Hamaszaki Ajumi (浜崎あゆみ, nyugaton Ayumi Hamasaki) (Fukuoka, 1978. október 2. –) japán énekesnő. 1998-as debütálása óta több mint 50 millió albumot adott el, 17 stúdióalbumával, 54 kislemezével, 6 minialbumával és 11 válogatásalbumával ő Japán zenei történetének legtöbb albumot eladott szólóénekesnője és a negyedik legtöbb lemezt eladott előadó. 39. kislemeze, a Startin' / Born to be… után ő lett az első és máig egyetlen énekesnő, akinek 27 kislemeze első helyen, 38 kislemeze pedig az első tíz hely valamelyikén végzett a japán Oricon toplistán. 40. eladott kislemeze, a Blue Bird után túllépte a 20 milliós eladási határt, eddig az egyetlen női szólóelőadóként.
Életrajz Debütálása előtti időszak
Bár Ajumi az édesanyjával élt, hivatalosan a nagyanyja nevelte. Édesapjáról csupán halvány emlékei vannak, mivel a férfi elvált a feleségétől, és elhagyta a családot, amikor Ajumi hároméves volt, és azóta nem látta őt. Liberális felfogású háztartásban élt, ahol saját magának kellett kitapasztalnia, mi helyes és mi nem, mivel édesanyja sokat dolgozott, hogy fenntartsa a családot.
Fiatalon kezdte modellkarrierjét egy helyi cégnél. Nem szeretett iskolába járni, mivel sok összeütközése volt a tanárokkal. Szerette a kémiát, mivel könnyűnek találta, de később leadta ezt a tantárgyat, mert úgy gondolta, később nem lesz rá szüksége a megélhetéséhez. Otthonából, Fukuokából gyakran utazott Tokióba modellkedni, és ott tartózkodásai alatt sok barátot szerzett a munkájának köszönhetően. Az alsó középiskola elvégzése után Tokióban szeretett volna továbbtanulni, így barátaival együtt jelentkezett a Horikisi Gakuen művészeti iskolába, de nagy meglepetésre ő volt az egyetlen, aki nem ment át a felvételi vizsgákon.
Később kilépett korábbi modellügynökségétől, a SOS-től, amely fiatal modellekre specializálódott, mivel a SOS főnöke túl alacsonynak találta őt.
Kurumi Hamazaki néven alacsony költségvetésű sorozatokban (például Miseinen) és filmekben (például Sumomo mo momo) szerepelt, de ezek nem voltak túl sikeresek. Saját elmondása szerint borzalmasnak találta ezt az időszakot. Zavarban volt, amikor a tévében híres személyekkel kellett együtt dolgoznia, és nem tudta megérteni a szakmában dolgozó lányokat sem, akik gyakran önzőek voltak. Hogy elfelejtse ezeket a rossz emlékeket, barátaival gyakran járt vásárolgatni és táncolni Sibuja klubjaiba.
Végül úgy döntött, ott hagyja a szórakoztatóipart, mert sok képét nem használták fel a fényképezések után, illetve a tévében forgatott anyagaiból sem mind került bemutatásra. Ezzel egy időben kilépett a középiskolából is, mert nem akarta többet látni társait és a tanárait, ezen kívül úgy érezte, kilóg a többiek közül feltűnő megjelenésével.
Miután Ajumi szakított eddigi életével, édesanyja Tokióba jött, mert új munkát talált magának, és a fiatal Ajumi úgy döntött, hozzá költözik. Ezek után újra nyugodtabb évek következtek az életében.
Karrier 1995: Nothing from Nothing-korszak
Ajumi első zenei tapasztalatait a rap műfajában szerezte meg. 1995. december 1-jén jelent meg első albuma, a Nothing from Nothing, melyet Dohzi-T-vel és DJ Bass-szel közösen készített el. A lemezt azonban egyáltalán nem reklámozták, így miután elbukott az Oricon toplistán, a Nippon Columbia felhagyott a projekttel.
Ajumi a Velfarre diszkóban találkozott majdani producerével, Maszato Macúrával, aki az Avex zenei cég tulajdonosa volt. Mivel azonban korábban még sosem látta a férfit, tévedésből egy másik embert üdvözölt, amikor bemutatták neki. Később újra találkozott Macúrával, aki megkérte Ajumit, hogy énekeljen neki. A lány hangja lenyűgözte őt, és felajánlotta számára a zenei karriert. Ajumi azonban nem érezte magát elég magabiztosnak, és határozottan nemet mondott az ajánlatra.
Ezek után megszakadt a kapcsolat közte és Macúra között. A férfi többször is hagyott neki üzenetet az üzenetrögzítőjén, de Ajumi egyszer sem hívta őt vissza. Macúra később újra felhívta a lányt az Avex nevében, aki ekkorra már kezdett érdeklődni a zenei karrier iránt, de amikor meghallotta, hogy hangtréningre és énekleckékre kéne járnia, újra nemet mondott. Egy héttel később azonban meggondolta magát, és saját maga ment el az Avex irodájába.
Ajuminak a megállapodás szerint Tokióban kellett volna énekleckéket vennie, de túl merevnek találta őket, és nem vett részt rajtuk. Amikor Macúra tudomást szerzett erről, New Yorkba küldte a lányt, aki sokkal kellemesebbnek találta az ottani környezetet. Macúra arra biztatta, saját maga írja meg a dalszövegeit, mivel érdekesnek találta Ajumi stílusát.
1999: A Song for XX- és LOVEppears-korszak
Ajumit soha nem tanították hivatalosan dalszövegírásra, mégis képes volt érzelmeit kifejezni dalszövegeiben. Producere, Maszato Macúra szerint szokatlan volt egy ilyen fiatal előadótól, hogy képes legyen ennyire tiszta és érett stílusban írni. Ajumi írói tehetségét gyakran hasonlították össze Utada Hikaruéval, bár stílusuk teljesen eltér egymástól.
1998-ban megjelent Ajumi debütáló kislemeze, a Poker Face. A nagymamája nem sokkal a megjelenés előtt halt meg, ennek köszönhető, hogy Ayumi azóta sem kedveli a dalt. A kislemez az Oricon toplista 22. helyén nyitott, és 43 000 példányban kelt el. 3. kislemeze, a Trust már bekerült a legjobb 10-be is. 5. kislemeze, a Depend on you a Thousand Arms videójáték főcímdala lett. Debütáló albuma, A Song for XX 1999. január 1-jén jelent meg, és öt hétig vezette az Oricon toplistát. Hamarosan platinalemezzé vált.
Első #1 kislemeze az 1999-ben megjelent, Tsunku által kiadott Love ~Destiny~ volt. 9. kislemeze, a Boys & Girls óta lemezeinek átmérője 8 cm-ről 12 cm-re változott az aktuális trendnek megfelelően, így több számot tudtak tárolni. Kislemezei azóta több remix-számot is tartalmaznak. A Boys & Girls már több mint egymillió példányban kelt el.
10. kislemeze, az A máig a legsikeresebb kislemeze, 1 600 000 eladott darabbal. Ezzel az Oricon az elmúlt 10 év 6. legnagyobb példányszámban elkelt kislemezévé nyilvánította. Egy éven belül, 1999 novemberében megjelentette második albumát, mely a LOVEppears címet kapta. A lemez kétmillió példányban kelt el. Vita támadt azonban az album borítója miatt, ahol Ajumi félmeztelenül áll, és csupán haja takarja felsőtestét. Több kislemezt jelentetett meg az albumról, ezek az Appears, Kanariya, illetve a Fly high címet viselték. Népszerű dal volt még ezen kívül a 'Trauma'.
2000: Duty-korszak
2000-ben a Kosé japán kozmetikai vállalat reklámarca lett. Miután feltűnt egy rúzsreklámban, két nap alatt 500 000 rúzst adtak el. A reklám háttérzenéjeként Vogue című kislemezének címadó dalát használták fel, melynek hatására a korongból 700 000 példányt adtak el. A Tu-Ka céghez is leszerződött, és ő reklámozta a mobiltelefonjaikat. Ekkorra már nagyon népszerűvé vált, több cikk is íródott sikeres életéről.
2000 áprilisától kezdve havonta megjelentetett egy-egy kislemezt, melyek a Vogue, Far Away, illetve a Seasons címeket viselték, együttes nevük 'A Trilógia' volt, mivel a dalszövegek témája és a videóklipek hangulata szoros kapcsolatban álltak egymással. Szeptemberben megjelent harmadik albuma, a Duty, rögtön az Oricon toplista első helyén nyitott, és 3 000 000 példányban kelt el, így azóta is ez a legsikeresebb albuma. Ugyanezen a napon jelent meg limitált kiadású kislemeze, a Surreal és egy DVD-je, mely az 'Ayumi Hamasaki Concert Tour 2000' címet viselte. Mindkettő az első helyen nyitott, az albumhoz hasonlóan.
2001–2002: A Best- és I am…-korszak
2000-ben megjelent kislemeze, az M 1 300 000 példányban kelt el. A következő évben adták ki első válogatásalbumát, mely az A Best címet kapta. Megjelenési dátumát azonban eltolták az eredetileg tervezetthez képest, hogy versenyezhessen Utada Hikaru Distance című albumával. Bár a Distance az első héten vezette az eladási listákat, a következő héten az A Best került az első helyre. A két lemezből 4 000 000 darabot adtak el, így ezek lettek 2001 két legnagyobb példányszámban elkelt albumai. Interjúk során kiderült azonban, hogy Ajumit valószínűleg kényszerítették arra, hogy megjelentesse az A Bestet, mivel ő még túl korainak találta egy válogatásalbum kiadását. A háttérben minden bizonnyal Utada Hikaruval folytatott versengése állhatott.
2001-ben megjelent eurobeat albuma a második olyan remix album lett, amely a toplista első helyén nyitott (Misia 'Little Tokyo'-ja után). Miután 4. albumának megjelenési dátumát eltolták, az Avex részvényeinek árfolyama csökkenni kezdett, ez hűen mutatja jelentőségét. Becslések szerint akkoriban az Avex teljes bevételének 40%-a tőle származott. Decemberben jelent meg Keiko Jamadával közös kislemeze az Avex nonprofit projektjének, a Song Nationnek keretein belül, melynek bevételét a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás áldozatainak ajánlották fel.
2002 első napján jelent meg 4. albuma, amely az I am… címet viselte. A korong 2 300 000 példányban kelt el.
2002–2003: Rainbow- és A Ballads-korszak
2002 márciusában megjelent kislemeze, a Daybreak változást hozott Ajumi korábbi kislemezeihez képest, hiszen nem a toplista első helyén nyitott, így megszakította egymást követő, a toplista első helyén végzett kislemezeinek sorát (a vezetést Kuraki Mai Feel fine! című kislemeze vette át). Júliusban megjelent H című kislemeze 5 millió példányban kelt el. Következő kislemeze, a Voyage tartalmazott egy kisfilmet is, mely a Tsuki ni Shizumu címet viselte. Ez Ajumi első filmes szereplése volt azóta, hogy kilépett korábbi modellcégétől. A Voyage három hétig vezette az Oricon toplistát.
Túlreklámozott, Rainbow címet viselő következő albuma 2002 decemberében jelent meg, mely A Song for XX című albuma óta az első olyan lemeze volt, mely nem érte el a kétmilliós eladási példányszámot. Ekkor kezdtek megjelenni dalszövegeiben az első angol nyelvű mondatok is. Az albumot azzal reklámozták, hogy a vevők egy egyedi jelszóval védett internetes oldalra is bejuthatnak, ahol letölthetik többek között a Rainbow című dal instrumentális változatát is, amely az albumon nem szerepelt. Emellett beküldhetik saját dalszöveg-javaslataikat a számhoz. Több mint százezer ember látogatta meg az oldalt. A dal később mégis helyet kapott A Ballads című albumán, mely 2003 márciusában jelent meg. Bár ezt is sok helyen reklámozták, a korong csak lassan érte el az egymilliós eladási határt. Ez többek között annak volt köszönhető, hogy az albumon csupán két új szám volt, a többi dal korábbi lemezein már szerepelt.
2003–2004: Memorial Adress- és My Story-korszak
Júliusban megjelent kislemeze, az & volt az utolsó, melynek sikerült túllépnie a félmilliós eladási határt. Következő kislemeze, a Forgiveness folytatta ugyan #1 kislemezeinek sorát, de csupán 220 000 példányban kelt el. Ezek után megjelentette első minialbumát, mely a Memorial Adress címet kapta. A lemezen csupán három új szám volt, viszont a címadó dal kivételével mindegyikhez forgattak videóklipet. Ez volt az első albuma, mely CD+DVD változatban is megjelent. Ezen kívül ő lett az első olyan női szólóelőadó, akinek minialbuma túllépte az egymilliós eladási határt.
2004 tavaszán megjelent kislemeze, a Moments szintén kapható volt CD, illetve CD+DVD változatban is. A dalt felhasználták utolsó Kosé reklámjában, mielőtt szerződése felbomlott volna a kozmetikai céggel. Júliusban belső viszály tört ki lemezkiadó cégénél, az Avexnél, Maszato Macúra és az egyik igazgató, Joda között. Több pletyka is keringett akkoriban, miszerint ha Macúra elhagyja a céget, több híres Avexes előadó, mint például Hitomi, az Every Little Thing, Do As Infinity, illetve Ayumi is vele tartana. Joda végül felmondott és kilépett a cégtől. Ezzel egy időben Ajumi bejelentette, hogy többé nem vesz részt a főbb zenei díjátadókon, mert úgy érezte, minden évben ugyanazokat a díjakat kapja meg, és szeretne esélyt adni az újabb előadóknak is.
2004-ben jelentette meg hatodik albumát, a My Storyt, amely 1 140 000 eladott példányszámmal a 2005-ös év második legkeresettebb lemezévé vált.
2005–2006: (miss)understood-korszak