Gilicze Antal (Szentes, 1885. május 30. – 1944. május 28.) református lelkész.
Élete Édesapja, Gilicze Sándor bognármesterként, édesanyja, Kanász Nagy Jusztina pedig varrónőként dolgozott. Házasságukból hét gyermek született, akik közül csak hárman (László, Kálmán, Sándor) érték meg a felnőttkort. Az elemit a szentesi református egyházi iskolákban, a gimnázium nyolc osztályát pedig az állami főgimnáziumban végezte. 1905 szeptemberében iratkozott be a debreceni református akadémiára, majd elnyerte a Csongrád vármegye kezelésében lévő "Horgos-Kárász"-féle ösztöndíjat. 1910. március 1-jéig bejegyzett segéd-lelkészként tevékenykedett Futó Zoltán mellett, majd a ceglédi, a siklósi, az őcsényi, az érsekcsanádi és a kajdacsi gyülekezetben szolgált. Szentesi működése idején alakult meg a Lórántffy Zsuzsanna Egyesület, a Keresztyén Leányegyesület és a Református Asszonykör. Tagja volt Csongrád megye törvényhatóságának, Szentes, Magyartés és Fábiánsebestyén képviselő-testületének is.
Források Szentesi Élet – Gilicze Antal és Gilicze László Labádi Lajos: A felsőpárti reformátusok apostola - 125 éve született Gilicze Antal református lelkész in. Szentesi Élet (2010.05.28.)
Képgaléria
Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:Szentesiek Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek