Philip Roth (Newark, New Jersey, 1933. március 19. – Manhattan, New York, 2018. május 22.Philip Roth, Towering Novelist Who Explored Lust, Jewish Life and America, Dies at 85. The New York Times. 2018. máj. 22.) amerikai író. Legismertebb művei az 1959-es Isten veled, Columbus, az 1969-ben megjelent A Portnoy-kór és az 1990-es évek végén írott „amerikai trilógiája”, amelynek első kötetével, az Amerikai pasztorállal (1997) Pulitzer-díjat is nyert.
Élete Roth Weequahicben, Newark egyik kerületében nőtt föl. Nagyszülei Galíciából kivándorolt zsidók voltak, szülei már az Egyesült Államokban születtek, Roth a második gyerekük volt. 1950-ben érettségizett a Weequahic Középiskolában. Egyetemi tanulmányait a Bucknell Egyetemen kezdte meg, majd a Chicagói Egyetemen folytatta, ahol angol irodalomból szerzett MA fokozatú diplomát (1955). Ezek után kreatív írást tanított az Iowai Egyetemen és a Princetoni Egyetemen. Később a Pennsylvaniai Egyetemen oktatott összehasonlító irodalmat 1992-es nyugdíjba vonulásáig.
Chicagói évei során ismerte meg Saul Bellow amerikai írót és saját első feleségét, Margaret Martinsont, akivel 1963-tól már nem éltek együtt (házasságuk hivatalosan csak neje 1968-as, autóbalesetben bekövetkezett halálával ért véget), tönkrement házasságuk erősen rányomta a bélyegét Roth életművére. Margaret alakja elsősorban Roth számos regényének női alakjaiban ismerhető fel, például Maureen Tarnopol alakjában a My Life As a Man vagy Mary Jeen Reed („Maki”) alakjában A Portnoy-kór („Portnoy's Complaint”) című műben.
Egyetemi tanulmányai elvégzése után két évet az amerikai hadsereg kötelékeiben szolgált. Első könyvének 1959-es megjelenése előtt rövidprózát és bírálatokat közölt különböző folyóiratokban, a The New Republicba filmkritikákat is írt. Első könyve, az Isten veled, Kolumbusz („Goodbye, Columbus”) című elbeszéléskötete 1960-ban elnyerte a tekintélyes Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award). Ezt követően alkotta meg két terjedelmes regényét, Letting Go és Pedig milyen jó kislány volt („When She Was Good”) címmel. Széles körű szakmai- és közönségsikert azonban csak harmadik könyve, A Portnoy-kór 1969-es megjelenése után ért el.
Az 1970-es évek során Roth különböző műfajokkal kísérletezett, a politikai szatírától kezdve – mint amilyen A mi bandánk („Our Gang”) című pamfletje – a kafkai fikcióig (The Breast). Az évtized végére mindazonáltal megalkotta írói alteregója, Nathan Zuckerman alakját. 1979 és 1986 között keletkezett regényeinek – amelyet Zuckerman Bound-tetralógiának is neveznek –, majd később az „amerikai trilógiának” is, Zuckerman a főszereplője vagy a narrátora lett.
Műveinek egyes szakértői Roth írói aranykorát a Shylock-hadművelet („Operation Shylock”) című regényének megjelenésétől (1993) számítják. Roth a Sabbath színháza („Sabbath's Theater”) című regényében az öregedő és kegyvesztetté vált egykori színházi ember, Mickey Sabbath személyében eddigi legkéjsóvárabb szereplőjét alkotta meg. Az „amerikai trilógia” (vagy más néven „második Zuckerman-trilógia”) első részében, az Amerikai pasztorál („American Pastoral”) című regényének főhőse, Swede Levov ezzel tökéletes ellentétben egy erényes newarki sztársportoló, akinek élete akkor torkollik tragédiába, amikor kamaszlánya az 1960-as években terroristává válik. A trilógia második kötete, a Kommunistához mentem feleségül („I Married a Communist”) a mccarthyzmus idején játszódik, a harmadik kötet, A szégyenfolt („The Human Stain”) pedig az 1990-es évek Amerikájának kisebbségpolitikáját veszi górcső alá. A haldokló állat („The Dying Animal”) egy rövid regény a szerelemről és a halálról, amelyben visszatér Roth hetvenes évekbeli regényeinek főhőse, David Kepesh.
2004 elején az amerikai Philip Roth Társaság (Philip Roth Society) bejelentette a Philip Roth Studies című folyóirat megalakítását; az első számuk 2005 tavaszán jelent meg. Az évente megjelenő Studies in American Jewish Literature (Tanulmányok az amerikai zsidó irodalomról) című antológia 2004-es kiadását teljes egészében Roth legutóbbi műveinek szentelte.
2004-ben jelent meg Összeesküvés Amerika ellen (Plot against America) című utópisztikus regénye, amelyben Charles Lindbergh nimbuszát igyekszik lerombolni. 2018-ban az HBO tévéfilmsorozatot készített belőle.
Roth magánéletének eseményei időnként a média kereszttüzébe kerültek. Álvallomásos regénye, A Shylock-hadművelet alapján sokan arra következtettek, hogy Roth az 1980-as évek végén idegösszeomlást szenvedett el. 1990-ben feleségül vette Claire Bloom angol színésznőt, akivel már hosszú ideje együtt élt. Miután 1994-ben elváltak, Bloom 1996-ban megjelentette emlékiratait Leaving a Doll's House („A babaház elhagyása”) címmel, amely részletesen beszámolt kettejük házasságáról, nem mindig kedvező fényben tüntetve fel saját magát.
Akárki („Everyman”) című regénye, amelyben a betegségről, a vágyakozásról és a halálról elmélkedik, 2006 májusában jelent meg.
Szellem el („Exit Ghost”) című regénye, amelynek elbeszélője újra Nathan Zuckerman, 2007 októberében jelent meg. A könyv kiadójának elmondása szerint ez az utolsó olyan regény, amelyben Zuckerman szerepel.Philip Roth egyik szerkesztője, Ross Miller elmondása szerint Roth már korábban is többször ezt ígérte. Forrás: A Dziennik interjúja Philip Rothtal
Írói tevékenységét Philip Roth három kisregénnyel zárta le: a 2008-as Düh („Indignation”), a 2009-es Kiégés („The Humbling”) és a 2010-es Nemezis („Nemesis”) egy-egy modern kori sorstragédia.
A Nemezis befejezése után az író eldöntötte, hogy nem ír többet, s ezután haláláig, 2018 májusáig már csak olvasott.
Kitüntetései Philip Roth vitathatatlanul korunk egyik legünnepeltebb amerikai írója volt. Két műve is elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award), és további kettő bekerült a díj döntőjébe. Ezen kívül – az amerikai irodalomban egyedüliként – háromszor részesült a PEN Club Faulkner-díjában (A Shylock-hadművelet, A szégyenfolt és az Everyman című regényeiért), 1997-es regénye, az Amerikai pasztorál pedig elnyerte a Pulitzer-díjat. A szégyenfolt 2001-ben az év legjobb könyvének járó angol W. H. Smith Irodalmi Díjat (WH Smith Literary Award) is megkapta. 2002-ben az Amerikai Könyv Alapítvány (National Book Foundation) kitüntetésével jutalmazták az amerikai irodalom területén nyújtott kiváló munkásságáért. Harold Bloom irodalomkritikus – Thomas Pynchon, Don DeLillo és Cormac McCarthy mellett – az egyik legnagyobb élő amerikai írónak nevezte. Összeesküvés Amerika ellen („The Plot Against America”) című regénye – amelyben azt képzeli el, mi történt volna, ha az Egyesült Államokban a második világháború kitörése előtt véletlenül egy nácibarát elnök került volna hatalomra – az alternatív történelemírásért járó Sidewise-díjban (Sidewise Award for Alternate History)A díj névadója Murray Leinster amerikai író Sidewise in Time című novellája. részesült, valamint elnyerte az Amerikai Történészek Társaságának (Society of American Historians') kitüntetését, csakúgy, mint – immár másodjára – az angol W. H. Smith-díjat. Szülővárosa elismeréseként 2005 októberében Sharpe James akkori newarki polgármester leleplezte Philip Roth utcanévtábláját a Summit és a Keer sugárút sarkán, ahol Roth gyerekkora nagy részét leélte – és amelyet az Összeesküvés Amerika ellen című könyvében is megörökített –, Roth gyerekkori házának falán pedig emléktáblát helyeztek el. 2006 májusában megkapta a PEN Club Nabokov-díját.A díjat Vladimir Nabokov orosz–amerikai íróról nevezték el. 2007 áprilisában a PEN Club idén alapítottForrás: Yahoo! News – Philip Roth wins 1st ever Bellow Prize Saul Bellow-díjával tüntették ki.Forrás: Litera – Saul Bellow-díj: Philip Roth kapta az elismerést
2006. május 21-én a The New York Times Book Review megjelentette azoknak a könyveknek a listáját, amelyeket "több száz elismert író, kritikus, szerkesztő és más irodalmár az elmúlt huszonöt év legeslegjobb amerikai irodalmi művének tartott". A 22 megnevezett könyvből hat Philip Roth munkája volt: az Amerikai pasztorál, Az ellenélet („The Counterlife”), A Shylock-hadművelet, a Sabbath színháza, A szégyenfolt és az Összeesküvés Amerika ellen. A. O. Scott tanulmánya, amelyet a lap a közzétett lista mellett jelentetett meg, leszögezi, hogy ha „nekünk kellett volna válaszolnunk arra a kérdésre, hogy ki az elmúlt huszonöt év legjobb amerikai prózaírója, Philip Roth nyert volna”.
Művei 1959 Goodbye, Columbus (magyarul: „Isten veled, Columbus”, 2019; Nemes Anna fordítása) 1962 Letting Go (magyarul: „Engedd el”, 2021; Nemes Anna fordítása) 1967 When She Was Good (magyarul: „Pedig milyen jó kislány volt”, 1973; Takács Ferenc fordítása) 1969 Portnoy's Complaint (magyarul: „A Portnoy-kór”, 1991; Nemes Anna fordítása) 1971 Our Gang (magyarul: „A mi bandánk”, 1972; Bart István fordítása) 1972 The Breast 1973 The Great American Novel 1974 My Life As a Man (magyarul „Divatos házasság” címmel a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat 1974. júliusi számában jelent meg belőle részlet Vajda Miklós fordításában) 1975 Reading Myself and Others 1977 The Professor of Desire (magyarul "A vágy professzora" címmel közölt részletet belőle a Nagyvilág 1978. augusztusi száma, Ungvári Tamás fordításában) 1979 The Ghost Writer (magyarul: „A szellem árnyékában”, először a Nagyvilág folyóirat 1980. szeptemberi és októberi számában, majd könyv alakban 1983-ban; Balabán Péter fordítása) 1980 A Philip Roth Reader (ed. Martin Green) 1981 Zuckerman Unbound (magyarul: „A megszabadított Zuckerman”, 1988; Nemes Anna fordítása) 1983 The Anatomy Lesson (magyarul: „Anatómialecke”, 1992; Nemes Anna fordítása) 1985 Zuckerman Bound (a The Ghost Writer, a Zuckerman Unbound, a The Anatomy Lesson, és epilógusként a The Prague Orgy egy kötetben; magyarul: „Zuckerman – Trilógia és epilógus”, 2007, Balabán Péter és Nemes Anna fordítása) 1985 The Prague Orgy (Angliában önálló kötetben jelent meg; magyarul „Prágai orgia – Zuckerman jegyzetfüzeteiből” címen a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat 1990. szeptemberi számában jelent meg Tömöry Anna fordításában) 1986 The Counterlife (magyarul „Bázel” címen a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat 1987. októberi számában jelent meg belőle részlet Nemes Anna fordításában); magyarul: "Ellenélet"; 2014; Nemes Anna fordítása) 1988 The Facts (magyarul: „A tények”, 1993; Szűr-Szabó Katalin fordítása) 1990 Deception 1991 Patrimony: A True Story (magyarul: „Apai örökség”, 2018; Nemes Anna fordítása) 1993 Operation Shylock (magyarul: „A Shylock-hadművelet”, 1995; Mészáros György fordítása) 1995 Sabbath's Theater (magyarul: „Sabbath színháza”, 1998; Sóvágó Katalin fordítása) 1997 American Pastoral (magyarul: „Amerikai pasztorál”, 1999; Sóvágó Katalin fordítása) 1998 I Married a Communist (magyarul: „Kommunistához mentem feleségül”, 2000; Sóvágó Katalin fordítása) 2000 The Human Stain (magyarul: „A szégyenfolt”, 2003; Sóvágó Katalin fordítása) 2001 The Dying Animal (magyarul: „A haldokló állat”, 2003; Sóvágó Katalin fordítása) 2001 Shop Talk (Philip Roth beszélgetései írókkal, ill. esszéi írókról) 2004 The Plot Against America (magyarul: „Összeesküvés Amerika ellen”, 2006; Sóvágó Katalin fordítása) 2006 Everyman (magyarul: „Akárki”, 2007; Sóvágó Katalin fordítása) 2007 Exit Ghost (magyarul: „Szellem el”; 2009; Nemes Anna fordítása) 2008 Indignation (magyarul: „Düh”; 2009; Nemes Anna fordítása) 2009 The Humbling (magyarul: „Kiégés”; 2010; Nemes Anna fordítása) 2010 Nemesis (magyarul: "Nemezis"; 2011; Nemes Anna fordítása)
Az életmű felsorolásának forrásai: Biográf Ki kicsoda 2004. (Hermann Péter szerk., Budapest, 2003), a Szombat című folyóirat Philip Roth-száma (1994/6), és a Library of America összkiadásának kronológiája.ISBN számot ebben a szakaszban csak a könyv alakban magyarul megjelent művek mellé csatoltunk.
A Library of America összkiadásának kötetei: Novels and Stories 1959-1962: Goodbye, Columbus and Five Short Stories; Letting Go. New York, 2005.