A szinesztézia olyan mentális jelenség, amelyben egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzetet, tehát például a betűkhöz vagy számokhoz az ember akaratlanul is színeket társít. A szó görög eredetű: σύν (szün) – együtt, egyszerre, αισθησις (esztészisz) – érzékelés. Magyarul összeérzésnek is nevezik.
right|350px|thumb|Példa egy valódi betűkre és számokra vonatkozó szinesztéziára.
Jellemzői nem akaratlagos, reflexszerű stabil, hosszabb idő alatt is csak nagyon keveset változik akarattal nem változtatható meg, kiirthatatlan nem megfordítható nem kötődik meghatározott helyzethez, emlékhez vagy benyomáshoz az érintett számára úgy tűnik, mintha azóta lenne, mióta az eszét tudja egyedi, azaz minden érintett számára más
Semmi értelme sincs tehát a szinesztéziás személyt arra kényszeríteni, hogy nyomja el a társult érzeteket.
Osztályozása Eredet szerint: Genuin, veleszületett vagy külsőhttp://www.synaesthesie.org/2synaesthesia/Lexikon befolyásolástól függetlenül kialakult Metaforikus Kondicionált, külső befolyásolásra kialakult (például hűtőmágnesek hatására)http://www.synesthesia.info/Witthoft.pdf Egyes országokban a szülők színes betűmágneseket vesznek gyerekeiknek, hogy így segítsék a gyerekek olvasástanulását. A gyerekek összekapcsolhatják a betűket és a készletben hozzájuk tartozó színt. Előfordul, hogy a metaforikus és a kondicionált szinesztéziát nem tekintik igazinak, és intermodális analógiáról beszélnek. Drog által okozott szinesztéziás élmény. Egyes drogok, például az LSD a hallucinációk mellett az érzékek keveredését okozzák.http://www.daath.hu/showText.php?id=3 Ez azonban a kábítószer hatásával együtt elmúlik. Szélütés, vakság vagy siketség következménye is lehet. Epilepsziás rohamok alatt, és skizofréniábanSusan Grennfield:Utazás az agy körül is jelentkezhetnek szinesztéziás élmények. Típus szerint: Klasszikus típusú: az öt érzék egyikének egy másikhoz való társulásából adódó, mint például színes hallás, vagy az úgynevezett tükör-érintéses típushttps://www.hazipatika.com/psziche/pszichiatriai_betegsegek/cikkek/nehanyan_szo_szerint_erzik_masok_fajdalmat/20070618111203http://eletmod.hu/tart/rcikk/j/0/171537/1 Érzelmi, az érzelmekhez kapcsolódó. Lexikai, szavakhoz tartozó Fogalmi, fogalmakhoz tartozó A megjelenés módja szerint: asszociatív, a lelki szemek előtt megjelenő projektív, a külvilágban vagy az észlelő testében megjelenő Az élmény intenzitása nagy mértékben változhat. Több, mint hatvan különböző típus létezik,Day, Sean, Types of synesthesia. (2009) Types of synesthesia. Online: http://home.comcast.net/~sean.day/html/types.htm, az elérés dátuma 2009 február 18. de ezeknek csak egy részét vizsgálták tudományos igénnyel.
Megélése right|350px|thumb
Sokszor a szinesztéziások nem veszik észre maguktól, hogy nem úgy észlelik a világot, mint a többi ember. Legtöbbjük semlegesnek vagy kellemesnek érzi, de néha úgy érzik, hogy túl sok inger éri őket adottságuk miatt.
Legtöbbjük már gyermekként felfedezi szinesztéziáját. Jellemzően pozitívan értékelik, és az emlékezőképesség javítására,Természet Világa 2001. december a fejben számolás megkönnyítésére, és bonyolult kreatív tevékenységekhez használják, mint például a képzőművészet, a zene és a színjátszás.
A közös jellemzők ellenére nagy a változatosság, és ez többféleképpen nyilvánul meg. Minden szinesztéziás egyéni érzékelésmóddal bír, amit nem akar elveszíteni. Ezt már a korai kutatások is felfedezték, de csak a 21. század elején ismerték el újból a kutatók.
Például a betű-szín szinesztéziások lehetnek projektorok vagy asszociátorok. A beszámolók szerint az asszociátorok vannak többségben. A színek intenzitása változó: van, aki inkább csak sejti, míg mások nagyon is jól látják őket. Egyeseknek a magánhangzók a színesebbek, másoknak a mássalhangzók. Néha olyan színeket is látnak, amiket egyébként a látórendszer felépítése miatt nem láthatnának, lásd lehetetlen színek.
Összegzésként: a beszámolók szerint nagyon nagy a változatosság a típusokban, az intenzitásban, és a szinesztézia kreatív hasznosításában a mindennapi életben.Dittmar, A. (Ed.) (2007) Synästhesien. Roter Faden durchs Leben? Essen, Verlag Die Blaue Eule.
Az 1990-es évektől kezdve az internet előretörésével egyre többször találnak egymásra a szinesztéziások. Online fórumok, levelezőlisták alakultak, és országos szövetségek jöttek létre az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Németországban, Hollandiában és Belgiumban. A Magyar Szinesztézia Társaság a Magyar Nemzeti Színbizottság keretében működik.
Típusok Szinte bármely két (vagy több) érzék (vagy almodalitás) között létrejöhet szinesztézia. A típusokat még csak számbavenni sem lehet, hiszen bármikor jelentkezhet valaki egy olyan típussal, amire addig nem is gondoltak. Ezért a kutatók megegyeztek abban, hogy a következő módon jelölik a típust: x → y, ahol x a kiváltó, y a kiváltott, járulékos érzékleti típus. Például: a graféma-szín típus jelölése graféma → szín; a tükör-érintéses szinesztézia típusa legtöbbször látás → tapintás, azon belül is egy speciális altípus; a hangok látása mozgás és szín együtteseként a következőképpen jelölhető: hallás → (szín, mozgás).
Majdnem minden elméletileg lehetséges típus előfordul, de egyes típusok gyakoribbak.
Graféma → szín right|350px|thumb Az egyik leggyakoribb típus. Az egyes betűkhöz és számjegyekhez különböző színek kapcsolódnak, vagy színekben látszódnak. Az egyes szinesztéziásoknál nem egyeznek a színek, de nagyméretű mintákban szabályszerűségek láthatók, például az A betű sokszor piros, az O fehér vagy fekete, az S sárga, és így tovább.
Egy graféma → szín szinesztéziás: „A betűkhöz és a számokhoz gyakran színeket kapcsolok. Minden betűnek és számjegynek színe van a fejemben. Néha, ha a betűk vastagon vannak írva a papírra, egy pillanatra megjelenik ez a szín, ha nem figyelek rá. Néhány példa: az S piros, a H narancs, a C sárga, a J zöldessárga, a G zöld, az E kék, az X bíbor, az I halványsárga, a 2 sárgásbarna, az 1 fehér. Ha leírom, hogy SHCJGEX, az a szivárvány képzetét kelti, mint ahogy az ABCPDEF is.”
Egy másik: „Ha az emberek az érzékelésemről kérdeznek, akkor talán megkérdik: ha ránézel egy teleírt lapra, akkor az szivárványszínű? – Nem egészen. Ha olvasok, akkor az éppen olvasott szó körül még öt szó színes. Csak a színeim segítségével tudok helyesen írni. Emlékszem, hogy az általános iskolában így jegyeztem meg a priority szó írásmódját: a szó sötétebb több más szónál. Nem lehet benne e, mert az e sárga, ilyen pedig nincs benne.”
Egy harmadik egészen másról számol be: „Ha szavakat olvasok egy lapon, akkor maguk a betűk nem színesek, de a fejemben ott vannak a színek, ahogy végigmegyek rajtuk, és ez mindig is így volt. Emlékszem, hogy az óvodában minden szobának megvolt a maga színe, amit hozzárendeltem. Néha az akkori dolgokat a színükkel akarom megnevezni. Ugyanígy a napokat, a hónapokat és a többit. Azt hittem, csak beleképzeltem ezeket. De végül rá kellett jönnöm, hogy ez valójában szinesztézia.”
Hang → szín right|350px|thumb Ebben a típusban bizonyos hangok színérzetet váltanak ki. A szín egyaránt függhet a hangmagasságtól, a hangszíntől, a hangerőtől és a hang többi jellegzetességétől. Simon Baron-Cohen és társai két típusra osztják a színes hallást: az egyikben a zenei hangok váltanak ki színeket: ez a zene → szín szinesztézia. Például lehet egy zenei hang piros, vagy a hárfa hangja arany. A másik típusban a környezeti hangok váltanak ki színeket. Így színe lehet az óra csörgésének, és az ajtónyikorgásnak.
Nemcsak a színárnyalat változhat, hanem a szín többi aspektusa is, így a telítettsége és a fényessége is. A telítettség megadja, hogy mennyire élénk a szín, például a szivárvány színei telítettek. A fényesség leírja, hogy mennyi a fehér a színben, így ha a piros szín fényessége csökken, akkor barnába, végül feketébe megy át. A beszámolók szerint ezek a színek gyakran mozognak, és ki-be áramolhatnak a látótérbe.
A tapasztalatok itt is egyediek: a színesen halló szinesztéziások nem egyeznek a színekben. A sok embert vizsgált tanulmányok szerint itt is kirajzolódik a minta: a magasabb hang világosabb. Ebben még azok is egyetértenek, akiknek nincs ilyen szinesztéziájuk. Ez azt sugallja, hogy ez a típus az egyébként is meglevő mechanizmusokon alapszik.
Számformák A számforma térkép a számokról, ami reflexszerűen mindig megjelenik az azt tapasztaló alanynak, amikor számokat lát, vagy gondol. A számformákat először Francis Galton írta le. A későbbi kutatók a szinesztézia egyik típusaként azonosították.
A tanulmányok szerint a számformák a parietális lebeny számokkal és a térrel foglalkozó területei közötti keresztaktiválás eredményeként jönnek létre. A számformák segíthetnek a mindenkiben öntudatlanul meglevő szám – tér kapcsolatok idegi mechanizmusainak megértésében. Személyiség A lexikális → személyiség típusban a számokhoz, a betűkhöz, a napokhoz, vagy a hónapokhoz személyiségjegyek kapcsolódnak. Bár ezt a típust már az 1890-es években felfedezték, az újabb kutatások kevés figyelmet szenteltek neki.
A különböző sorozatok elemeihez kapcsolódó személyiségjegyekre gyakran animizmusként utalnak. Ezt a típust nagyon nehéz megkülönböztetni az asszociációktól. De ha teljesülnek a szinesztézia tulajdonságai, akkor ez nem egyszerű asszociáció. Egy folyamatban levő kutatás ezeket a tulajdonságokat igyekszik kimutatni, és kapcsolatokat keres a szinesztézia más típusaival. Megszemélyesítő szinesztézia A megszemélyesítő szinesztézia nyelvi sorrendi jelenségeket, betűket, számokat (Simner és Hubbard, 2006; Simner és Holenstein, 2007) vagy tárgyakat (Smilek, Malcolmson, Carriere, Eller, Kwan és Reynolds, 2007) személyiséggel vagy nemi jelleggel ruház fel.
Egy alany: „A T-k kiállhatatlan teremtmények. Az U lélektelen. A 4 becsületes, de a 3-ban nem tudok megbízni. A 9 sötét színű úriember, magas és kedves, de nem annyira udvarias.”
A Cytowic által vizsgált alany (MT): „I néha harcias, habár könnyű vele bánni. J jó kedélyű, de erős személyiség. K egy nyugodt, lelkiismeretes nő.”
A kutatások szerint Püthagorasznak is volt ilyen típusú szinesztéziája.Filep, L. (1997). A tudományok királynője: A matematikai fejlődése. Nyíregyháza: Typotex Kiadó
Szó → íz Kimondott szavak vagy beszédhangok ízérzetet váltanak ki.
James Wannerton: „Ha szavakat vagy beszédhangokat hallok, olvasok vagy artikulálok, akkor akaratlanul is ízt érzek a nyelvemen. Ezek nagyon specifikusak, soha nem változnak, és mindig is ilyenek voltak, már amennyire vissza tudok emlékezni.”
Jamie Ward és Julia Simner áttanulmányozta ezt a típust, és úgy találta, hogy ezek az ízek a kisgyermekkori ízélményekre mennek vissza. James Wannerton számára például nincsenek kávé vagy curry ízű szavak, bár felnőttként rendszeresen fogyasztja ezeket. Viszont érzi olyan régi édességek és gabonapelyhek ízét, amik már nem kaphatók.
Jamie Ward és Julia Simner szerint ezek az ízek sokkal inkább a beszédhangokkal, mint a betűkkel állnak kapcsolatban. Például James Wannertonban a /I/, /n/ és az /s/ hangok mentolízt váltanak ki. Más hangokkal kevés a hasonlóság; az /f/ hang szörp ízű. Megmutatták, hogy a /k/ hanghoz tojásíz kapcsolódik, akár c, akár k, akár ck, akár x jelöli. A szó jelentése szintén belejátszhat az ízbe, így az ételeket megnevező szavak íze ugyanaz, mint az általuk megnevezett ételeké.
Auralátás Már régen felfedezték az auralátást az ezoterikusok. A jelenséget energiarezgések látásával magyarázták, és magyarázzák még ma is. A tudományos kutatások szerint azonban nem különböző energiarezgések észleléséről, hanem a külső jegyekből tudat alatt kikövetkeztetett hangulatokon, érzelmeken, személyiségjegyeken alapuló szinesztéziáról van szó.Az auralátás vizsgálata tudományos szemszögből