Benda Mihály (Budapest, 1971. december 29. –)https://iti.abtk.hu/hu/munkatarsaink/adatlap/82-bendamihaly magyar irodalomtörténész, bibliográfus, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Irodalomtudományi Kutatóintézetének munkatársa. Kutatásai elsősorban a 19–21. századi francia és magyar irodalom, a francia–magyar irodalmi kapcsolatok, az összehasonlító irodalomtudomány, valamint az irodalom és a társművészetek kapcsolatának kérdéseire irányulnak. A Modern Líraelméleti és Líratörténeti Kutatócsoport tagja.https://sites.google.com/view/mllk-hu/home/a-kutat%C3%B3csoport-tagjai/benda-mih%C3%A1ly
Élete Szülei Sebők Magda és Benda Gyula, testvérei Benda Luca és Benda Borbála. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar magyar–francia szakán szerzett diplomát 2002-ben, majd 2003-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában, a Francia irodalom a felvilágosodástól napjainkig doktori programban folytatott tanulmányokat. Doktori értekezését Írás és vizualitás Théophile Gautier Utazás Spanyolországban című művében és a műbírálataiban (egy festői képességekkel megáldott író útleírása és szalonjai) címmel készítette Martonyi Éva témavezetésével. Az értekezést 2016-ban nyújtotta be, doktori védésére 2017-ben került sor. Az MTA Irodalomtudományi Intézetben az Illyés Gyula Archívumban dolgozott 2003–2013 között,Pomogáts Béla: Illyés Gyula üres könyvespolcai, Népszava 140, 58. szám (2013. március 9.): Szép Szó melléklet 1. oldal. 2013-tól a Bibliográfiai Osztály munkatársa, részt vesz A magyar irodalomtörténet bibliográfiája adatbázis építésében.http://www.iti.mta.hu/benda.html
Munkássága Kutatásainak egyik meghatározó területe Théophile Gautier életműve és a 19. századi francia irodalom. Gautier útleírásaiban, műkritikáiban és szépirodalmi műveiben elsősorban a vizualitás, az ekphraszisz, valamint a képzőművészet és az irodalom közötti átjárások kérdéseit vizsgálja. Már doktori kutatásainak témája is Gautier műveinek verbális és vizuális reprezentációja volt; a kérdéskörhöz kapcsolódó francia és magyar nyelvű tanulmányai 2008-tól jelentek meg. Tanulmányozta többek között Gautier, Diderot, Baudelaire és Zola műkritikáinak ekphrasztikus eljárásait is. Munkásságának másik fontos vonulata a francia–magyar irodalmi kapcsolatok, különösen a francia kultúra és Párizs magyar irodalmi reprezentációja. Több tanulmányban foglalkozott Illyés Gyula franciaországi élményeivel és Párizs-képével, illetve Illyés, Hevesi András és Földes Jolán modern prózájának városábrázolásával. 2022-ben angol nyelven jelent meg The Perception and Representation of Paris in Modern Fiction by Gyula Illyés, András Hevesi and Jolán Földes című tanulmánya. Elemzéseiben visszatérően foglalkozik a csend, a hiány, a töredékesség, a tipográfia és a vizualitás poétikájával. E szempontokból vizsgálta többek között Illyés Gyula, Weöres Sándor, Tatár Sándor és Géczi János költészetét. Illyés Franciaországi változatok című művének töredékességéről és mozaikszerűségéről írt tanulmánya 2019-ben jelent meg, míg Weöres Sándor verseinek zene, szó és csend közötti kapcsolatait 2025-ös tanulmányában elemezte. Kutatásai kiterjednek a modern és kortárs magyar prózára is. Már egyik korai, 2003-as tanulmányában Nádas Péter Egy családregény vége című regényének ismétlés-, történet- és elbeszéléspoétikájával foglalkozott; később Ottlik Géza, Borbély Szilárd és más kortárs szerzők műveit is elemezte. Francia nyelvű kutatásai között szerepelnek Stéphane Mallarmé költészetével kapcsolatos munkái is.Forgách Kinga: Borges labirintusában, Magyar Hírlap 50, 99. szám (2017. április 29.): 12. Vizsgálta a Kockadobás poétikáját és olvasáselméleti kérdéseit, valamint az Edgar Allan Poe síremlékére írt Mallarmé-vers magyar fordításait. A francia irodalom újabb szerzőiről és szakirodalmáról rendszeresen közöl kritikákat és recenziókat; írt többek között Eugène Ionescóról, Michel Houellebecqről, Henri Michaux-ról és a Kertész Imréről szóló francia szakirodalomról. Számos tanulmánya jelent meg a Budapesti Negyed, a Helikon, az Irodalomtörténet, a Korunk, a Literatura, a Magyar Könyvszemle, a Magyar Nyelvőr című folyóiratokban. 2026-ban Horváth Kornéliával és Osztroluczky Saroltával közösen szerkesztette a Kabdebó Lóránt emlékére megjelent Személyesség és tárgyiasság című tanulmánykötetet; a kötetben két saját tanulmánya is helyet kapott, az egyik Illyés Gyula társadalomábrázolásáról, a másik Géczi János költészetének tipográfiájáról és töredékességéről.
Válogatott művei
Des promenades parisiennes d’un immigré hongrois ou les descriptions de Paris de Gyula Illyés (2008) L'Espagne comme île orientale à la périphérie de l'Europe dans les descriptions du récit de voyage de Gautier (2008) Sur les „expressions macaroniques” de la critique d'art de Théophile de Gautier. Dialogue entre peinture et littérature (2009) Aragon boulevard, avagy Illyés Gyula Hunok Párisban című regényének városleírásai (2011) „Halandók! Szép vagyok, mint véső-véste álom”, avagy szoborrá szublimált hősnők és megelevenedő női szobrok Gautier fantasztikus novelláiban és műbírálataiban (2014) Írás és vizualitás Théophile Gautier Utazás Spanyolországban című művében és a műbírálataiban – PhD-értekezés (2016/2017) Egy magyar kószáló franciaországi útleírása. A töredékesség és a mozaikszerűség Illyés Gyula Franciaországi változatok című művében (2019) The Perception and Representation of Paris in Modern Fiction by Gyula Illyés, András Hevesi and Jolán Földes (2022) Mallarmé Kockadobás című verse, mint az olvasás kritikája (2022) A zene, a szó és a csönd Weöres Sándor a Dob és tánc illetve a Tizenkettedik szimfónia című verseiben (2025) Horváth Kornélia – Osztroluczky Sarolta – Benda Mihály szerk.: Személyesség és tárgyiasság – Kabdebó Lóránt emlékére (2026)
Jegyzetek
Források Benda Mihály PhD irodalomtörténész: Fotó és életrajz Illyés Gyula élete képekben című könyvben, FotoKlikk, előadás a Képpé válni II. című, a Magyar Fotótörténeti Társaság és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ szervezte konferencián, 2025.https://www.youtube.com/watch?v=z13_I6NreI0
Kategória:Élő személyek Kategória:Budapestiek Kategória:1971-ben született személyek Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar bibliográfusok