Írország (angolul: Ireland , írül: Éire ) vagy Ír Köztársaság (angolul: Republic of Ireland, írül: Poblacht na hÉireann) Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) a brit korona fennhatósága alá tartozik, az Egyesült Királyság része, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin.

Az 1990-es évektől a kiugró gazdasági növekedése miatt kelta tigrisnek is nevezik, utalva Kelet-Ázsia tigrisállamaira.Charles Smith: 'Ireland', in Wankel, C. (ed.) Encyclopedia of Business in Today's World, California, USA, 2009. 2018-ban Európa második leggazdagabb országa volt az egy főre jutó GDP tekintetében (vásárlóerővel kiigazítva), és a világon az ötödik leggazdagabb. Az életminőség a legmagasabbak közé tartozik a világon, és az ország számos nemzetközi összehasonlításban nagyon jól teljesít, beleértve az egészségügyet, a gazdasági szabadságot és a sajtószabadságot.

Etimológia Az „ír” és az „Éire” név az óír Ériu névből származik, aki az ír mitológia istennője volt.

Földrajz bélyegkép|balra|160px|Az Ír-sziget domborzati térképe

Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km² (míg a teljes Ír-szigeté 84 421 km²). A Brit-szigettől az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el.

Domborzat Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas.

Vízrajz Leghosszabb folyója, a Shannon kettészeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozzáadódik még a Limericknél kezdődő 70 km hosszú torkolata. Vízgyűjtő területe 16 000 négyzetkilométer. A Shannon Sligo városától nem messze ered, és amíg eljut az Atlanti-óceánig, összeköti a Lough Allen, a Lough Drumharlow, a Lough Boderg, a Lough Bofin, a Lough Forbes, a Lough Ree és a Lough Derg tavakat. Jelentős folyók még Írországban: Liffey, Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne és Suir. A 18. század nagy vállalkozása volt a Királyi-csatornarendszer kiépítése, melynek fő ága, a Királyi-főcsatorna Dublint hivatott összekötni a Barrow és a Shannon folyókkal. Nagy tava a Lough Corrib Connemarában.

Éghajlat Írország éghajlata az Észak-atlanti-áramlat meleg vizeinek köszönhetően sokkal enyhébb, mint más, hasonló földrajzi szélességű területeké. Az átlagos téli hőmérséklet +4,5 – +7 °C, ami 14 fokkal magasabb, mint az azonos szélességi körön fekvő helyeké általában. Mivel nyáron az óceán hűt, ezért a hőmérséklet csak 15–17 °C. A csapadék sok, 1500–2500 mm. Megoszlása egész évben egyenletes.

Növény- és állatvilág 120px|thumb|left|A lunda jellemző a tengerparti területeken

Lásd az Ír-sziget szócikkben.

Környezetvédelem Az Ír-szigetet eredetileg borító erdők maradványai kis foltokban megtalálhatók az egész országban. Ezek mérete általában nem teszi lehetővé az élővilág gazdagságának fenntartását. A terület nagy részén intenzív mezőgazdasági művelés folyik. A felhasznált vegyszerek bemosódnak az élő vizekbe, és károsítják azokat.

Írország nemzeti parkjai: Wicklow Mountains Nemzeti Park – , a glaciális völgyben kolostor; The Burren Nemzeti Park – sziklás, kopár felszín alatt sok barlang. Egyedülálló élővilág; Glenveagh Nemzeti Park – nagy kiterjedésű botanikus kert; Renville Park – egy kastély és tartozékai, valamint park; Killarney Nemzeti park – "Európa legnyugatibb csücskében" hegyek, erdők és mocsarak.

Írországban nincs olyan természeti táj, amit az UNESCO világörökséggé nyilvánított volna.

Történelem

Az őskortól a vaskorig

Alice and Gwendoline barlangban talált medvecsonton kőeszközök által okozott vágások voltak, ami alapján valószínűsíthető, hogy az ír-sziget területén Kr. e. 10 500 körül már éltek emberek. A sziget első biztosra mondható lakóit Kr. e. 7900-ra teszik és vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. Kr. e. 4000 körül kezdtek megjelenni a szigeten a mezőgazdaság első jelei, a fazekasság, a téglalap alakú házak, valamint a háziasított juhok és szarvasmarhák. Ekkor jelentek meg a megalitikus síremlékek is. A legnagyobb megalitikus sírhelye a Drogheda melletti Newgrange, ami idősebb mint a Stonehenge vagy a gízai nagy piramis. A kelták Kr. e. 600 és Kr. u. 400 között fokozatosan szivárognak be az ír-szigetre. A kelta és az őslakos kultúrák fokozatos keveredésének eredményeként megjelenik a gael népcsoport. Kr. e. 5. században megjelennek a főbb törzsi királyságok, mint pl. Tuisceart, Airgialla, Ulaid, Mide, Laigin és Mumhain. Ezeknek a vezetőik gyakran harcoltak egymással. Az ír-szigetet a rómaiak Hibernia néven emlegették, azonban soha nem volt része a Római Birodalomnak. Tacitus szerint Agricola Britannia helytartója számos elűzött ír királyt fegyverekkel támogatott, hogy belső zavart keltsen az ír-szigeten. Kr. u. 367-ben a „Nagy Összeesküvés” idején, az ír kalóznép a Scottik a Piktekkel és a Szászokkal közösen megtámadták Britannia római provinciát. Később a scottik a mai Skócia területén telepedtek le és létrehozták a Dál Riata gael királyságot.https://microsites.museum.ie/BronzeAgeHandlingBox/bronze-age.html|website=microsites.museum.ie

Kora középkor

Külföldi zsoldosok, kereskedők, valamint Britanniából vagy Galliából elrabolt emberek vitték a keresztény hitet az ír-szigetre. Ilyen volt Szent Patrik is, akit 16 évesen ír kalózok raboltak el Britanniából. Patrik 6 évig élt rabszolgaként az egyik ír földesúrnál, ahol juhokra vigyázott, majd megszökött és visszament Britanniába. Szent Patrik püspökként Kr. u. 432-ben visszatért az ír-szigetre, hogy keresztény hitre térítse a kelta vallású pogány íreket, ezt a dátumot tartják az írek keresztény hitre térésének kezdetének. Több misszionáriussal közösen térítették meg a kelta íreket, Szent Patrik főleg a sziget észak- és nyugati területein térített.

Kr. u. 795-ben történt az első viking támadás az ír-sziget ellen, amit teljesen ki is fosztottak. A vikingek elkezdtek településeket alapítani a sziget partmentéjén. Legjelentősebb vikingek által alapított települések: Dublin, Wexford, Waterford, Cork és Limerick. A vikingek idővel a portyázó főhadiszállásokat kereskedelmi településekké alakították át, és a 10. századra bevonták az ír-szigetet a nemzetközi kereskedelembe. A vikingek Dublint 841 körül tették meg a központjuknak. 902-ben Cerball mac Muirecáin Leinster királya és Máel Finnia mac Flannacain Brega királya egyesítették erőiket és kiűzték a vikingeket Dublinból, de csak ideiglenesen sikerült, mivel a vikingek visszatértek és visszafoglalták Dublint. A vikingek sosem uralták az egész ír-szigetet, és gyakran harcoltak különböző ír királyok mellett vagy ellen. 1014-ben Brian Boru ír főkirály legyőzte a vikingeket a Clontarfi csatában, amiben maga a főkirály is az életét vesztette. A vikingek fokozatosan kiszorultak a szigetről, azonban az általuk alapított településeken tovább virágozott a kereskedelem. Az ír befolyás és kereskedelem a következő évtizedekben fokozatosan megnőtt az ír-tengeren. III. Magnus norvég király 1098-ban és 1102-ben is hadjáratot indított az írek ellen, hogy visszaszerezze az elveszett norvég területeket. III. Magnusnak csak Dublin környéki területeket sikerült visszaszereznie, azt is csak ideiglenesen, miközben a norvég királyt megölték a mai Ulsterben.*Philip Rance, 'Attacotti, Déisi and Magnus Maximus: the Case for Irish Federates in Late Roman Britain', Britannia 32 (2001), pp. 243–270

Tairrdelbach Ua Conchobair főkirály uralkodása volt az egyik legvirágzóbb. Uralkodása alatt az ír-sziget a modernizáció és az európai szintre való felemelkedés jellemezte. Ekkor épültek a sziget első várai, mint pl. a Galway Castle. A vár körül település nőtt ki, amelyből később a mai Galway városa lett. Ír tengeri flottát is épített, amivel biztosította az ír-sziget védelmét külső támadásoktól. Kapcsolatot épített ki az angol, francia és a spanyol uralkodókkal, ami által bővült az ír-sziget kereskedelme.MacAmnaidh, S. 2013. Irish History. Parragon Books Ltd.

Angol–normann korszak

A 12. századra az ír-sziget politikailag változó kisebb nagyobb királyságokra volt felosztva. A hatalmat néhány dinasztia fejei gyakorolták, akik egymással versengtek az egész sziget feletti uralomért. Az új ír főkirály Ruaidrí Ua Conchobair száműzte a szigetről Diarmait Mac Murchada Leinste királyát, aki II. Henrik angol királytól kért segítséget a trónja visszaszerzéséhez. II. Henrik normann lovasokat küldött az ír-szigetre Murchada királyságának a visszaszerzésére. Az első normannok 1167-ben érkeztek a szigetre és sorra legyőzték az ír kisebb nagyobb királyságokat. II. Henrik elhatározta, hogy a saját uralma alá hajtja Írországot, ezért fiát Földnélküli Jánost Írország urává tette. Amikor Földnélküli János követte a testvérét I. Richárd királyt az angol trónon, akkor Írország közvetlenül az angol korona alá került. Az ír-sziget kétharmadát a normannok uralták, a fennmaradó néhány ír királyság pedig hűségesküdt tett János angol királynak. János legyőzte Ultster királyságát, majd a volt királyt Ultster első grófjának nevezete ki.Connolly, S.J., The Oxford Companion to Irish History, 2007, Oxford Univ. Press. p.423.

1261-re a normannok meggyengültek Írországban. Finghin Mac Cárthaigh ír király érezve ezt háborút indított a normannok ellen, akiket a Callanni csatában le is győzött. Az ír urak hosszú évek alatt sorra szerezték vissza a normannok által elvett földeket. A normannok 1348 után már csak Dublin környékét tudták uralni, végül a 15. század végére teljesen el is tűntek a szigetről. Írország Gerald FitzGerald, Kildare 8. grófjának a kezében volt, aki katonai erővel és az ír urakkal kötött szövetségek révén uralta a szigetet. Az első ír parlament 1297-ben alakult meg Dublin várában. Az 1494-es ír parlament, hogy korlátozzák Kildare gróf hatalmát elfogadták a Poynings törvényét, ami kimondta, hogy az ír parlament az angol westminsteri parlament ellenőrzése alá kerül.Inside a Medieval Gaelic Castle, Author : Jarrett A. Lobell, Magazine : Archaeology, p.27. Issue : March/April 2020.

Kora újkor

VIII. Henrik angol király és Kildare gróf közti szövetség megtört, ezért elhatározta, hogy visszaszerzi Írországot az angol koronának. VIII. Henrik bebörtönöztette a Towerbe Kildare grófot, amire a gróf fia Silken Thomas lázadást indított a király ellen. Henrik leverte Thomas lázadását, majd 1542-ben Írországot uradalomból királysággá emelte. Az Angol Ír Királyság hatalmát az egész szigetre kiterjesztették, ami közel 100 évig tartott, míg legyőzték az összes függetlenségre vágyó ír és angol urakat. Az angol uralommal szembeni ellenérzés már a 17. században fokozódott, azzal hogy az angolok 1614-ben az ír parlament katolikus többségét protestáns többséggé alakították, valamint a katolikus lakosságot erőszakkal próbálták protestáns vallásra téríteni. Az angol korona az ír katolikus földbirtokosoktól elkobzott földjeire angol és skót telepeseket küldtek.https://lib.ugent.be/viewer/archive.ugent.be:79D46426-CC9D-11E3-B56B-4FBAD43445F2#?c=&m=&s=&cv=85&xywh=-4233,-130,13874,8416

A 17. század az ír királyság legvéresebb százada volt. Az írek megelégelték az elnyomásukat, ami az 1641. októberi ír felkeléshez vezetett. Az ír katolikusok fellázadtak az angol és protestáns telepesek uralma ellen, majd 7 év után Oliver Cromwell leverte az ír lázadást és visszafoglalta Írországot. A háború végére az ír lakosság fele odaveszett a harcokban vagy eladták rabszolgáknak. Cromwell a felkelés megtorlásaként, elvett minden katolikus ír tulajdonában lévő földet és brit telepeseknek adta. Több száz volt ír földbirtokost a sziget északi- és keleti részéről a nyugati Connacht tartományba telepítették át.