Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság, ) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. Az ország területe nem folytonos, Brezovica Žumberačka közelében két horvát enklávé található szlovén területen.
Fővárosa Zágráb, amely az ország politikai, kulturális, tudományos és gazdasági központja. További nagyobb városok Split, Rijeka (Fiume) és Eszék (Osijek). A történelem során a legjelentősebb kulturális hatások a közép-európai és mediterrán kultúrkörből származtak.
A második világháború után Jugoszlávia része volt, majd az államalakulat felbomlása után 1991-ben kikiáltotta a függetlenségét.
Horvátország az alábbi nemzetközi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Európa Tanács, NATO, Kereskedelmi Világszervezet, CEFTA. 2013. július 1. óta az Európai Unió tagja, 2023. január 1-jétől a schengeni övezet, valamint az eurózóna része.
Földrajz thumb|200px|Műholdfelvétel
Az ország a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. A hosszú tengerpart az ország különlegessége. Szlovéniával vitában áll a tengeri határait illetően.
Geopolitikai szempontból két fő részre osztható: Belső-Horvátország (Panonska Hrvatska) Adriai Horvátország (Jadranska Hrvatska) Éghajlata Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken.
Domborzat
A szeszélyes határoktól közrefogott ország alakja a térképen ferde „n” betűhöz hasonlít. A táj az ország kis területe ellenére változatos.
Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei: A Dráva-Száva-vidék (Nizinska Hrvatska) Szávától északra eső részét Szlavóniának, illetve Dráva-Száva közének is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a Zágrábi-medence (Zagrebačka kotlina) és a Horvát-középhegység (Zagorje), keleten a Szlavón-röghegység (Slavonske planine), a Drávamellék (Podravina) és az Alsó-Száva-síkság (Posavska ravnica). A fiatal beltengeri-tavi üledékekből álló szelíd halomvidékből az Alpok végső nyúlványai és a kristályos alapzat rögei (Medvednica, Papuk stb.) középmagas szigethegységek formájában bukkannak felszínre.Európa regionális földrajza 2. Horvátország Az északnyugat–délkelet irányú Dinári-hegység (Dinaridi) északon kettéosztja az országot, délebbre hosszú szakaszon vonulatai mentén fut Horvátország és Bosznia-Hercegovina határa. A bosnyák határ mentén emelkedik az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m), amely az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A mészkőhegységben változatos felszíni és felszín alatt karsztformák figyelhetők meg. A hegyvonulat átlagos magassága 1000–1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége Gorski Kotar és Lika hegyvidéke. Horvát tengerpart vagy Horvát Adria (Hrvatska obala): az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarner-öböl, és a Šibeniki–öböl. A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és Dalmácia tengerpartja.
Vízrajz thumb|right|200px|A Kornati Nemzeti Park
Az ország tengeri felségvizeinek felszíne km². Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a Duna (188 km), a Dráva (505 km), és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.
Az országban körülbelül harminc természetes tó van, közülük a legnagyobbak: a Vranai-tó (Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és a Perucko-tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a Dráva-víztározók (kb. 30 tó) és a Krusčicai-víztározó.
Élővilág, természetvédelem thumb|right|200px|Plitvicei-tavak vízesése Az ország természetes növénytakaróját az Adriai-tenger partvidékén keménylombú erdők, magasabban mediterrán fenyvesek alkották. A magyaltölgy, aleppói fenyő, virágos kőris, illetve feketefenyő alkotta természetes állományaik helyén ma sok területen másodlagos cserjések, sziklakopárok vannak. A partvidéktől beljebb, illetve a hegyeken tölgyfajok alkotta szubmediterrán lombhullató erdők voltak. Állományaikat részben kivágták, részben degradálódtak, helyükön cserjések vagy intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területek alakultak ki.
Faunája jellegzetesen európai, tipikus dél-európai fajokkal. A ragadozók közül él itt farkas, aranysakál, barna medve stb. Madárvilágában jellegzetesek a magashegyi és parti madarak. A farkos kétéltűek közül jellegzetes a barlangi gőte és a fekete szalamandra. A kígyók közül előfordul a balkáni haragossikló, a négycsíkos sikló, a leopárdsikló, a homoki vipera.
Természetvédelmi területek Természetvédelmi területekben igen gazdag ország.
Az országban nyolc nemzeti park található. Három a szigeteken (Kornati, Brioni és Mljet). Kettő a Karszton (Krš) (Plitvicei-tavak és a Krka Nemzeti Park), kettő a Velebit-hegységben.
Ezeken túl 2020 táján tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.
Természeti világörökség Plitvicei-tavak Nemzeti Park: 1949 óta nemzeti park, 1979-től világörökség. Erdős hegyvidéken sok tó, barlangok, változatos állat- és növényvilág.
Történelem
Az ún. fehér horvátokat a 7. század végén Hérakleiosz bizánci császár hívta mai területükre, hogy segítsenek neki az avarok elleni harcban. I. Tomiszláv volt az első uralkodó 925-ben. Megalapította a Horvát királyságot. A független horvát királyság IV. Péter Krešimir uralkodása alatt (1058-1074) érte el fénykorát. Magyarország és Horvátország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén, hogy 1091 és 1918 között Horvátország reálunióban volt a Magyar Királysággal (→ Pacta conventa), a magyar királyok mindig felvették és viselték a horvát király címet is.
1918-ban, az első világháború után rövid időre a szlovének, horvátok és szerbek államszövetségéhez kapcsolódott, amely kikiáltotta függetlenségét Ausztria-Magyarországtól, majd társalapítója a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak (1929-től Jugoszláv Királyság). A második világháború alatt rövid ideig fasiszta bábállamként létezett. 1945-ben a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egyik alapító tagja lett. Fennállásának kezdetén ez az állam a Szovjetunió által uralt keleti blokkkal szövetséges volt, bár nem csatlakozott a Varsói Szerződéshez. 1991-ben, a többpárti politika és a demokrácia bevezetését követően Horvátország (Szlovéniával együtt) kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától, és független szuverén állammá vált. A jugoszláv szövetségi kormány nem volt hajlandó elismerni ezt a nyilatkozatot, és háborút indított a szövetségi állam megőrzése érdekében. A háború után 2004-ben megszerezte az Európai Unió tagjelölt státuszát, majd 2013-ban az EU, 2023-ban pedig az eurózóna és a schengeni övezet tagja lett.
Államszervezet és közigazgatás thumb|right|220px|A parlament épülete Alkotmány, államforma Horvátország parlamentáris köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás thumb|right|220px|A legfelsőbb bíróság épülete Az államfő a köztársasági elnök (Predsjednik), akit 5 évre választanak. Ő a hadsereg parancsnoka, az ő hatáskörébe tartozik kijelölni a miniszterelnököt, és egy kevés befolyása van a külügyekre is.
A horvát parlament, a szábor egykamarás törvényhozó szerv 160 fővel, amelynek tagjait 4 évente népszavazással választják. Ülésszakot január 15. és július 15. között, valamint szeptember 15-től december 15-ig tartanak.
A horvát kormány (Vlada RH) vezetője a miniszterelnök, 2 miniszterelnök-helyettessel és 14 miniszterrel dolgozik, mindegyik saját tárcával rendelkezik.
Horvátországban háromtáblás bírósági rendszer van: Legfelsőbb Bíróság, Megyei Bíróság, és Községi Bíróság. Az alkotmánnyal kapcsolatos ügyekben az Alkotmánybíróság dönt.
Politikai pártok Horvát pártokHorvát Szociáldemokrata Párt (SDP – Socijaldemokratska partija) Horvát Demokratikus Közösség (HDZ – Hrvatska demokratska zajednica) Horvát Szociálliberális Párt (HSLS – Hrvatska socijalno liberalna stranka) Horvát Jogok Pártja dr. Ante Starčević (HSP – Hrvatska stranka prava) Horvát Néppárt (HNS – Hrvatska narodna stranka) Autohton Horvát Jogok Pártja (A-HSP – Autohtona hrvatska stranka prava) Horvát Parasztpárt (HSS – Hrvatska seljačka stranka) Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS – Istarski demokratski sabor) Dalmáciai Akciópárt (DA – Dalmatinska akcija) Demokrata Központ (DC – Demokratski centar) Horvát Tiszta Jogok Pártja (HČSP – Hrvatska čista stranka prava)
Jogállamiság A közigazgatás korrupciója, klientelizmusa, összeférhetetlensége különösen szembetűnő az országos és helyi közbeszerzési eljárásokban.
A közvélemény-kutatások alapján a kormánnyal és a parlamenttel szemben is alacsony a közbizalom. Az Eurobarométer 2016 és 2020 közötti közvélemény-kutatási adatai szerint Horvátországban volt a legalacsonyabb a közbizalom a bíróságok és a bírák iránt. A horvát cégvezetők kevesebb mint 20%-a gondolta úgy, hogy az igazságszolgáltatás független a politikai vagy magánérdekek beavatkozásától.
2021 elején Zdravko Mamić futballmenedzser, miután a Legfelsőbb Bíróság megerősítette elítélését adócsalás és sikkasztás miatt, nyilvánosan megvádolt több bírót az ügyében azzal, hogy kenőpénzt követeltek tőle. Ez számos fegyelmi vizsgálathoz vezetett, és újjáélesztette a nyilvános vitát az igazságszolgáltatás függetlenségéről és minőségéről.
A törvényt megszegő és korrupcióban részt vevő tisztviselők ellen általában büntetőeljárás indul, ez azonban gyakran hosszú időt vesz igénybe. A 2010-es években számos korrupcióellenes bírósági eljárás indult a kabinet miniszterei és más magas rangú tisztviselők ellen. A legkiemelkedőbb példa Ivo Sanader volt miniszterelnök elleni vádemelés. Bírósági eljárása azonban egy évtizede tart, az elsőfokú ítéleteket később hatályon kívül helyezte, majd felülvizsgálta a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság. Az a tény, hogy a magas rangú tisztviselőket érintő korrupciós ügyek ilyen sokáig tartanak, és ritkán születnek végleges ítéletek, erősen befolyásolja a közvélemény igazságszolgáltatásba vetett bizalmát és a jogállamiság méltányos alkalmazását.