Események Január január 14. – Magyarországon kihirdetik az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvénycikket, mely megszünteti a magyar nemesi és főnemesi rangot (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő), az örökös főispáni címet és azokat a rangjelző címeket (méltóságokat), melyeket mint kitüntetéseket rendszeresítettek (valóságos belső titkos tanácsos, titkos tanácsos, kormányfőtanácsos, kormánytanácsos stb.), továbbá eltörölte a vitéz cím használatát is. január 15. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány. január 19. – A lengyelországi választásokon – csakúgy mint a szejm-választásokból győztesen kikerülve – a demokratikus blokk (a Lengyel Munkáspárt, a Lengyel Szocialista Párt, a Néppárt és a demokraták) győz. (Stanisław Mikołajczyk miniszterelnök-helyettes az események hatására – mivel a választási manipulációk, szavazathamisítások és más akadályozó tényezők miatt – pártja, a Lengyel Néppárt (PSL) nagy vereséget szenved (a szavazatoknak mindössze 10,3%-át kapja, vagyis összesen 28 mandátumot) elhagyja az országot, visszatér a londoni emigráns kormányhoz.) január 21. – Németország amerikai megszállási övezetében megalakul Bréma Szabad Hanza-város tartomány. január 23. – A CSKP KB belpolitikai kérdéseket megvitató ülésén kitűzik „A nemzet többségéért” jelszót, és kinyilvánítják, hogy a pártnak egyeduralomra kell törnie.
Február február 5. – Bolesław Bierutot választják a Lengyel Köztársaság elnökévé. (Józef Cyrankiewicz benyújtja javaslatát az új kormány megalakítására.) február 6. – Varsóban megalakul a Józef Cyrankiewicz vezette új lengyel kormány. (A kormányban a Lengyel Munkáspárt 5, a Lengyel Szocialista Párt 7, a Parasztpárt 5, a Demokrata Párt 3, a Munkáspárt 2, az Új Felszabadulási Lengyel Parasztpárt és a pártonkívüliek pedig 1–1 taggal képviseltetik magukat.) február 9. – A legnagyobb hótakaró-vastagságot (151 cm) Magyarországon ezen a napon mérik Kőszeg térségében. február 10. A Szovjetunió Párizsban békeszerződést köt Romániával, Magyarországgal, Bulgáriával és Finnországgal. A jugoszláv kormány aláírja a békeszerződést Olaszországgal, Bulgáriával és Magyarországgal, továbbá megkapja Zárát, Fiumét és Isztriát. február 13. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az üzérkedők ellen és a kétéves terv védelmében. február 19. – A szejm elfogadja a Lengyel Köztársaság új (első) alkotmányát, az úgynevezett kis alkotmányt, amely egészen 1952. július 22-éig marad érvényben. február 20. – A munkáspárti brit kormány bejelenti, hogy az angolok 1948 júniusáig elhagyják Indiát. február 25. – Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát – Rákosi Mátyás közbenjárására – a szovjet hatóságok letartóztatják, és bírósági tárgyalás nélkül húsz év kényszermunkára ítélik. (Kilenc évi távollét után, 1955 őszén tért haza. Ez a nap 2001 óta a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.) február 28. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Szászország tartomány.
Március március 12. – Truman-doktrína elkötelezi az Egyesült Államokat amellett, hogy Európában vagy másutt beavatkozzék a kommunista vagy kommunista támogatású mozgalmakkal szemben. március 31. – Franco tábornok bemutatja a cortesnek a maga örökösödési törvényét, amely Spanyolországot király nélküli monarchiává teszi. (A törvény Francót jelöli ki „régensnek”, akinek az oldalán egy királyi tanács áll. A törvény, amelyet júliusban népszavazás fogadott el – 87%-os „igen” szavazattal – megszabja, hogy a régens után a királyi család egyik tagja fog az ország élére kerülni, aki idősebb harmincévesnél.)
Április április 4. – A csehszlovákiai Hradec Královéban, a kommunista párti Július Ďuriš földművelésügyi miniszter meghirdeti az ún. hradeci programot, melyben az 50 hektárnál nagyobb földbirtok felosztását követeli. április 9. – Az Irgun nevű zsidó jobboldali földalatti mozgalom egyik rohamosztaga támadást intéz Dér Jászin arab falu ellen. (A támadásban közel 100 lakost öltek meg.) április 12. – Kezdetét veszi a Csehszlovákia és Magyarország közti lakosságcsere. április 15. – Pozsonyban, a háborús bűnökkel vádoltak perében Jozef Tisót és az egykori külügyminisztert, Ferdinand Ďurčanskýt halálra, Alexander Mach volt belügyminisztert 30 évi börtönre ítélik. április 18. – Jozef Tiso egykori szlovák államelnök kivégzése. április 26. – Faludy György vezetésével ledöntik Prohászka Ottokár budapesti szobrát. április 28. – Törvénybe iktatják az első ötéves tervet Jugoszláviában.
Május május 1. – A szicíliai maffia támadást intéz a május 1-jét ünneplő tömeg ellen Portella della Ginestrában (Piana degli Albanesi). (11-en haltak meg, köztük gyermekek.) május 11. – A francia „túlerő” jegyében befejezik az alkotmányozást Laoszban. (Laosz monarchista parlamentáris államformát vett fel. Laosz Kambodzsa és Vietnám oldalán a Francia Unió tagja lett.)) május 31. – Megalakul a Dinnyés-kormány.
Június június 3. – Az indiai alkirály, Lord Mountbatten bejelenti, hogy Indiát két független államra osztják fel. június 4. – Lord Mountbatten, indiai alkirály egy sajtótájékoztatón bejelenti, hogy a britek nem 1948 júniusában, hanem még ezév augusztus 15-én vonulnak ki. (Nem egészen tíz héttel a bejelentés után.) június 5. – Meghirdetik a Marshall-tervet a II. világháború kárainak helyreállítására. június 9. – A hároméves gazdasági tervre vonatkozó törvényjavaslat szövegét a pártköziértekezlet véglegesíti, és meghatározzák a hitelszervezet államosításának mértékét és fogadják el a Tervgazdasági Tanács és az Országos Tervhivatal szervezetét is.
Július július 2. A magyar nemzetgyűlés, több napos vita után megszavazza a Párizsban aláírt békeszerződést, melyet július 25-én hirdettek ki (1947. évi XVIII. tc.), ez azonban csak szeptember 15-én lépett életbe. A varsói vezetés határozatot fogad el a lengyel népgazdaság helyreállítását célzó hároméves tervről. július 7. Állítólagos ufószerencsétlenség az új-mexikói Roswellben (megjegyzés: július 7-e jelentették be a törmelékek megtalálását, a felfedezésükre már három héttel korábban sor kerülhetett). A csehszlovák kormány megfigyelőket küld Párizsba a Marshall-tervvel foglalkozó európai gazdasági konferenciára. Lengyelország szovjet közbenjárásra lemondja az amerikaiak által felajánlott Marshall-segélyt. július 9. – A jugoszláv kormány elutasítja a Marshall-tervet. július 9–12. – A Klement Gottwald kormányfő vezette csehszlovák állami küldöttség Moszkvában a szovjet vezetőkkel tárgyal a két ország gazdasági kapcsolatairól és a Marshall-tervről. július 10. – A csehszlovák kormány hazahívja küldötteit a Marshall-tervvel foglalkozó párizsi konferenciáról, mivel nézete szerint a terv elfogadhatatlan politikai követeléseket támaszt Csehszlovákiával szemben. július 11. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az előző földreform revíziójáról. július 12. – A Moszkvában tárgyalásokat folytató csehszlovák küldöttség hazatérése után a Szovjetunió nagy mennyiségű gabonát küld a szárazság sújtotta Csehszlovákiának. július 15. – A román hatóságok letartóztatják a Tămădău-i repülőtéren Iuliu Maniut, a Nemzeti Parasztpárt vezetőjét és helyettesét, Ion Mihalachet, a földreform végrehajtóját. július 21. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Szász-Anhalt tartomány. július 24. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Brandenburg tartomány. július 26. – Franco – aki magát már 1936-ban generalisszimusznak és államfőnek minősítette – visszaállítja Spanyolországban a királyságot, de nem nevez meg uralkodót, így élete végéig de facto régens marad.
Augusztus augusztus 1. Létrejön a Gazdasági Vasutak Igazgatósága a Gazdasági vasutak kezelésére. Jugoszláv–bolgár jegyzőkönyv a balkáni konföderáció előkészítéséről. Budapesten megalakul az 1. Honvéd Önálló Rádiófelderítő Század. augusztus 14. – Pakisztán függetlenségének kikiáltása. augusztus 15. – India függetlenségének kikiáltása. augusztus 17. – A szentendrei tömeggyilkosság. augusztus 21. – A katasztrofális szárazság okozta károk elhárításához szükséges financiális fedezet biztosítása érdekében a CSKP KB elnöksége a milliomosok megadóztatását javasolja, és ennek érdekében kampányba kezd. augusztus 23. – A román parlament ratifikálja a párizsi békét. augusztus 27. – Mint párizsi magyar követ Károlyi Mihály átadja megbízólevelét Vincent Auriol francia köztársasági elnöknek. augusztus 31. – A kékcédulás választások, amelyet csalással a Magyar Kommunista Párt nyer. (Lásd: 1947-es magyarországi országgyűlési választás.)
Szeptember szeptember 16. – Pozsonyban a Nemzeti Bíróság háborús bűnösként halálra ítéli a világháború éveiben antifasisztaként helyt álló Esterházy Jánost, az első bécsi döntés után is szlovák területen maradt magyar kisebbség vezetőjét. szeptember 22–27. – Megalakul a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kominform).
Október október 1. – Megnyitja kapuit a Kossuthról elnevezett új katonai akadémia. (Az első itt végzett tiszteket 1948 augusztusában avatták fel.) október 14. – Chuck Yeager az amerikai légierő (USAF) berepülőpilótája a Bell X–1 típusú kísérleti repülőgéppel átlépi a hangsebességet. október 19. – Magyarországon bevezetik a totót. E nap mérkőzéseire lehet először fogadni. október 31. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés megszavazza a milliomosok adóját és az ún. fényűzési adót.
November november 6. – I. Mihály román király elfogadja a második Groza-kormány új összetételét. november 12. – A Román Kommunista Párt és a szociáldemokrata párt központi bizottságainak együttes ülésén elfogadják az egységes munkáspárt alapelvét. (Az egyesülésre 1948-ban kerül majd sor.) november 20. – Erzsébet hercegnő hozzámegy Fülöp edinburgh-i herceghez a Westminsteri apátságban. november 26. – A 2. magyar hadsereg tragédiája miatt a népbíróság által bűnösnek ítélt Jány Gusztáv vezérezredest Budapesten kivégzik. november 29. – Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté. november 30. – Szegeden fölszentelik a Honvéd téri református templomot.
December december 1. – Hatályba lép a nagybankok államosításáról szóló törvény. december 6. – Josip Broz Tito marsall, jugoszláv elnök négynapos magyarországi látogatását kezdi meg Budapesten, ahol Dinnyés Lajos miniszterelnök fogadja. Rákosi Mátyás ekkor gyógykezelésen a Szovjetunióban tartózkodik. december 8. – Aláírják a magyar–jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést Budapesten. december 9. – Kelebiai vadászattal véget ér Tito négynapos magyarországi látogatása. december 30. – Gheorghe Gheorghiu-Dej, a PCR első titkára és Petru Groza miniszterelnök – a katonáktól körülvett palotában – lemondásra kényszeríti I. Mihály román királyt, és kikiáltják a Román Népköztársaságot.
Határozatlan dátumú események április – Megalakul az első szicíliai regionális parlament. november – Magyarországon államosítják a nagybankokat, valamint az érdekképviseletükbe tartozó ipari és kereskedelmi vállalatok magyar tulajdonú részvényeit (1947. évi XXX. tc.).
Az év témái Államok vezetőinek listája 1947-ben 1947 a filmművészetben Claude Autant-Lara: A test ördöge Charles Chaplin: Monsieur Verdoux Radványi Géza: Valahol Európában Jacques Tati: Kisvárosi ünnep Orson Welles: A sanghaji asszony 1947 az irodalomban Déry Tibor: A befejezetlen mondat (regény) Anne Frank naplója Malcolm Lowry: Vulkán alatt Thomas Mann: Doktor Faustus (regény) William Somerset Maugham: Akkor és most (regény) Németh László: Iszony (regény) Szabó Lőrinc: Tücsökzene (versek) Weöres Sándor: A fogak tornáca (versek) Tennessee Williams: A vágy villamosa (dráma) 1947 a jogalkotásban 1947 a légi közlekedésben Szuperszonikus repülés kezdete. 1947 a sportban A Újpesti TE nyeri az NB1-et. Ez a klub nyolcadik bajnoki címe. 1947 a tudományban