A védjegy jogi, azon belül iparjogvédelmi fogalom. Az árujelzők közé tartozik. Lényegében „áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló olyan megjelölés, amelynek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg”.Jogi lexikon 1999, 624. o. A köznyelvben helyette főleg a márka, márkanév, logó szavakat használják.
A védjegyoltalom lényege
A védjegy által nyújtott oltalom – amelynek rendeltetése különösen annak biztosítása, hogy a védjegyet hordozó áru vagy a védjegy alatt nyújtott szolgáltatás a védjegyjogosulttól származik – a védjegy és a megjelölés, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások azonossága esetén feltétlen. Az oltalom a megjelölés és a védjegy, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások hasonlósága esetére is kiterjed.207/2009 rendelet (8) bek.
A legátfogóbb meghatározás A védjegy fogalmának nemzetközi szinten legátfogóbb meghatározását a TRIPS egyezmény adja, amely szerint
A védjegyoltalom Magyarországon Magyarországon a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényt – többek között – a 2003. évi CII. törvénnyel módosították. Ez utóbbi 2004. május 1. napján (Magyarország európai uniós csatlakozásakor) lépett hatályba.
A magyar védjegytörvény 1.§ (1) szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.
A védjegy szót a törvény csak olyan megjelölésekkel kapcsolatban használja, amelyeket védjegyként lajstromoztak (kivéve a közismert védjegyet, amely lajstromozás nélkül is védjegyoltalomban részesül).
A védjegyoltalom törvényi szabályozása a védjegytörvényen kívül A XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvény az olimpiai szellemi tulajdonról szóló X. Fejezetének 11. pontjában, A védjegyeljárásokra vonatkozó különös rendelkezések cím alatt kifejezett rendelkezéseket tartalmaz a magyar védjegytörvény bizonyos rendelkezéseitől való eltérésre.
A védjegy funkciói A védjegy funkcióit a jogirodalom többféle módon határozza meg.
A leglényegesebb a megkülönböztető funkció, azaz a jogosult áruinak/szolgáltatásainak mások áruitól/szolgáltatásaitól való megkülönböztetése mások (gazdálkodási tevékenységet folytató szervezetek illetve magánszemélyek) azonos vagy hasonló jellegű áruitól vagy szolgáltatásaitól. versenyeszköz funkció, reklámeszköz funkció, minőségjelző (pl. tanúsító vagy eredetjelző) funkció.
A védjegyoltalomban részesíthető megjelölések
A védjegyoltalomban részesíthető megjelölések körét - az Európai Unió szabályozásával összhangban - a magyar védjegytörvény 1. § (2) bekezdése Megállapította 2019. január 1-i hatállyal a 2018. évi LXVII. törvény 27. §-a tartalmazza:
2019. január 1-je előtt A magyar védjegytörvény szerint védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen:1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról 1.§ (2) bekezdése szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat; betű, szám; ábra, kép; sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy csomagolás formáját; szín, színösszetétel, fényjel, hologram; hang, valamint a fent felsorolt egyes megjelölések összetétele.
A lajstromozást kizáró okok Feltétlen kizáró okok 2. § (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha nem felel meg az 1. §-ban meghatározott követelményeknek. (2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha a) nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak; b) kizárólag olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza. (3) A (2) bekezdés a) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően - megszerezte a megkülönböztető képességet. 3. § (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha a) a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik; b) az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére; c) rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. (2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha kizárólag a) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelből, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezetet megillető jelzésből áll; b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - kitüntetésre, jelvényre, címerre, illetve hivatalos szavatossági vagy hitelesítési jegyre vonatkozik, amelynek használatához közérdek fűződik; c) valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll. (3) Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amelynek a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzés csupán elemét képezi. (4) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha e törvény vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján lajstromozott földrajzi árujelzőből áll, vagy azt tartalmazza. E rendelkezést olyan árukra kell alkalmazni, amelyek nem a földrajzi árujelzőnek megfelelő földrajzi területről származnak, vagy amelyekkel kapcsolatban a földrajzi árujelző e törvény vagy az Európai Közösség jogszabályai alapján egyéb okból nem használható.
Viszonylagos kizáró okok 4. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a) azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű megjelölés; b) a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; c) eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés, ha annak alapos ok nélkül történő használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. (2) Korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint – az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában – az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján – lajstromozásától függetlenül – korábban vált belföldön közismert védjeggyé. Korábbi védjegyen – a megjelölés lajstromozásától függően –a korábbi védjegybejelentést is érteni kell. (3) A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a 18. § előírásainak megfelelően. (4) E törvény alkalmazásában az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez. 5. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, a) amely másnak személyhez – különösen névhez, képmáshoz – fűződő korábbi jogát sértené; b) amely más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideértve a növényfajta nevével való ütközést is. (2) Nem részesülhet védjegyoltalomban a) a megjelölés, amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne; valamint b) azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a megjelölés, amely egy olyan védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, amelynek oltalma korábban lejárat miatt megszűnt, ha a megszűnés óta két év még nem telt el, kivéve, ha a korábbi védjegyet nem használták a 18. § előírásainak megfelelően. (3) Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve a megszűnés az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a megjelölésre vonatkozó bejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni. Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés akkor is, ha azt a képviselő, illetve az ügynök – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt. [6. §] A védjegyoltalom a legtöbb országban, így Magyarországon is, elvileg a bejelentés napjától számított tíz évig tart, majd további 10-10 évre megújítható. Megújítás hiányában az oltalom megszűnik. A védjegyoltalom megszűnése egyéb törvényes jogcímeken is történhet.
A védjegyoltalom kezdete
A magyar védjegytörvényTöbbször módosított 1997. évi XI. törvény szerint a védjegybejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozással, azaz az oltalom megadásával keletkezik. A védjegyoltalom a védjegyoltalom megszűnése napjáig tart.
A védjegyjog tartalma (a védjegyhasználat) A magyar védjegytörvény a védjegyoltalomból eredő jogok és kötelezettségek körében kiemeli, hogy a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. E kizárólagos jogot csak a védjegyjogosult gyakorolhatja, illetve az, akinek a védegyjogosult használati engedélyt (licencia) adott. A védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
Különösen tilos! (jogosulatlanoknak) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása szolgáltatás nyújtása, vagy annak felajánlása a megjelölés alatt a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnan történő kivitele a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban
A védjegyoltalom területi hatálya A védjegyjog területi (territoriális) hatályú, ami főszabályként annyit jelent, hogy csak abban az országban áll oltalom alatt, ahol védjegyként bejelentették és akként lajstromozták. (Angolszász jogrendszerű országok joga hagyományosan az adott országban való használatot tartja fontosnak). Következésképpen egy Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejelentett és a hivatal által lajstromozott védjegy oltalma csak Magyarországra terjed ki.
E szabály következménye, hogy regionális illetve nemzetközi védjegyoltalmi rendszerek jöttek létre, biztosítva az oltalmat több országra. Nincs olyan egyezmény, amely a Föld valamennyi országában lehetővé tenné a védjegyoltalom egyetlen bejelentéssel való megszerzését. A legfontosabb regionális védjegyoltalom a közösségi védjegy, amely egyetlen bejelentéssel oltalomszerzést tesz lehetővé az Európai Unió teljes területére.
A védjegyoltalom keletkezése A védjegyoltalom a védjegybejelentés lajstromozásának napján kezdődik, a védjegybejelentés napjára visszaható hatállyal. (1997. évi XI. törvény 10. §)
A közös védjegyoltalmi igény és a közös védjegyoltalom