoriban is éltek szerbek a faluban, köztük Rakić család is. Brezoviciben, a Tuzla-Priboj út közelében, körülbelül 25 stećak található. Az egyiket spirálmotívum díszíti. A stećakon kívül földbe süppedt régi sírtáblák is vannak. Rikovac helységben, valamint a jelenlegi temető közelében is található stećak. Busia irányában régi macskaköves út maradványai találhatók. Azt mondják, hogy ez a Prokleta Jerina (Elátkozott Jerina) útja. Régen a helyiek a Spasovnicán található Spasovnica-víznél imádkoztak. A hely eredeti nevét, a Zlo Selót, 1955-ben változtatták Podgorára, mivel a falu a Majevička podgorinában, a Majevica hegyei alatt található.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Priboj községhez tartozó településnek 60 háztartása és 362 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 100. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településen 108 háztartást és 734 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 144. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település zömmel a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Lopare községhez került, egy kis lakatlan rész pedig a Föderációhoz tartozó Sapna község területénél maradt.
Jegyzetek
További információk Sapna község hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései