Milan Alexandru Florian (Kolozsvár, 1937. december 22. – Kolozsvár, 2004. március 27.) romániai festő és grafikus.
Pályafutása
Milan Alexandru Florian eredeti családneve Reinfeld volt, korai grafikáit és festményeit Reinfeld aláírással jegyezte. Majd édesanyja Florian családnevét vette fel, s művész neve így lett Florian Milan Alex. Érett korszakának festményei már mind Florian néven szerepelnek. Egy kolozsvári német származású jegyzőnek volt az unokája. Édesanyja Magyarországon született, anyai részről a nagymama cseh lány volt. Milán anyanyelve valójában a magyar volt, de a multikulturális családi és urbánus környezetben mind a román, mind a német nyelvet anyanyelvi szinten beszélte, román, magyar, német barátai egyaránt voltak. Kicsit csehül is tudott, hiszen a nyarakat testvérével a nagymamánál, Bohémiában töltötték.
A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1963-ban grafika szakon, tanárai voltak Teodor Harsina, Anton Lazar, Kádár Tibor, Andrásy Zoltán. Szabad szellemi foglalkozású grafikus és festő lett, 1969-től professzionista státussal a Romániai Képzőművészek Szövetségének tagja, később a Szövetség megyeközi fiókjának tagja volt. 1970-ben Gergely István szobrászművésszel együtt elvállalta és kivitelezte a kolozsvári Diákművészeti Ház belső térdíszítését.
Kezdetben hatalmas kísérletező kedv jellemezte grafikáit és festményeit, míg megtalálta a saját egyéni stílusát. Nagyon sokszor hónapokra eltűnt az erdélyi magyar és román falvakban, s csak a festésnek élt. Szülővárosában, ahol az életét leélte, kedvenc tartózkodási helye a falu-múzeum volt, az volt az ő nyugalmas szigete meg a Szent Mihály-templom. Zenész öccsének emigrációba vonulása miatt 15 évig (1970-1985) nem mehetett ki Romániából, de festményeivel szerepelt a külföldön rendezett román képzőművészeti kiállításokon Jugoszláviában, Kínában, Vietnámban, Spanyolországban.
Számos romániai kiállítása után első átütő sikerét 1981-ben aratta a bukaresti GAMB galériában miniatűr festményeivel. A 11×11–15×15 cm-es olajjal és temperával festett miniatúrák kapóra jöttek a városi kis lakásokban lakók művészeti igényeinek kielégítésében. Az a szürreális valóság, amely színesen és sokszor apokaliptikus hangulattal átitatva megjelent életképeiben, tájképeiben, csendéleteiben és portréiban, közel hozta valamennyi romániaihoz az erdélyi tájat, életformát és hangulatot. Az itt és most, de egy kicsit más is, más volt, más lesz, s mindezt festette folyamatosan haláláig. Esztétikai, filozófiai, művészetelméleti tanulmányai egyre érettebb, szimbolikus alkotásokat hoztak. Mind Romániában, mind Magyarországon, Németországban, Belgiumban sikerrel mutatta be alkotásait. Képei számos állami- és magángyűjteményben megtalálhatóak hazájában és külföldön. A szerző örült annak, hogy képei számos helyen jelen vannak, s sok ember látja azokat, jelesebb alkotásait sem tartotta magánál. Műhelyének falán is leggyakrabban művésztársainak alkotásai voltak láthatók. Mutatja ezt az a fényképe is, melyet az utókornak szánt.Milan Alekszandru Florian fényképe, melyet az utókornak szánt, a fénykép műtermében készült, melynek falán egyetlen kép sem az övé, hanem a kortárs művészeké. S. Muzsnai Magda ezeket írta a festőről és grafikusról a kolozsvári Szabadság című napilap 2002. április 6-i számában:
"...Milan Floriánnak a 25. kiállítása nyílt meg a Romániai Képzőművészek Szövetsége besztercei galériájában.
Járt-e már Besztercén? — kérdeztem a művészt. Igen — hangzik a válasz —, de mindig ecsettel vagy ceruzával. Így került be a mostani anyagokba besztercei téma is. Próbáltam a régi mesterek, céhek, manufaktúrák városának utolérhetetlen hangulatát felidézni. Ezenkívül hálás témának bizonyult a szennyeződés, erdőn, mezőn, vízben. Persze, nem maradtam hűtlen a csendéletekhez sem — hegyek, völgyek, virágok, kis állatfajok (rákok) szerepeltetésével —, zárta a szűkszavú bemutatást a művész.
A most kiállított anyag teljesen új. Nem is kerülhetett bele régi, mivel Milan Florián hamar megválik tôlük. Miniatúrái népszerűek. Neve Bukaresttől Athénig, Magyarországtól Kanadáig ismert...."
Élete utolsó évtizedében a magyarországi képzőművészekkel is tartotta a kapcsolatot, több alkotó táborban vett részt: Keszőhidegkút (1997), Vaja (1998), Gyula (1999), Mártély (2000). 2000-ben Szegeden is járt, ahol Szekeres Ferenc grafikussal találkozott.
2004-ben rákbetegségben halt meg, a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra.
Egyéni kiállításai (válogatás) 1966 Fondul Plastic Kis Galéria, Kolozsvár 1971 Fondul Plastic Kis Galéria, Kolozsvár 1971 Petőfi Sándor Kultúrház, Bukarest 1972 Művészetek Háza, Nagyszeben 1973 Apollo Galéria, Bukarest 1975 Fondul Plastic Kis Galéria, Kolozsvár 1979-1981 Igazság szerkesztőség, Filo Galéria, Egyetemiek Háza Galéria, Akadémiai Könyvtár Galéria 1981 Galeriade Arta a Municipiului Bucuresti (GAMB Bukarest város művészeti galériája) 1984 Galeriade Arta a Municipiului Bucuresti (GAMB Bukarest város művészeti galériája) 1985 Abend Galerie-Bocksmauer, Osnabrück, Németország 1991 Bortier Galéria, Brüsszel 1993 Kis Galéria, Kolozsvár 1994 Kis Galéria, Kolozsvár 1995 Niestetal-Kassel, Németország 1996 Kis Galéria, Kolozsvár 1996 Német útirajzok, Német kulturális centrum, Kolozsvár 1996 Erdélyi tájak Sima Paul Galéria, Kolozsvár 1998 Haász Rezső Múzeum, Székelyudvarhely 1999 Kis Galéria, Kolozsvár 2002 Romániai Képzőművészek Szövetsége besztercei galeriája, Beszterce
Csoportos kiállításai (válogatás) 1969 Országos Grafikai Szalon, Bukarest 1973 Országos Grafikai Szalon, Bukarest 1973 Rajztanárok országos kiállítása, Bukarest 1979 Országos Ex libris kiállítás, CraiovaA Kolozsvári Képzőművészek Szövetségének szervezésében az ország számos városában vett még részt csoportos kiállításokon, pld. Galac, Temesvár, Iasi, Zilah, Beszterce.
Csoportos román képzőművészeti kiállítások külföldön 1970-1985 Jugoszlávia Kína Vietnám SpanyolországAz utolsó három országban rendezett kiállításokon csak a képei vettek részt.
Illusztrált könyv Kovács Nemere: Táborozók könyve. Florian Milan Alexandru rajzaival. Bukarest: Kriterion Könyvkiadó, 1974, 276 p.5100 példányt nyomtattak belőle. Lásd Romániai magyar könyvkiadás : 1960-1986.
Társasági tagság Romániai Képzőművészek Szövetsége (1969-től professzionista státussalProfesszionista státus azt jelenti, szabad foglalkozású művész minimális járadékkal, szerény műtermet az állam biztosít. haláláig)
Galéria Csendéletek
Életképek
Fantázia-képek
Tájképek
Grafikák
Források
Milán Alexandru Florian : Peisaje transilvane. (Életrajz, kiállításai. Cluj-Napoca, 2001. 8 o. ill.) Milan Alexandru Florian romániai festő A Holt Tisza Mártélynál c. festményét lásd Hongrie DVD-ROM : découverte langue et culture : une méthode interactive pour découvrir la Hongrie, s'initiersa langue et se préparer ŕ la mobilité / producteur: Florence Ducreau ; conception pedagogique: Jenő Németh ; coll. Ágoston Nagy, Miklós Nagy, Mme Jenő Németh [N.Pataki Márta], Géza Szász; realisation video: Edit Klucsik. Nancy : Université Nancy ; Szeged : Université de Szeged, 2009.
Jegyzetek
További információk Lexiconul "Uj Élet" nr. 64 Tg-Mures, dictionarul Erdélyi magyar művészek a XX. században, 1980 de Baner Zoltán 127 artisti plastici clujeni U.A.P. Filiala Cluj 1974. </ref> Románia, kultúra, népviselet Mini galéria Galéria, 1999 Galéria, 2008 https://photos.google.com/share/AF1QipMdt2y5WcKvRztV3j2Mg6SsX82-QvgxHH6XUFYE3vTAQwwq1FLSMR9wak5qElgQOA?key=NlhOR1hpTHYwOFcxY1M3RlBpTUNYOHN5NnV4YkVB
Festmények és politikum. Interjú Milan Alexandru Floriánnal Székelyudvarhelyen, 1998 Milan Florian: Duna Delta III. (grafika), ICEM Delta în colecțiile muzeului, Port.ro 100px100px100px100px100px
Kategória:Román festők Kategória:Grafikusok Kategória:Kolozsváriak Kategória:Román poliglottok Kategória:1937-ben született személyek Kategória:2004-ben elhunyt személyek Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek