Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul , franciául ) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia. Területe az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed, északon pedig a Jeges-tengerig ér. Délen és északnyugaton az Amerikai Egyesült Államokkal határos, a két ország közötti határ a világ leghosszabb nem védett határa. Kanada a világ második legnagyobb kiterjedésű országa Oroszország után.
Területén évezredekig az őslakosok különböző csoportjai éltek. A 16. század végén a britek és a franciák felfedező utakat indítottak a területre, melyeket később az atlanti parton való letelepedés követett. 1763-ban a parttól nyugatabbra fekvő földek birtoklásáért vívott hétéves háborút követően Franciaország majdnem az összes észak-amerikai gyarmatát elvesztette. 1867-ben három brit gyarmat konföderációjával létrejött Kanada, egy négy tartományból álló, szövetségi alapon szervezett domínium. Az Egyesült Királysággal szembeni nagyobb autonómia megszerzésének folyamatának csúcspontja az 1931-es westminsteri statútum volt, ami a brit parlamenttől való maradék jogi függést megszüntető Canada Act 1982-vel (1982-es törvény Kanadáról) fejeződött be.
Kanada egy tíz tartományból és három területből álló föderáció, melynek fővárosa Ottawa. Politikai berendezkedése alapján parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia, a jelenlegi államfője III. Károly. Kanada hivatalosan kétnyelvű és multikulturális állam, az angol és a francia is hivatalos nyelv, szövetségi szinten és Új-Brunswick tartományban egyaránt. Mint technológiailag fejlett ipari állam, Kanada gazdasága igen szerteágazó, és erősen függ a bőséges természeti erőforrásoktól, valamint a kereskedelemtől, különösen az Egyesült Államokkal, mellyel az ország nagy múltra visszatekintő és összetett kapcsolatban áll. A fosszilis tüzelőanyagoknak és a vízierőműveknek köszönhetően az ország az energetika terén önellátó. Kanada tagja a G8-nak és a G20-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a WTO-nak, a Nemzetközösségnek, a Frankofóniának, az OAS-nak, az APEC-nek és az ENSZ-nek.
Etimológia bélyegkép|bal|Jacques Cartier A Kanada név (angolul Canada; kiejtése angolul: , franciául: ) a Szent Lőrinc-folyónál beszélt irokéz kanata szóból ered, melynek jelentése „falu”, „település”. 1535-ben a mai Québec város helyén élő őslakosok ezt a szót használták Jacques Cartier, francia felfedező eligazítására Stadacona falu irányába. Cartier később a Canada szót használta nem csak a falura való hivatkozásként, de a Donnacona (Stadacona törzsfője) által uralt egész területre is; az európai könyvek és térképek 1545-re kezdtek Canadaként utalni erre a területre.
A 17. század elejétől Új-Franciaországnak a Szent Lőrinc-folyó és a Nagy-tavak északi partjai mentén található területét hívták Canadának, amit később két brit gyarmatra, Felső-Kanadára és Alsó-Kanadára osztottak fel, melyeket 1841-ben Kanada Tartomány (Province of Canada) néven újraegyesítettek. Az 1867-es kanadai konföderáció létrehozását követően az ország hivatalos neve Kanada (Canada), a címe pedig domínium lett; így a kombinált Kanada Domínium (Dominion of Canada) nevet használták az 1950-es évekig. Azután, hogy Kanada kifejezésre juttatta Nagy-Britanniától való politikai függetlenségét, a szövetségi kormány egyre inkább a sima Kanada megnevezést kezdte használni az állami dokumentumokon és szerződéseken; ezt a változást jelölte a nemzeti ünnep, a Dominion Day (Domínium-nap) átnevezése Canada Dayre (Kanada-nap) 1982-ben.
Földrajz és éghajlat bélyegkép|jobb|220px|Egybeszerkesztett műholdkép Kanadáról. A Kanadai-pajzs uralkodó növényzete északkeleten a tajga. Az Arktiszon főleg jégmezők és tundra található. A kanadai Sziklás- és Parti-hegység területén gleccserek láthatók. A mezőgazdaságot a sík és termékeny prérik tartják fent. Délkeleti síkságon, ahol a kanadai lakosság többsége él, a Szent Lőrinc-folyót a Nagy-tavak táplálják
Kanada az észak-amerikai szárazföld északi részén fekszik. Szárazföldi határa az Amerikai Egyesült Államokkal (Alaszkát is beleszámítva ennek hossza 8890 km), valamint – 2022 óta – a Nares-szorosban lévő Hans-szigeten Dániával van.Why Canada and Europe now share a land border for the first time Három óceán veszi körül, keleten az Atlanti-óceán, nyugaton a Csendes-óceán, északon pedig a Jeges-tenger. Kanada a teljes területe alapján a második legnagyobb területű ország Oroszország után, az észak-amerikai kontinensen Kanada a legnagyobb. A szárazföldi területét számítva a második legnagyobb.
1925 óta Kanada magának követeli az Arktiszt a 60. és 141. nyugati hosszúsági kör között, de e követelését nem minden állam ismeri el. A legészakibb település Kanadában és a világon is a Canadian Forces Station (CFS) Alert az Ellesmere-sziget északi csücskénél, a 82,5-ös északi szélességi körön, csupán 817 kilométerre az Északi-sarktól. Kanada arktiszi részét állandó jég és permafroszt borítja. Főleg a számtalan északi sziget miatt Kanada rendelkezik a világon a leghosszabb, kilométeres partvonallal. Az utolsó jégkorszak óta nyolc erdős régióra oszlik fel. Óriási mérete, valamint földrajzi, ökológiai, növényzetbeli és terepi változatossága miatt többféle éghajlattal is rendelkezik.
bélyegkép|220px|Kanada geopolitikai térképe, melyen láthatók a tartományok és területek, a nemzetközi határ, a jelentősebb városok és a környező terület Népsűrűsége a világon legalacsonyabbak közé tartozik, mindössze 3 fő/km². A legsűrűbben lakott régió az ország délkeleti részén a Québec city és Windsor vonalán (Dél-Québecben és Dél-Ontarióban), a Nagy-tavak vidéke és a Szent Lőrinc-folyó mentén található.
Ettől északra helyezkedik el a Kanadai-pajzs, a Föld egyik legrégibb szárazulata, mely a legutóbbi jégkorszak felszínformálásának nyomait viseli magán: a talajréteg vékony, a kéreg gazdag ásványokban, és a jégvájta mélyedésekben sok tó és folyó alakult ki. Kanadában sokkal több tó van, mint bármely más országban, és a világ édesvízkészletének nagy része az itteni tavakban található. A kanadai Sziklás-hegység és a Parti-hegység gleccserei szintén tartalmaznak édesvizet.
A pajzstól keletre fekszik Labrador. A Szent Lőrinc-öblöt Újfundland szigete, az ország legkeletibb része zárja el az óceántól. Az öböl kezdete, a Szent Lőrinc-folyó torkolata a világ legnagyobb tölcsértorkolata. Újfundlandtól délnyugatra található Új-Skócia félszigete, attól északra pedig a Prince Edward-sziget. Az Új-Skócia és Új-Brunswick közé benyúló keskeny Fundy-öbölben alakul ki a világon a legmagasabb dagály.
bélyegkép|220px|bal|A Sziklás-hegységben, Albertában található Mount Yamnuska A Nagy-tavaktól a Sziklás-hegységig húzódik a kanadai préri, Ontario, Manitoba és Saskatchewan tartományokon keresztül. A Sziklás-hegységen Alberta és Brit Columbia osztozik. Északon fekszik a három terület: Yukon, az Északnyugati területek és Nunavut. Délebbre mindegyiket erdők borítják, de nagy részükön tundra és sarki pusztaság található. A kontinens északi végénél hatalmas szigetvilág kezdődik (→ sarkvidéki szigetcsoport).
bélyegkép|bal|Az Egyesült Államok és Kanada nemzetközi határán fekvő Niagara-vízesés bélyegkép|jobb|Az albertai Moraine-tó a Banff Nemzeti Parkban – az ország legrégebbi nemzeti parkjában. A tó volt látható az 1969-es és 1979-es szériájú, 1970 és 1993 között kibocsájtott 20 kanadai dolláros bankjegyek hátoldalán. Kanada legnagyobb része a mérsékelt éghajlati övben fekszik. A kelet-nyugati irányú hegységek hiánya miatt az éghajlati zónák között nem éles határvonalak, hanem széles átmeneti területek alakultak ki. Az éghajlatra általában a meleg nyarak és az európaiaknál jóval keményebb, hideg telek jellemzők. A nyarak észak és kelet felé haladva válnak egyre hűvösebbé. Az ország északi része az állandóan fagyos sarkvidéki övbe nyúlik. A csapadék az ország délnyugati részének partmenti régióiban a legtöbb.
bélyegkép|Tengerparti táj az új-skóciai Peggys Cove-nál; a tartományt hosszú ideig az atlanti-óceáni halászat tartotta fenn Az átlagos téli és nyári hőmérséklet nagymértékben különbözik Kanada tájain. A telek nagyon hidegek lehetnek az ország sok régiójában, különösen a belső és a prérin fekvő tartományokban, ahol kontinentális éghajlat van, –15 °C körüli napi átlaghőmérséklettel, ami –40 °C alá is eshet, a hidegérzetet pedig tovább növelheti a szél. A parttól távolabbi területeken, leginkább északon, a hó akár hat hónapig is megmaradhat. A parton fekvő Brit Columbia kivételt képez mérsékelt éghajlatával, enyhe és esős teleivel.
A keleti és a nyugati partokon a nyári átlagos napi hőmérsékleti maximum általában 20 °C körül mozog, míg az ország belsejében az átlagos napi hőmérsékleti maximum 25 és 30 °C közé esik, bár bizonyos vidékeken extrém esetekben a hőmérséklet 40 °C fölé is emelkedhet. Kanada éghajlatával kapcsolatban további információkkal szolgál az Environment Canada website.
Kanada tektonikusan is aktív, sok földrengéssel és alvó vulkánokkal. Ilyen a Mount Meager, a Mount Garibaldi, a Mount Cayley és a Mount Edziza vulkanikus komplexum. A Tseax Cone 1775-ös kitörése szerencsétlenséget okozott, megölve a nisga'a nép 2000 tagját és megsemmisítve a falujukat a Nass folyó völgyében, Brit Columbiában. A kitörés egy 22,5 km hosszú lávafolyamot eredményezett, amely a nisga'a nép legendája szerint meggátolta a Nass folyását.
Természeti világörökségek
bélyegkép|220px|A Dinoszaurusz Tartományi Park Nahanni Nemzeti Park Dinoszaurusz Tartományi Park Wood Buffalo Nemzeti Park A kanadai Sziklás-hegység nemzeti és tartományi parkjai Gros Morne Nemzeti Park Joggins-szirtek Miguasha Nemzeti Park Kluane Nemzeti Park / Wrangell–St. Elias Nemzeti Park / Glacier Bay Nemzeti Park / Tatshenshini–Alsek Tartományi Park (Az Egyesült Államokkal közös) Waterton–Glacier Nemzetközi Békepark (Az Egyesült Államokkal közös) Nemzeti parkok
Banff Nemzeti Park — Kanada első nemzeti parkja a Sziklás-hegység keleti vonulatai mentén, 6641 km²-en.
Történelem
Az őslakos és az inuit népek hagyományai szerint a bennszülöttek már az idők kezdete óta ezen a földön éltek, míg a régészeti kutatások az északi Yukon területen évvel ezelőttről, a déli Ontarióban pedig 9500 évvel ezelőttről tudják kimutatni az emberi jelenlétet. Az őslakosok létszáma a terület mérete alapján készült becsülés szerint az 1400-as évek végén és 2 millió között lehetett; az Európából származó influenza-, kanyaró-, és himlőjárványok ismételt kitörései, az európaiakkal való kapcsolat egyéb negatív hatásaival együtt akár 85–90%-os népességcsökkenést is eredményezhettek a kapcsolatfelvételt követően, főként az első két évszázadban.
Európai gyarmatosítás jobb|bélyegkép|Kanada legfontosabb iparága az 1800-as évekig a szőrmekereskedelem volt Az első európaiak i. sz. 1000 körül vetődtek ide, amikor a vikingek rövid időre letelepedtek L’Anse aux Meadows-nál; a telep pusztulása után egészen 1497-ig nem történt újabb kísérlet Észak-Amerika felfedezésére, mígnem az olasz Giovanni Caboto (John Cabot) felderítette Kanada atlanti partját Anglia számára, ezt követően pedig Jacques Cartier francia felfedező tett újabb felfedezőutakat, 1534 és 1542 között.
Samuel de Champlain francia felfedező 1603-ban érkezett a földrészre, és 1605-ben Port Royalnál, majd 1608-ban, Québecben létrehozta az első állandó európai településeket. Ezekből lett Acadia és Kanada fővárosa. Új-Franciaország francia gyarmatosítói közé tartozó canadienek a Szent Lőrinc-folyó vidékén nagy területet népesítettek be, az acadiaiak pedig a mai tengeri tartományok területén éltek, miközben a francia szőrmekereskedők és a katolikus hittérítők a Nagy-tavak és a Hudson-öböl vidékét derítették fel, utat találtak a Mississippi mentén Louisianáig.
bélyegkép|Benjamin West 1771-es festménye, a Wolfe tábornok halála. James Wolfe brit vezérőrnagy 1759-ben, a hétéves háború keretében Québec városáért vívott abraham-síksági csatában esett el