Árpád-házi Szent Margit (Klissza, 1242. január 27. – Margit-sziget, 1270. január 18.) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga, Árpád-házi Boldog Erzsébet nagynénje. bélyegkép|260px|jobbra|Molnár József: Árpádházi Szent Margit halála (1857)
Élete bélyegkép|260px|Szimbolikus síremléke a Margit-szigeten A vesztett muhi csata után IV. Béla feleségével, Laszkarisz Mária bizánci hercegnővel együtt Dalmáciába menekült. Ott, Klissza várában született Margit leányuk 1242. január 27-én. Szülei – a tatároktól elszenvedett vereség miatti kétségbeesésükben – felajánlották őt Magyarország megmentéséért.
Margit ennek megfelelően hároméves korában a domonkos apácákhoz került Veszprémbe. A veszprémi Szent Katalin-apácakolostorban töltötte gyermekéveit.Szent Katalin domonkos apácakolostor Veszprém Amikor édesapja, IV. Béla király leánya számára új kolostort építtetett a Veszprémi Püspökséghez tartozó Nyulak szigetén (a mai Margit-sziget), Margit átköltözött, nevelőnője Olympiades nővér volt. Fogadalmát is itt tette le 1254-ben 12 éves korában és itt töltötte szerzetesi éveit egészen 1270-ben bekövetkezett haláláig.
A katolikusok Margitot az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképének tekintik. A legalacsonyabb rendű munkát is szívesen végezte, és a legrosszabb ruhákban járt. Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte. Gyakran kínozta magát korbácsolással is. A róla szóló, 1510-ből fennmaradt legenda szerint jövendőmondó képességgel is rendelkezett, amellyel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjai megoldásában. Fogadalmának visszavonására két alkalommal is lehetősége lett volna, hiszen minden bizonnyal megkapta volna a felmentést apja kérésére. Ő azonban visszautasította II. Ottokár cseh király és a lengyel király házassági ajánlatát is.
1270. január 18-án halt meg a Margit-szigeti kolostorban, bő egy héttel 28. születésnapja előtt. Ravatalát 1271 körül Albert és Péter lombardiai szobrászok faragták meg vörös, egyes részeit pedig fehér márványból.
Boldoggá avatása már 1276-ban megtörtént, szentté avatására azonban évszázadokat kellett várni. A szerzetesrendek feloszlatása után, Boldog Margit nagyereklyéje (csontjai) a pozsonyi klarissza zárdából eltűntek, és 1782 után gróf Batthyány Ignác, akkor már erdélyi püspök birtokába jutott, aki ezen az alapon, VI. Piusz pápától 1789. július 28-án kelt apostoli iratot eszközölt ki: a pápa, Boldog Margit ünnepének megülését az Erdélyi Püspökség területére kiterjedően engedélyezte. Végül XII. Piusz pápa 1943-ban avatta szentté, mégpedig atyjának húga, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepnapján, november 19-én.
Emlékezete Gergely, Domonkos-rendi szerzetes latinul írt legendája (1408), az úgynevezett „legrégibb legenda” Vizsgálat boldog emlékezetű Margit szűznek életéről, magatartásáról, csodatetteiről 1276. Latin nyelvű kézirat, a két szöveget magyarul közzétette: Balassi Kiadó, 1999 Budapesten az Esztergom-Budapesti főegyházmegye területén két katolikus templom viseli a nevét, az Árpád-házi Szent Margit-templom (XIII. kerület Lehel térből 2019-ben leválasztott Szent Margit téren) és a pestszentlőrinci (XVIII. kerület). Liturgikus ünnepe január 18-án van. Az egyházi intézményeken kívül Budapesten a Margit híd, a Margit-sziget, valamint az erzsébetvárosi Szent Margit Kórház, és a Szent Margit Gimnázium viselik a nevét. 1906 augusztusában jelent meg a Budapesti Naplóban Ady Endre Szent Margit legendája című drámai költeménye, melyben híven adja vissza a középkori hangulatot, egyben utal is Ráskai szövegére. Gárdonyi Géza Isten rabjai című regényének egyik főszereplője Berze-Nagy Ilona: Muhi virágai (1929) Kodolányi János: Boldog Margit (1937, Atheneum Kiadó) Gárdonyi regényéből Pacséry Ágoston készített filmet 1942-ben, amelyben Margitot Bulla Elma alakította. Boldog Salkaházi Sára szociális testvér írt misztériumjátékot Fény és illat címmel. A darabot 1944-ben mutatták be először a Magyar Művelődés Házában (a mai Erkel Színházban). Szokolay Sándor: Margit, a hazának szentelt áldozat (misztériumopera Kocsis István drámája alapján, 1995) Spiró György Nyulak Margitja című darabjában dolgozta fel Margit történetét, melyet először a Pécsi Nemzeti Színházban mutattak be 1978-ban Konter László rendezésében. Margitot Horineczky Erika alakította. A láthatatlan ember című, 1983-ban készült dokumentum-játékfilmben Málnai Zsuzsa alakította Margitot. Kocsis István: Az áldozat, Szt. Margit legendája c., 1989-ben írt színművét 2015-ben az Újszínházban mutatták be. Margitot Molnár Nikolett alakította.Az áldozat, mandadb.huAz áldozat (Szt. Margit legendája) Újszínház (Megtekintett előadás: 2017. április 26.), Kláris 18/1. szám, klarisujsag.hu – 2017. május 3. A Tömény történelem című sorozat 3. epizódjának egyik témája Margit történetének parodisztikus változata. Margitot Rezes Judit alakította.
Szent Margit halála utáni csodák
Halála után – az 1276. évi jegyzőkönyv szerint – csodák és gyógyulások egész sora következett be. Feljegyezték, hogy a halott királylány arcbőre szépségesen felragyogott, rózsás pír jelent meg rajta. Szeme körül arany félkörívek csillogtak, teste pedig édes illatot árasztott. Holtteste halála után három hétig nem indult oszlásnak.
Sírhelyét betegek tömege kereste fel, és imádkozott Margit közbenjárásáért. Egyesek kínzó fogfájásukból, mások csillapíthatatlan lázukból nyertek gyógyulást. IV. László király is életveszélyes lázból épült fel, midőn Margit segítségéért esedezett. A király szinte azonnal jobban lett. Az Árpád-ház más tagjai is Margithoz fordultak bajaikban.
Az uralkodó dinasztián kívül rengeteg szegény is felkereste Margit sírhelyét. Vak koldusok, süketek, bénák, leprások egész sora gyógyult meg a szent helyen. Még a pogány kunok közül is jó néhányan megtértek, látva a Margithoz köthető csodákat. Egy Zerte nevű kun harcos, akinek lova fél szemére megvakult, hallott az Árpád-házi királyleány csodatetteiről. Úgy döntött, fohászkodni fog a szenthez, és ha lova visszanyeri a szeme világát, egész családjával együtt keresztény hitre tér.
A legérdekesebb történetek kétségtelenül azok, amelyek szerint Margit könyörgésére még a halottak is feltámadnak. Egy ízben kútba fulladt lány kelt életre, máskor pedig leomló ház által maga alá temetett kisfiú.
Margit saját halálát is előre megérezte. Az egyik testvér siratásánál megmondta a rend főnökasszonyának, hogy ő lesz a kolostor következő halottja. Így is lett, hiszen nem sokkal később megbetegedett, és távozott az élők sorából.
A Margit-legenda Ráskay Lea domonkosrendi apáca kézírásában maradt fent.
Képgaléria
Származása
Jegyzetek
Források Ipolyi Arnold: Középkori szobrászat Magyarországon, Pest, 1863 „B. Margit, IV. Béla király leánya, szentté avatása tárgyában foganatosított tanu-kihallgatások jegyzőkönyve (1276)”. A teljes szöveget magyarul közli Fraknói & Lukcsics: A veszprémi püspökség római oklevéltára. Bevezető az I–IV. kötethez (Franklin, Budapest 1907). Az első kötet bevezetőjének részeként, a 33-dik oldaltól a 91-dik oldalig. Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában, Panoráma, Budapest, 1977 Török J.: A magyar föld szentjei, Tulipán Könyvkiadó Kft., Budapest, 1991 White, K. E.: Szentek kislexikona, Maecenas Könyvkiadó, Budapest, 1993 Árpád-házi Szent Margit legrégibb legendája és szentté avatási pere / Boldog Margit élettörténete Vizsgálat Margit szűznek életéről, magatartásáról és csodatetteiről; ford. Bellus Ibolya, Szabó Zsuzsanna, jegyz. Bellus Ibolya, előszó Klaniczay Gábor; Balassi, Budapest, 1999 Budapest XIII. Lehel téri templom Népszabadság 2007. január 27. Királylány a szigeten (évfordulós cikk) Bérczi Sz.: Magyarországi szent királylányok emlékezete, TKTE, Budapest, 2008
További információk
Szent Margit élete [ Szent Margit élete, 1510] (MEK) [ Szent Margit legendája] (MEK) Kodolányi János: [ Boldog Margit] (MEK) Bőle Kornél: Gyöngyvirágok és margaréták Árpádházi Szent Margit oltárán. Születése 700 éves jubileumának és szenttéavatásának ünneplésére; Credo, Budapest, 1944 (Szent Domonkos virágoskertje) Szent Margit élete, 1510. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának M. Nyelvemlék 3. jelzetű kódexéről; átirat, jegyz. Dömötör Adrienne és Pólya Katalin, bev. P. Balázs János; Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1990 (Régi magyar kódexek) Puskely Mária: Árpád-házi Szent Margit és ifjabb Szent Erzsébet tössi legendája; ford. Pálos Margit; Ameko, Budapest, 1992 Klaniczay Tibor–Klaniczay Gábor: Szent Margit legendái és stigmái; Argumentum, Budapest, 1994 (Irodalomtörténeti füzetek) Deák Viktória Hedvig: Árpád-házi Szent Margit és a domonkos hagiográfia. Garinus legendája nyomában; Kairosz, Budapest, 2005 Tarczai György: Szent Margit legendás könyve; Pax, Esztergom, 2015 Barna Gábor: Árpád-házi Szent Margit. Tanulmányok a szent 20. századi tiszteletéről; MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport, Szeged, 2019 (A vallási kultúrakutatás könyvei) Árpád-ház női szentjei emlék-konferencia. Kecskemét, 2022. október 27.; szerk. Lévai Jánosné; Alföld Idegenforgalmáért Alapítvány, Kecskemét, 2022 A sziget. Szent Margit és a domonkosok. A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása. Kiállítási katalógus; kiállításrend. Takács Ágoston, szöveg Deák Hedvig, Takács goston, Zágorhidi Czigány Balázs; BTM, Budapest, 2023
Kapcsolódó szócikkek Margit-legenda Szent Margit-templom (Kaposvár)
Kategória:Árpád-ház Kategória:Magyar szentek Kategória:Domonkos-rendi szerzetesek Kategória:Magyar domonkos apácák Kategória:Árpád-kori magyar egyházi személyek Kategória:1242-ben született személyek Kategória:1270-ben elhunyt személyek