A csettegő (tréfásan: mezőgazdasági kabrióhttps://www.nyugat.hu/cikk/csettego_kecel), avagy csotrogány házilagos készítésű, jellemzően platós felépítményű, többnyire nyitott vezetőállásos, tehergépkocsit, lassú járművet jelent.
Története Magánszemélyek 1982-ig csak állati erővel vontatott teherfuvarozásra alkalmas járművet birtokolhattak, gépi erővel hajtottat nem.
A Kádár-korszak második felében a háztáji magángazdaságok (mezőgazdasági kistermelők) kedvelt szállítóeszköze volt. A „csettegőnek” nevezett járművek 1964-ben jelentek meg Soltvadkerten, és gyorsan népszerűek lettek, mivel a borvidék legnagyobb szőlőművelésben érdekelt térsége a város. Az első megtervezője és készíttetője Lehoczki Ferenc volt ezzel is segítve a munkához jutást a szakembereknek, aki később ezért díszpolgári elismerésben részesült. Őt követte Kőszegi László, aki a legtöbbet gyártotta le és típusbizonyítvánnyal is rendelkezik hozzá, majd Kugelmann Péter és Fogl András. Kisebb mértékben a későbbiekben még gyártott Győri Zoltán, Kévés Sándor, Várszegi István, Schuller Sándor.
Összesen nagyjából 400-500 darab készült belőlük, akár 2-3 éves előrendelési idővel, a nagy kereslet miatt a korai időszakban. Később az ország többi részén is megjelentek, egyéb neveken. A házilag barkácsolt szerkezetek építése átlagon felüli kreativitást és műszaki érzéket is igényelt, hisz át kellett alakítaniuk rengeteg mindent, például a meghajtást is, melyet keskenyebbre vágtak, de tapasztalatok szerint ez nem okozott semmi féle működési problémát, mivel nagy odafigyeléssel és szakértelemmel hajtották végre a módosításokat. A nevét saját bevallása szerint Kerényi István adta az első ilyen jellegű járművek kis teljesítményű, egyhengeres motorjának hangjára utalva, melyet később a kissé másabb, kuttyogós hangú dízeles váltott fel.
Az első darab ötletét egy helyi lakos Schütt József igénye kezdeményezte, mely először egy szivattyú rendszerrel kezdődött, mely gyümölcsfák és szőlő öntözésére szolgált, viszont később a megnövekedett munkaterület miatt igénye lett valami praktikusabbra, ekkor jött az ötlet Lehoczki Ferenc által egy mobilis eszköz összerakására, mely kielégíti József igényeit, ebből lett a csettegő prototípusa, melyet egy MIA motor hajtott és 120 cm nyomtávja volt. Amikor elkezdett a kereslet megnőni, igény szerint változtattak is rajta, akár billenő platós változatot is lehetett csináltatni.
A csettegőket jellemzően hozzáértő géplakatosok építették zömmel magánműhelyekben, garázsokban. Eleinte a hiánygazdaság, később a költséghatékonyság végett a csettegőket jellemzően abból építik, amit éppen fel tud használni a készítője: általában kiszuperált lovaskocsik, teherautók, traktor pótkocsik, egyéb járművek alvázaira készült, további, néha bontókból vagy hulladéklerakatokból beszerzett alkatrészek felhasználásával. A vezetőállásaik ritkán kaptak zárt fülkét, üléseiket többek között busz bontóból szerezték be. Mivel nem az ipar által sorozatban készült járművek, így egyedi gyártmányúaknak tekinthetőek, bár akadtak, amiket bizonyos számban havi rendszerességgel állítottak elő helyi szerelők. Népszerűsége a nagy autógyárak konstrukcióinál, típusainál jelentősen alacsonyabb beszerzési árában és üzemeltetési költségében keresendő.
A csettegők egyaránt működtethetők benzinnel és azokhoz társítva petróleummal (az olcsóbb üzemelés érdekében indítás után benzinről átváltottak rá) vagy gázzal, természetesen nem egy időben, illetve később a több lóerő érdekében dízel motorokat kaptak. Az 1980-as évektől az egy hengeres M.I.A. vagy M.I.B motor helyét átvette a forgalomból kivont járművekből (például Trabant, Pannónia) megmentett kétütemű motor. Addigra már ezek voltak a legolcsóbban és legkönnyebben beszerezhető erőforrások, későbbiekben a legelterjedtebb autó motoros verziók Lada motorokat kaptak, amelyek rendkívül jól teljesítettek, de ezek egyike sem tartozik már az igazi iparias termelés témakörébe.
A csettegők megfelelő műszaki vizsga után forgalmi rendszámot is kaphattak, viszont a szigorodó környezetvédelmi szabályozások miatt a hatóság már nehezebben hagyta jóvá az engedélyezésüket.
A csettegők utolsó generációjának építése valamikor a 2000-es évek környékén tetőzött, ennek az időszaknak a méltán elismert szakembere Fogl András, vagy ahogy a környéken becézték, Fogl Bandi volt. A körülbelül 30 darabra tehető, utolsó generációs csettegőszám bár nem volt összevethető a korábbi, több 100 darabos létszámmal, akiknek volt jó hasznát vették. András csettegőit a jóval erősebb, robusztus, megerősített futómű, vázszerkezet és újabb típusú motor jellemezte, mely minden esetben dízel üzemű volt, így, míg a korábbiak kb. 12-14 mázsát bírta, addig ez akár 28-at is, ezenkívül billenő platót és akár hátsó emelőszerkezetet is kapott. András elmondása szerint bár már bőven ismerte mindenki a csettegő létét, voltak olyan "szakemberek", akikkel a vizsgabiztosi és technikai tudás hiánya miatt olykor meggyűlt a bajuk.
Költségek Fogl András információ alapján
A klasszikus Kőszegi-féle csettegő 48.000 Ft-ba került, amikor egy Lada 80.000 Ft-ba. Az alkatrészek a gép végárának kevesebb mint a feléből megszerezhetőek voltak.
András 2000 elején megcsinálta az utolsó csettegőjét, ami 1,4 millió forintba került. Akkor 555.000 Ft-ba csak a motorja. Két hónap élőmunka gépekkel és több százezer értékű anyag volt, de ez az ár nem volt magas az akkori értelemben a gépért.
Megjelenések Az utóbbi időkben is néhányszor képre került a csettegő története, legutóbb például a Speedzone: Szerethető bolondokháza (Speedzone S12E61) című adásában volt látható egy darab a legrégebbi, eredeti modellből, minimális átalakítással, de bő két évtizede szerepelt a téma Totalcar és Fábry Show műsorában is.
Jelenkor A csettegő bár már nagy értéket sajnos nem képvisel, eszmeisége annál nagyobb. Néhány megmaradt példány alkalmanként a mai napig közlekedik. Akinek van, gyakorlatilag soha sem fog megválni tőle. A strapabírását ettől függetlenül még sokan elismerik és kihasználják, akár hivatalos munkálatokhoz, szállításhoz kisebb mennyiségben, annak ellenére, hogy a mai nagy forgalom tempójához már nem feltétlen illeszkedik. Konkrét szakemberek már nincsenek, de a mechanikai dolgokhoz értő amatőrök és profik fanatikus csoportja még mindig őrzi, javítja, felújítja ezeket a járműveket és valójában beszerezni nem is annyira lehetetlen dolog, vagy felújítható alkatrészeket szerezni, akár egy kopottasabb modellt. Persze kérdés, milyen áron.
Jegyzetek
Források Csettegő, avagy a magyar gazda találékonysága Híradó.hu, 2017. május 15. Itt is megtekinthető Értéktár sorozat - Csettegő Ajándék csettegő útnak indítása a németországi Bodelshausenbe Egy találmány bölcsője: Soltvadkert: Lehoczki Ferenc Ez már nem csettegő, hanem dömper Megyei értéktárba került a csettegő A kisember találékonysága Technikai jellegű MIA benzines motor bemutató, indítással, eredeti állapotban MIA Dízel motor a Dutra múzeumban
További információk „Ami nincs a kreszben” In: Auto-Motor, XXV. évfolyam, 1972. november 21., 24-25. o.
Kategória:Tehergépkocsik Kategória:Járművek Kategória:Közúti járművek