Rerrich Béla (Győr, 1881. július 25. – Budapest, 1932. február 23.) műépítész, kertművész. Fia, ifjabb Rerrich Béla olimpiai ezüstérmes párbajtőrvívó.

Élete bélyegkép|Rerrich Béla, a Magyar Kir. Kertészeti Tanintézet igazgatója 1923-ban (Baranski Emil festménye)

Rerrich Ferenc kereskedő és Bittner Emília fiaként született. Építészeti tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte. Egyik jeles tanára Pecz Samu volt, aki olyan jeles építészeket, s építész tanárokat képzett, mint Arvé Adolf Károly, Nagy Károly és Sándy Gyula.Ld. Déry i. m. 43. o. Rerrich építész volt, egyben kiváló belsőépítész és a kerttervezés főiskolai tanára. Kertépítészként is dolgozott, tervezett kisebb házikerteket, díszes geometrikus kerteket és parkokat, falikutakat.

A kerttel, mint az építészeti alakítás tárgyával és mint feladattal 1881-ben, első angliai tanulmányútja során találkozott. Második szakmai tanulmányútja már kifejezetten ezt a célt szolgálta: megismerni a kertépítészeti alakítás műfaji sajátosságait. 1907-ben Versailles-be utazott, hogy kertművészetet és kerttervezést tanuljon. Versailles-i tanulmányai mellett Párizsban, Édouard André kertépítész műtermében dolgozott, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzen. Ezt követően visszatért Angliába és Thomas Hayton Mawson kerttervező műhelyében kertépítészeti terveket készített.

Rerrich oktató és tervező munkájában szakított a korra jellemző gyűjteményes kertek modorossá vált sematizmusával. Ő volt a mértani kert megteremtője és elterjesztője Magyarországon, s ezzel a modern európai kertművészet hazai előfutára, akinek elévülhetetlen érdeme, hogy munkája révén a hazai kerttervezés és a kertművészet oktatása ma is lépést tart az európai fejlődéssel. Munkája azonban nemcsak egy stíluskorszak megjelenéséhez kötődik. Általános érvényű megállapítása, hogy „az építészet és a kertművészet lényegét tekintve ugyanaz: alakítás a térben, téralkotás. Az anyag és a kivitelezés különböző, de az alakításhoz szükséges gondolkodási folyamat és a kifejlesztés elvei azonosak”.

Rerrich kertjei szabályos, mértani formákba szerkesztett, tiszta, áttekinthető alaprajzon épülnek fel, amelyet a növényzet mintegy térbeli keretbe foglal. A növényalkalmazás egységességével követi a szabályos alaprajzi formákat és határozott, markáns jelleget ad a térkompozíciónak.

Valójában a tájépítészet hazai úttörője Rerrich Béla, nemcsak önmagában az épületek, s azok célszerűségére és esztétikai megjelenítésére helyezte a hangsúlyt, hanem arra is, hogyan illik bele az épített környezet az adott természeti és emberi kulturális környezetbe. Kertművészeti alkotásai meghatározó szerepűek voltak kora modern hazai kertépítészetének formálásában és a kerttervezés oktatás megalapozásában.

Arvé Károllyal és Nagy Károllyal közösen összegyűjtötte Pecz Samu hagyatékát, majd a Műcsarnok 1925. évi tavaszi tárlatán ki is lett állítva az.https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/szaz_evvel_ezelott_hunyt_el_pecz_samu_muepitesz_az_orszagos_leveltar_tervezoje

Munkássága

A szegedi Dóm tér épületegyüttese A szegedi Dóm tér Szeged egyik legjelentősebb építészeti együttese, amely a Fogadalmi templom körül, Rerrich Béla tervei alapján épült az 1920-as évek végén. Rerrich az egyetemi és egyházi épületeket egységes, vörös klinkertéglás, árkádos együttessé szervezte, amelynek mintegy 300 méter hosszú árkádsora körülöleli a teret. A tér közepét lesüllyesztette, az épületszárnyakat pedig bástyaszerű lezárásokkal és változatos oszlopokkal alakította ki, így egyszerre teremtett egységes keretet a monumentális dómnak és önálló, reprezentatív városi teret.

Belsőépítészet, kertépítészet Szegeden bélyegkép|Idősebb Rerrich Béla és fia, ifjabb Rerrich Béla sírja Budapesten. Kerepesi temető 46-1-97.

A püspöki palota belső enteriőrjének kialakítása is Rerrich Bélára várt, s azt igen sikeresen megoldotta. Bálint Sándor idézi ezzel kapcsolatban Rerrich kortársának, Ybl Ervinnek a megnyilatkozását: „előcsarnokokat, lépcsőházakat és különböző termeket kellett itt az előkelő tartózkodás és kényelem jegyében terveznie. Különösen az előcsarnokok és a lépcsőház kiképzése sikerült jól. Mind térhatás, mind a részletek szempontjából itt igazán művészit alkotott. A márvány, fém, üveg, fa, aranyozott tégla, és a fehér fal együttese fölött modern szellem uralkodik, bár egyes motívumokban Rerrich régi hagyományokat dolgozott föl. A püspöki dolgozó szoba kényelmes eleganciájával, a szalon romantikus rokokójával és az ebédlő barátságos egyszerűségével árulja el a jó ízlést. Viszont igazi ókeresztényi puritánság hatja át a szemináriumi kápolna belsejét. Szerencsés harmóniáját azonban nem szabad megzavarni oda nem való szentképekkel.”Ybl Ervin: A szegedi Templom tér (Dóm tér) épületeinek iparművészeti értékei. = Magyar Iparművészet, 1932 Bálint Sándor jelzi 1959-ben, hogy bizony amitől Ybl Ervin óvott, az megtörtént, oda nem illő szentképeket tettek időközben a kápolnába, természetesen a képeket könnyű lecserélni, ez folyamatos változás alatt van.

Rerrich Béla Szegeden a püspöki palotán kívül többek között a klinikák kertjeit is megtervezte és kertépítészként a megvalósításban is vezető szerepet vállalt.

Ismert épületei 1909–1911: Gömb utcai iskola (ma: Verebély László Szakgimnázium), 1139 Budapest, Üteg u. 15.Vasbetonszerkezetű, széles folyosóra fűzött teremsoros, ebben az időszakban több hasonló szerkezetű iskolát építettek Budapesten más építészek is. Budapest iskola- és kislakás építő programjára hatást gyakoroltak többek közt Pártos Gyula Mester utcai iskolája (IX. ker. Mester utca 19. sz.), Schulek János Pannónia utcai iskolája (XIII. ker. Pannónia u. 88–90.), Rerrich Gömb utcai iskolája is ezekhez tartozik. Lásd Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar építészet i. m. 162. o.Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Ny., Bp., 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete), 57. o. – a Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program keretében épült 1910–1911: Székesfővárosi kislakásos bérházak, 1134 Budapest, Dózsa György út 138-142.Székesfővárosi kislakásos bérházak. Szecessziós Magazin online – a Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program keretében épült 1911–1913: Állami polgári fiúiskola, Brád (ma: Brad, Románia)Gerle, i. m., 165. o. – a Sváb Gyula-féle iskolaépítési program keretében épült 1912 k.: Állami elemi népiskola, Sutó (ma: Šútovo, Szlovákia)Sváb Gyula: Újabb állami népiskolák. In.: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1914. 48. évf. 2. szám – a Sváb Gyula-féle iskolaépítési program keretében épült 1912 k.: Állami elemi népiskola, Hercegfalva (ma: Mezőfalva) – a Sváb Gyula-féle iskolaépítési program keretében épült 1912 k.: Állami elemi népiskola, Ráckanizsa (ma: Razkrižje)Gerle, i. m., 184. o. – a Sváb Gyula-féle iskolaépítési program keretében épült 1925–1926: Karcagi Kultúrpalota (ma: Déryné Kulturális, Turisztikai, Sport Központ és Könyvtár), 5300 Karcag, Dózsa György út 5-7. (Menyhért Miklóssal) 1928: Postapalota, 6900 Makó, Posta u. 7.Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000. 1928: ELMÜ-lakóház, 1116 Budapest, Fehérvári út 88. – Hengermalom út 2. 1929–1932: a Dóm tér épületei, 6720 Szeged, Dóm tér (nyugati oldala a kollégium és a Gál Ferenc Főiskola, délnyugati sarka a püspöki palota, déli és keleti oldalán a Szegedi Tudományegyetem épületei és kutatóintézetei)

Tervben maradt épületek 1907: Szabadon álló dohánytőzsde, Budapest [?] (I. díj) 1910: Nemzetközi kiállítás magyar pavilonja, Torino (III. díj, Wachtel Elemérrel) 1910: Városháza és vigadó, Kolozsvár (I. díj, Wachtel Elemérrel) 1911: Községi nyilvános könyvtár és közművelődési intézet, Budapest (I. díj, Menyhért Miklóssal) 1912: Székesfővárosi árubódék, Budapest 1913: Erzsébet királyné budapesti emlékműve. Pályázat Vass Viktor és Gémes Gindert Péter szobrászokkal egy komoly építményre 1913-ban. A zsűri által megvásárolt pályamű.Az Erzsébet-emlékmű. Művészet. Lyka Károly (szerk.), 12. évf. 1913. 6. szám, 206–213. oldal 1916: Székesfővárosi krematórium, Budapesthttps://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1916/?pg=25&layout=s

1909 körül részt vett a Műegyetem tervezési munkálataiban Pecz Samu mellett.https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1909/?query=%22arv%C3%A9%22&pg=491&layout=s

Egyéb építményei 1921: I. világháborús emléktábla a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, 1085 Budapest, Horánszky utca 11. (Seenger Bélával – az iskola épületét nem ők tervezték)https://www.kozterkep.hu/40298/pro-patria-1914-1918# 1929: Pecz Samu-kút, Budapest, Szilágyi Dezső tér (Berán Lajossal és Sándy Gyulával)https://www.kozterkep.hu/1743/pecz_samu_kut_budapest_beran_lajos_1929.html 1930: Morgó köztemető díszkapuja és kerítése, Nyíregyháza

Kötetei A reneszansz és a modern kert művészete; Franklin Ny., Budapest, 1909 (Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum ismeretterjesztő előadásai) A játéktér, mint szociális irányú városépítészeti és kertművészeti feladat; Németh J., Budapest, 1919 Kertes ház. Hogyan építsem meg kertes házamat és hogyan rendezzem be házi kertemet?; Franklin, Budapest, 1922 A kert rendezésének mestersége és művészete; Légrády, Budapest, 1923 Räde Károly–Rerrich Béla: Virágos Budapest, virágos Magyarország. Útmutatás ablakaink és erkélyeink virágdíszítésére, virágaink ápolására; Szfv. Háziny., Budapest, 1929 Räde Károly–Rerrich Béla: Virágos Budapest. Ablakaink és erkélyeink díszítése; Székesfőv. házi Ny., Budapest, 1913 Régi-Rerrich Béla: A szegedi templomtér; Egyetemi Ny., Budapest, 1933

Emlékezete

Budapesten az ELMÜ-lakóház oldalán dombormű őrzi az emlékét. Szegeden teret neveztek el róla. Születésének századik évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztek el a róla elnevezett téren. Rerrich Béla emlékülés Szegeden halálának 70. évfordulója alkalmából (szervezte a Csongrád megyei Urbanisztikai Egyesület). A tájépítész hallgatók szakkollégiuma Rerrich Béla nevét vette fel. 2022 óta nevét őrzi az 578164 Rerrichbéla kisbolygó.

Képtár

Jegyzetek

Források Déry Attila, Merényi Ferenc: Magyar építészet. Budapest, Urbino, 2000. 270 o. ill. Rerrich Béláról ld. 43., 140., 148., 162., 164., 190. Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000. 759 o. ill. Dóm téregyüttesről ld. 375-376. o. Somorjai Ferenc: Szeged. [A fényképeket kész., valamint a grafikákat rajz. Somorjai Ferenc.] ; [a térképeket rajz. Zsiga Attila László] 3. javított, bővített kiadás. (Ser. Panoráma : magyar városok, ISSN 0134-1812) Budapest, Medicina, 2002. 325 p. ill. Bibl. pp. 316. Püspöki palota ld. 69-70. o. Bálint Sándor: Szeged városa. Szeged, Lazi Bt., 2003. 178 o. Rerrich Béláról és az ő Dóm téregyütteséről ld. 140-146. o. Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990.

További információk

Hajós György: Rerrich Béla építész és kertművész élete és munkássága; Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft., Budapest, 2016, Rerrich Béla, a lőrinci Kossuth tér kertművésze; szerk., képvál. Fodorné Nagy Veronika; Tomory Lajos Múzeum–Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kara, Budapest, 2017

Kategória:Magyar építészek Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:1881-ben született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Győriek