Horváth Tibor (Budapest, 1910. március 9. – Budapest, 1972. március 31.) magyar régész, orientalista, művészettörténész, múzeumigazgató. A Művészettörténeti Értesítő szerkesztőbizottságának tagja volt. A magyar UNESCO-bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottságának tagja volt.
Életpályája Édesapja korai halála miatt 1917-től a fővárosi József fiúárvaházban nevelkedett.
1934-ben a budapesti tudományegyetemen régész diplomát kapott. Egyetemi tanulmányai közben már dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályán. József Attila köréhez tartozott, s a költő folyóiratának, a Szép Szónak (technikai) szerkesztője volt 1936-ban. 1937-ben régészetből, mint főtárgyból és Keleti történelemből és a Keleti népek ókori történetéből, mint melléktárgyakból doktorált; disszertációjában az üllői és a kiskőrösi avar temető anyagát dolgozta fel, amelyek feltárásában kezdettől fogva maga is részt vett. 1938–1939 között a pécsi Majorossy Imre Múzeumban a régészeti gyűjteményt rendezte. 1939-től – Budapestre visszatérve – a Magyar Nemzeti Múzeum Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumában díjtalan, majd 1940-től fizetéses gyakornok volt.
1941. májusában indult el az egyéves tanulmányútra, de röviddel megérkezése után Japán belépett a második világháborúba, s csak ezután másfél évvel (1943) indulhatott haza; közben igen nehéz körülmények között is folytatta tanulmányait. Amerikán keresztül, az USA nagy múzeumainak tanulmányozása és rövid párizsi kitérő után érkezett haza 1948-ban. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum osztályvezetőjeként, majd – a nyugalomba vonuló Felvinczi Takács Zoltán helyébe lépve – igazgatójaként 1948–1972 között is foglalkozott a japán művészettel és a hagyományos japán kultúrával, emellett a Keleti művészet más területeivel is.
1954–1970 között a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum részéről szerkesztette Az Iparművészeti Múzeum és a Hopp Ferenc Kelet- Ázsiai Művészeti Múzeum Évkönyvét. 1955-ben tanulmányutat tett Kínában. 1957-től az Iparművészeti Múzeum főigazgató-helyettese is volt.
1961-ben Vietnámban, 1967-ben Indiában volt tanulmányúton. 1964–1970 között a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat elnöke volt.
1970-ben Japánban tett tanulmányutat.
Munkássága Az Országos Ösztöndíjtanács a magyar-japán csereösztöndíj keretében első ösztöndíjasnak jelölte japán tanulmányútra. Nagy nélkülözések közepette gyűjtött, 600 kötetes szakkönyvtárral és néhány kitűnő kínai és japán műtárggyal. Könyveit a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumra hagyta, a tárgyak személyes ajándékaként, illetve özvegyétől kerültek a gyűjteménybe. Vezetése alatt a gyűjtemények anyaga érdemben gyarapodott, sokféle (tematikus) kiállítás készült, több kisebb-nagyobb kiadvány jelent meg. Vezetésével készült el a múzeum 40 éves (Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, 1959), majd 50 éves jubileumi kiállítása (Iparművészeti Múzeum, 1969); az utóbbihoz nemzetközi tudományos ülésszakot is szervezett. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen megbízott előadóként részt vett a muzeológia, később a művészettörténet szakos egyetemi hallgatók képzésében; népvándorlás kori régészeti, valamint a Távol-Kelet és India művészetével foglalkozó tárgyakat tanított. A munkatársaival együtt szervezett, nagyszámú vidéki kiállítás, illetve a fővárosban és vidéken tartott ismeretterjesztő előadás révén a múzeum a hazai kulturális élet sajátos és érdemleges tényezőjévé vált.
Családja Szülei: Horváth Sándor és Bódis Mária voltak. 1963-ban, Budapesten házasságot kötött Révész Leonóra Idával.Halálesete bejegyezve a Budapest II. kerületi állami halotti akv. 447/1972. folyószám alatt.
Temetése a Farkasréti temetőben történt (938-18. fülke).Gyászjelentése
Művei Az üllői és a kiskőrösi avar temető (Archaeologia Hungarica, XIX. Budapest, 1934) Jász-Nagykun-Szolnok vármegye őstörténete a régészet megvilágításában (Pécs, 1935) Az első lovasnép Magyarországon I.-II. (Gallus Sándorral; Dissertationes Pannonicae. Ser. II. 9. Budapest, 1940; franciául is) Ázsia művészete a budapesti Hopp Ferenc Keletázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményeiben (Budapest, 1954) Ázsia művészete a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményeiben (Budapest, 1954; angolul is) Gauguin (Budapest, 1960; 3. kiadás: 1968) A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum Emlékkönyve 1919-1969 (szerkesztette; bevezető; Budapest, 1970)
Díjai
Szocialista Kultúráért (1967) Munka Érdemrend Bronz fokozata (1968) Móra Ferenc-emlékérem (1969) Munka Érdemrend Ezüst fokozata (1970) Ipolyi Arnold-érem (1971)
Jegyzetek
Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002
A teamester – ÁzsiaMA Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Nemzeti Örökség Intézete https://enigma-online.hu/wp-content/uploads/2022/08/Fobb-szereplok-%E2%80%93-A-tanszek-tanarai-es-diakjai-1958-es-1970-kozott.pdf
További információk Ferenczy László: Tibor Horváth (Acta Archaeologica, 1972. 2.) Horváth Tibor (Ars Decorativa, 1. 1973. 207.)
A külföldi magyar intézetek működése és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjak az 1925/26 ? 1941/42. tanévben. Összeállította az Országos Ösztöndíjtanács. Budapest, 1927-1944. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye múltja és jelene. Szerkesztette: Scheftsik György. Pécs, Kalotai László, 1935.
Kategória:1910-ben született személyek Kategória:1972-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar régészek Kategória:Magyar orientalisták Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:Móra Ferenc-emlékérmesek Kategória:Ipolyi Arnold-emlékérmesek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek