thumb|160px|right|Tabletták thumb|160px|Vicoprofen fájdalomcsillapító
A gyógyszer (óegyiptomi: pẖrt – pekheret, phar-maki;Óegyiptomi gyógyászati kifejezések (magyarázatokkal, idézetekkel, szöveglelőhelyek feltüntetésével és glosszáriummal), Regöly-Mére Gyula görög: pharmakon;The word derives from the Greek: φάρμακον (pharmakon), meaning "drug" or "medicine" (the earliest form of the word is the Mycenaean Greek pa-ma-ko, attested in Linear B syllabic script. latin: , , ; régies: patikaszerszám, patikaorvosság;Sipos Emese: A gyógyszerészeti szaknyelv alakulása a gyógyszerkészítéstan tükrében. Magyar Orvosi Nyelv, 2006. 1. angol: drug, medicine) olyan készítmény (általában mesterségesen előállított kémiai vagy növényi eredetű hatóanyagot, vagy több hatóanyag keverékét tartalmazó készítmény), amit a betegségek gyógyítására, megelőzésére vagy diagnosztikai célokra használnak. Olyan anyag, vagy azok keveréke, ill. olyan gyógyszerkészítmény, amelyet betegség megelőzésére, felismerésére, kezelésére vagy élettani funkciók fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak.1998. évi XXV. törvény A gyógyszerek szervezetre kifejtett hatásait a gyógyszerhatástan tudománya vizsgálja. A gyógyszerek többségét orvosi rendelvényre (receptre), e-receptre (elektronikus recept; elektronikus vény) adják ki gyógyszertárban, kórházban, orvosi rendelőben. Az orvos utasításainak betartásával kell alkalmazni. Az utasítások figyelmen kívül hagyása vagy adagolásuk önkéntes megváltoztatása nemcsak az egészséget, de az életet is veszélyeztető mellékhatásokat, szélsőséges esetben gyógyszermérgezést okozhatnak. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek recept nélkül is kaphatók, ezek általában kisebb kiszerelésű, enyhébb hatású készítmények, azonban hosszabb ideig tartó vagy rendszeres szedésük nem javasolt.
thumb|140px|Shaw's Gyógyszertár, Seattle, Washington (1907) thumb|160px| Különböző gyógyszerek és segédeszközök, amelyeket katonák háborús sérüléseinek kezelésére használtak az Amerikai Polgárháborúban, a corydoni csatában
Minden gyógyszer annyira elavult vagy korszerű, amennyire a betegnek megkönnyíti, elviselhetőbbé teszi az életét, segít a teljes gyógyulásban. A transzlációs medicina és biotechnológia paradigmaváltást hozott a gyógyszeres terápiában is. A terápiában a személyre szabott orvoslás, személyre szabott gyógyszerészet (personalized medicine, farmakogenomika) megteremtése az elérendő cél. A személyre szabott orvoslás egyrészt a hagyományos gyógyszerek egyénekre összeállított kombinációit jelenti (a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok alapján), másrészt új, egyén-specifikus gyógymódok (pl. génterápia, tumorterápia, antitest-terápia, őssejtterápia, immunterápia) bevezetését foglalják magukba. A jövő gyógyszerészetében a betegségek megelőzése (prevenció) nagyobb fontossággal bír. Az egyén genomjának ismerete alapján valószínűsíteni lehet a betegségeket, ami lehetővé teszi a megfelelő életmód kialakítását és a gyakori, célzott orvosi vizsgálatok elvégzését.
thumb|160px|Reopro T infúzió; vérlemezkék kicsapódását gátolja az érfalban
A jövő gyógyszerészete, gyógyszerei az egyénre szabott terápiákban rejlenek, amelyek figyelembe veszik a betegek összes élettani, kórélettani, lelki, genetikai paramétereit. Ha a tabletták és injekciók egyénre szabottan, névre szólóan készülnek a gyárakban, talán a hippokratészi "primum nil nocere" (először is ne árts) elv is fokozottabban érvényesül. Szakmailag és etikailag megengedhetetlen olyan gyógyszer forgalmazása, ajánlása, alkalmazása, amelyről csak az állítható, hogy nem ártalmas, de szakmailag nem vagyunk meggyőződve a hatásosságáról, és minőségéről nem rendelkezünk kellő biztosítékkal.Brit Gyógyszerészeti Társaság Etikai Kódexe A testben élő komplex ökoszisztéma minden ember egészségének az alapja. Annak lehető legnagyobb épségben való megőrzéséhez létre kell hozni a környezettudatos gyógyszergyártást. A kutatók feladata olyan újfajta gyógyszerek kikísérletezése, amelyek szoros együttműködést fejtenek ki a mikrobiom egészség megőrzését támogató tagjaival. Felerősítik annak védő tevékenységét, és intenzív segítséget nyújtanak a patogén kórokozók eltávolításában.Elizabeth Costello, a Sanford Egyetem Mikrobiológiai és Immunológiai tanszékBoldogkői Zsolt, a SZTEÁOK Orvosi Biológiai Intézet
A "gyógyszer", "patikaszerszám" és "patikaorvosság" szavak etimológiája A szócsalád gyógy- töve a jó melléknév régi jóg középfokú alakjából lett. A szóeleji j > gy alakulására példa a jer – gyere, jön – gyün vagy nyelvjárási jökér – gyökér szópár, a gyógul g-je már a szókezdő hang hatására palatalizálódott. Ez a tő a nyelvújítás kora óta számos összetétel előtagja lett: gyógyszer, gyógyszertár, gyógynövény, gyógyeljárás, gyógyhatás stb. Maga a „gyógyszer” elnevezés görög megfelelője, a „farmakon” egyszerre jelentett mérget és orvosságot. A „gyógyszer” szó, hasonlóan a többi gyógy- előtagú összetett szavainkhoz, a nyelvújítás korából származik, az etimológiai szótár szerint Bugát Pál említi először a „Természettudományi Szóhalmaz”-ban (Budán, 1843). Az előtagot a „gyógyít”, „gyógyul” igékből vonták le, illetőleg legalább részben a gyógyító igenevet rövidítették meg. „Gyógyító szer” elnevezésként 1775-ben már használatos volt. Ezelőtt a pharmacum, medicamentum szavak voltak a köznyelvben használatosak. farmakon (görög) gyógyszer, gyógy-anyag, patikaszer.Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon, on Perseus Digital Library az egyiptomi szó pharagia (ó-egyiptomi: pẖrt – pekheret) jelentése mágia, eredete a görög pharmakon és az egyiptomi pharmaki szavaknak, mindkettő eredete a gyógyszer szónak. A gyógyítás egyiptomi istene Pharmaki (biztonságnyújtó) a gyógyszerészi tudományos tevékenység nemzetközileg használt “Farmacia” megjelölése patikaszerszám szót a középkorban használták a gyógyszer megnevezésére, melynek első írásos előfordulása egy 1588. évi keltezésű, kolozsvári számadáskönyvben egy későbbi, 1650-ből származó beírás: „Mivel az patika szerszámok készőn [!] készülhettek el, a postának varakodnj kellett”.Sipos Emese A gyógyszerészeti szaknyelv alakulása a gyógyszerkészítéstan tükrében. Magyar Orvosi Nyelv 2006. 1. patikaorvosság kifejezés csak 1720-ban a Háromszéki oklevélszójegyzékben jelenik meg.Péter H. Mária 2002. Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Er- délyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár.
A gyógyszer mint áru sajátosságai Gyógyszer = Termék + Információ A gyógyszer az élelmiszerek mellett a világon a legelterjedtebb fogyasztási cikk. A beteg nem ismeri az általa használt termékkel szembeni követelményeket. Az ellenőrzés különleges szaktudást, eszközöket igényel. A gyógyszer bizalmi áru. A felületesség kizárt az élet megmentéséhez szükséges, az egészség fenntartásához alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatban. A gyógyszer csak az előírásoknak megfelelő minőségű lehet, ha nem az, akkor nem tekinthető gyógyszernek, hanem meg kell semmisíteni. A gyógyszer mint termék Nem minősül gyógyszernek emberi szervezetbe kerülő orvostechnikai eszköz tápszer élelmiszer kozmetikai termék emberi fogyasztásra szánt egyéb termék sebészeti kötözőszer, varróanyag fogászati anyag emberi szervezetbe nem kerülő, ill. emberi szervezetben nem alkalmazott fertőtlenítőszer orvosi laboratóriumi diagnosztikum
A gyógyszerek felosztása thumb|160px| Az Autoscript III automatizált recept alapján működő gyógyszerkiszedő robot felveszi és rekeszes tárolóba gyűjti az orvosságot a National Naval Medical Centerben, a marylandi Bethesdában thumb|160px| Navy Acyclovir infúziós palackok és Aqua destillata pro injectione oldószer az intravénás keverékinfúziós állványon Hatáserősségre utaló jelzés alapján Eredetük szerint Farmakológiai csoport alapján Felhasználási terület alapján A felhasználás módja alapján Alkalmazási hely Gyógyszerforma Az előállítás módja alapján Halmazállapotuk szerint A szervezetbe való bevitel alkalmazási módja szerint Hatáserősségre utaló jelzés alapján A hatóanyagoknak hatáserősségére utaló jelzés és azok tárolása a gyógyszertári szekrények elkülönített részeiben és azok elzárhatóságuk alapján történő osztályozás, figyelembe veszi a hatóanyag egyszeri adagjának nagyságát, vagyis egymáshoz viszonyítva mekkora mennyiséget kaphat a különböző gyógyszerekből a beteg. A kereszt jelzés nélküli [azaz nem keresztes] nátrium-hidrogén-karbonátból (népiesen: szódabikarbónából) [látszólag nem méregből] egyszerre (egyszeri adag) 5 grammot, azaz 5000 milligrammot bevehet egy egészséges 70 kg-os felnőtt, addig a méregjelzéssel ellátott [azaz kettő keresztes] ++ atropin-szulfátból [méregből] az orvos műtéti anesztézia premedikációjához 1/3 milligrammot, azaz 0,000333 grammot fecskendezhet be intravénásan a 70 kg-os felnőttnek. Látható az 5000 milligramm és az 1/3 milligramm közti több nagyságrendnyi egyszeri adagbeli különbség.) kereszt nélkülieknél (általában grammos nagyságrend az egyszeri adag, azaz 1-10 g) erős hatású szereknél (általában tizedgrammos-centigrammos nagyságrend az egyszeri adag, azaz 0,1 – 0.01 g) altatóknál (#) az altató hatást (általában tizedgrammos-centigrammos nagyságrend az egyszeri adag, azaz 0,1 – 0,01 g) mérgeknél (++) a nagyon kicsiny egyszeri adag (általában milligrammos nagyságrend, azaz 0,001 g) a kábítószereknél (##) a testi és lelki függőséget okozó hatás (bármilyen anyag okozhat függőséget, de az idevonatkozó jogszabály határozza meg, hogy mi tekintendő kábítószernek!)
kereszt nélküli, nem keresztes, nem "erős" hatású szerek: vény nélkül kaphatók, nyitott polcon tarthatók (NaCl, koffein, szirupok) + (egy tömör kereszt) erős hatású szerek elkülönítve, zárt szekrényben tartandók (papaverin, etilmorfin) # (egy üres kereszt) altatók – nyugtatók (hypnotica), elkülönítve, zárt szekrényben tartandók (klorálhidrát, fenobarbitál) ++ (két tömör kereszt) „Mérgek” (venena) jelzésű anyagok, méregszekrényben tartandók (sztrichnin-nitrát, atropinszulfát) ## (két üres kereszt) „Kábítószerek” (narcotica) jelzésű anyagok, terápiás alkalmazásukat szigorú rendelkezések szabályozzák. Főleg erős fájdalomcsillapítók, huzamos szedésük függőséghez vezethet. Kábítószer tárolására alkalmas szekrényben, elkülönítve tartandók (morfin-klorid, Pulvis opii, kokain-klorid)Recepturai gyógyszerkészítés : I. rész : (gyakorlati jegyzet II. és III. éves gyógyszerészhallgatók részére) / szerk. Vecsernyés Miklós [et al.] ; [közread. a] Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Gyógyszerésztudományi Kar, Gyógyszertechnológiai Tanszék. - 2. átdolg. bővített kiad.. - Debrecen : DEOEC Elnökségi Hivatal, 2004.
Eredetük szerint Ásványi eredetű: vazelin, paraffin, fehér agyag Állati eredetű: pepszin, csukamájolaj, méhviasz Növényi eredetű: kamillavirág, csipkebogyó, macskagyökér (drog: a növény gyógyászati célra használt része) Szintetikus vegyületek: acetil-szalicilsav, diklofenák Félszintetikus termékek: természetes alapanyagból mesterséges származék: morfin-származékok, taxol Biokémiai eredetű gyógyszeranyagok: antibiotikumok, B12-vitamin Biotechnológiai eljárással készült gyógyszerek: inzulin
Farmakológiai hatásuk alapján Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott Anatomical Therapeutical Classification (ATC) osztályai Az ATC egy 7 jelből álló kódrendszer. Pl.: A: tápcsatorna és anyagcsere A11: vitaminok A11A: multivitamin kombinációk A11AA: multivitaminok és ásványi anyagok kombinációi A11AA02: multivitamin és kalcium VITA CALC pezsgőtabletta B: vér-és vérképző szervek C: kardiovaszkuláris rendszer D: bőrgyógyászati készítmények
A gyógyszerek felosztása a felhasználási terület alapján Embergyógyászati célra (humán terápiára) használt készítmények Állatgyógyászati célra (ad usum veterinarium – AUV) használt készítmények
Alkalmazási mód orális (szájban, pl. nyelv alatt) * szájüregbe: helyi kezelésre (pl. afta, szájpenész), esetleg szisztémás hatás elérésére (nyelv alatti gyógyszerkészítmények).