Cinkota egykor önálló település, ma Budapest egyik városrésze a XVI. kerületben.
Fekvése Budapesthez csatolása óta északnyugatról Árpádföld, nyugatról Rákosszentmihály, délnyugatról Mátyásföld (amihez ekkor csatolták hozzá a frissen átnevezett PetőfikertetCinkota, Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon 2. - 1997. (online: adtplus.arcanum.hu)) és Felsőrákos, délen pedig a XVII. kerület és a főváros határa határolja. Az utóbbi vonalában három önálló település a szomszédja: északon Csömör, északkeleten Kistarcsa, keleten pedig Nagytarcsa. Ezektől a településektől 2008 óta lényegében az M0-s autóút választja el.
Cinkota délkeleti részén található körülbelül az 1980-as évek eleje ótaPesti tavak, Esti Hírlap, 27. évfolyam 195. szám – 1982. augusztus 19. (online: adtplus.arcanum.hu) a Naplás-tó (ennek partján található a Cinkotai-kiserdő, ami még 1947-ben Mátyásföldhöz került,Lantos Antal: Cinkota története III. 1920-tól 1950-ig (A Pejacsevich-telep elválási kérelme), Kertvárosi helytörténeti füzetek 29. – 2013Lantos Antal: Mátyásföld története (1947 – a változások előkészítésének éve), Kertvárosi helytörténeti füzetek 28. – 2012. majd 2012 óta ismét Cinkota része), a Szabadföld úton pedig a cinkotai köztemető. Cinkotán belüli kisebb városrészek Újtelep (vagy NovatelepBudapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1), library.hungaricana.hu – 1990. április 10.) és Ilonatelep.
Cinkota területén ered és folyik a Szilas-patakba a Caprera-patak.
A városrészt Budapest határa, a XVI–XVII. kerület határa, a Szilas-patak és a Budapesti út fogta közre, mígnem határait 2012-ben módosították. Azóta határvonala Budapest közigazgatási határa a Budapesti út vonalától, a XVI–XVII. kerület határa a X–XVI–XVII. kerületek hármashatárpontjáig, majd Forrásmajori dűlő, Zsemlékes út, Nógrádverőce utca, Sarjú út, Budapesti út és meghosszabbítása a főváros határáig.94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
Közlekedés Cinkota a 8-as, 9-es HÉV mellett fekszik. A városrész legfontosabb közútja a 3-as főút HÉV mentén futó budapesti bevezető szakasza, melyet itt Szabadföld útnak hívnak. A XVII. kerülettel a Cinkotai út köti össze. A Belvárostól 15 km távolságra helyezkedik el a városrész közlekedési csomópontja, a Szabadföld út, a Vidámvásár utca és az Ostoros út találkozásánál.
Története Első nevezetes eseményéről a Képes krónika is beszámol, ugyanis ezen a területen vonultak át és a közelben – néhány feltevés szerint Cinkotán és így itt esett el Ernyei ispán is – csaptak össze Salamon király és Béla király fiainak csapatai az 1074-es mogyoródi csatában. A hercegek serege Cinkota udvarháznál, majornál (Zimgota allodium) ütött tábort.Erdélyi László: Árpádkor: A magyar állam, társadalom, művelődés legrégibb története 1301-ig (116. old), Pallas, mek.oszk.hu - 1922. A település legkorábbi, részben fennmaradt épülete is ebből az időszakból, a 11. századból származik: ez a századok során háromszor is átépített, a 18. század óta evangélikus felekezeti templom.Lantos Antal: Cinkota története I. Mohácstól 1860-ig, Kertvárosi helytörténeti füzetek 17. - 2009.Antal Ferenc: 946 éve történt a mogyoródi csata, honvedelem.hu - 2020. március 31. Az e körüli régészeti feltárások alapján, bár nem sok leletanyag került felszínre, a kutatók azt feltételezik, hogy a 11. század közepén Cinkota jelentős település lehetett. Birtokközpont, amelynek egyik épületcsoportját gerendák közé döngölt földsánc vette körül. A prédium falu és a körülötte lévő földek birtokosa a király, vagy a királyi család valamelyik tagja is lehetett, ezért választhatták 1074-ben Géza és László hercegek a Salamon király elleni döntő ütközet előestéjén táborhelyüknek Cinkotát.Dr. Irásné Melis Katalin: Adatok a pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez, Monumenta Historica Budapestinensia 4. kötet, library.hungaricana.hu - 1983.
1259–1541 között IV. Béla király adományaként a nyúlszigeti apácák voltak többek között Cinkota birtokosai is, egészen a rend megszűnéséig. A falu ebben az időszakban virágzásnak indult. A 14. század elejére kiváltságos helyzetbe is került, az apácák egyik legjövedelmezőbb birtoka lett. 1319-ben adómentességet is kaptak rá. Szentmihály és Jenő falvak mellett az egész középkoron át a 14-15. századig jelentős településekké fejlődött.
A török idők megpróbáltatásait ha nehezen is, de túlélte Cinkota, adatai mind a két (török, magyar) „birtokló fél” kimutatásaiban szerepelnek. Lakosai adóztak és művelték, bérelték nem csupán „saját” településük, hanem a szomszédos területek földjeit is – ez egészen a 19. századigPest-Rákosi puszta ismertetése Pestmegyében 1861. évről, Gazdasági Lapok, 1862 (14. évfolyam 35. szám - 1862. augusztus 31. (online: adtplus.arcanum.hu jellemző volt a helyi jobbágyságra, mivel máskülönben nem tudták volna biztosítani megélhetésüket. Időnként kis létszámban helyőrség is tartózkodott a területen, melyre a falu legmagasabb pontján a Törökház emlékeztet, amit a 17. századtól présházként használtak és emlegettek, alatta terjedelmes pincét alakítottak ki – a 20. században már mint lakóház hasznosították (Rózsalevél u. 68/B).Lantos Antal, Széman Richárd: Őrzendő emlékeink, Kertvárosi helytörténeti füzetek 35. - 2014.
A legnagyobb pusztulást a tizenöt éves háború okozta, ekkor a falu szinte teljesen elnéptelenedett. Miután Habsburg Rudolf törvényt hozott arról, hogy a hűbérúr nélküli területek felett szabadon rendelkezik, Cinkota tulajdonjogát is magához vonta. Ez után – már II. Mátyás uralkodása alatt –, Forgách Zsigmond 1619. március 13-án kelt adományozási okiratával került Cinkota a felső-magyarországi legrégebbi családok egyikének leszármazottjához, Beniczky Ferenc, aranysarkantyús vitéz, a király váci erődjének főkapitányának tulajdonába szolgálataiért, majd 1623-ban Zsámbokot is megkapta (később ez lett a család helyi központja). Egy 1633-ból származó levél őrzi elsőként a település nevét Czinkotaként s említi Beniczkit is (ekkor még i-vel) földesúrként. Azonban hivatalos okmányokon a családot a terület hűbéruraként csupán 1650–1660-ban (egy határvita kapcsán Szent Mihállyal) tüntették fel, amikor már Beniczky Tamás, Zólyom vármegye alispánja igazgatta a területet. 1683-ban már jelentős adózóként jegyezték, a jobbágyság földdel (egy magyar holdnyi területtel) és állatállománnyal rendelkezett. Feltehetően a törökök kivonulása kapcsán újra elnéptelenedett a vidék, de az őslakosok és az ekkor már jelen levő új telepesek ragaszkodtak földjükhöz és az 1700-as évek elején ismét visszaszivárogtak, az után is, hogy a Rákóczi-szabadságharc alatt Cinkota harcmezővé vált. Ezekben az időkben a jobbágyság helyzete egészen 1848-ig igen sanyarú volt, nehezen tartották fenn magukat, hiszen a művelendő területeket az akkori szokásoknak megfelelően évről-évre újraosztották, ráadásul a földesúrnak Cinkota csupán periférikus területe volt, így számos viszontagságnak voltak kitéve. Később, az 1730-as években a szintén Beniczky Tamás nevű (druszája unokaöccse és Beniczky Ferenc ükunokája) építtette fel az 1945 után elpusztult cinkotai Beniczky-kúriát is és apjával, Lászlóval kezdve a korábban református, magyar falut szlovák ajkú evangélikusokkal telepítették be a család micsnyei birtokairól. Ezzel részben stabilabbá vált az ekkor pusztaként számon tartott helység helyzete, a betelepülök pedig esélyt kaptak vallásuk gyakorlására. Akkoriban ugyanis a jobbágyságnak a hűbérúr vallását kellett gyakorolni, és bár a Beniczky család észak-magyarországi ága áttért az evangélikus vallásra, de Micsnyén megtartották katolikus hitüket, s így a távoli birtokon – kezdetben még nem ott lakva –, az ellenreformáció idején és ellenére megtűrték a más vallású gyülekezetet, ami így megerősödve az 1720-as évekre a környék evangélikus vallási központjává vált.
bélyegkép|Az 1747-ben épült Mária Magdolna templom 1954-ben Bár az 1700-as évek folyamán a lakosság száma egyre nőtt, a faluszerkezet gyakorlatilag állandó maradt, a megművelhető területekből nem juttatott erre a célra a földesúr, ezért a telkek az öröklésekkel leginkább osztódtak. Pest közelsége miatt a mezőgazdasági termelés fokozódott az állattartás rovására, hiszen a szabad legeltetésre használható területeket egyre inkább a kukorica, dohány, kender, len, komló, kobakosok és hüvelyesek termelésére vették igénybe, de fellendült a gyümölcs-, szőlőtermesztés is. Cinkotán az uraság és a jobbágyság gyümölcsöse mellett közösségi kertet is fenntartottak, ami bevételéből közösségi kiadásokat, kántort, papot, tanítót fizettek. A terület később hírhedt erdeit csupán a 19. században telepítették, kivéve az 1700-as évek végénJäger, Joannes Henricus - juratus geometra: No. 1. Cinkota (ma Budapest XVI. ker.) S 27 - No. 1., maps.hungaricana.hu - 1768.Szalay, Petrus: Mappa terreni possesssionis Czinkota ... S 27 - No. 2., maps.hungaricana.hu - 1784. létesített pagonyt, ami a 20. századtól Cinkotai-kiserdő néven ismert. A 18. században újra fellángoltak a határviták is a harcok után újraéledő vidéken, ezúttal azonban a Beniczkyek Csömör-Szent Mihály birtokosain túl Pest városával is perben álltak. Sőt, a korábbi apácák birtokossága nyomán az újjáalakuló Domonkos-rend is igényt tartott volna a területre. A helyzetet bonyolította, hogy Beniczky László 1717-es halála után öröklési per is folyt fiai, Tamás, Ferenc és Péter között, melyben előbbi került ki győztesen és lett Cinkota ura, és árendása negyven évre. Ő építtette a kastély (melyet a népnyelvben Hradekként emlegettek és amihez allódium, kert és üvegház is tartozott) mellett 1747-ben a Mária Magdolna tiszteletére fölszentelt katolikus templomot, mellyel kapcsolatban egy a földesurat figurázó, de alappal nemigen bíró legenda is fennmaradt, vélelmezhetően a jobbágyság nehéz sora miatt, amiről számos panaszlevél tanúskodik. A tized és kilenced fizetése mellett jelentős egyéb kötelezettségeknek – például robot – is meg kellett felelniük és az évenkénti földosztás is fennmaradt még hosszú ideig, Mária Terézia királynő urbáriuma ellenére is. De a családi (utódlások) és egyéb helyi (mint az evangélikus egyházzal és jobbágyokkal folytatott „rétpör”-ök) területviták is, még sokáig befolyásolták a helyi viszonyokat. A falu ugyanakkor sikeresen védekezett az országosan a század elejétől, 1739-ben pedig legsúlyosabban dúló pestisjárvánnyal szemben.
bélyegkép|balra|Beniczky Ödön, felesége és elsőszülött fia és lánya síremléke a cinkotai „régi temetőben”