250px|bélyegkép|jobbra|Az első televíziók egyikéről adott tudósítás a Tolnai Világlapja oldalán, 1928-ban
A televíziókészülék, röviden televízió, tévé vagy betűszóval tv, képek és hangok távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülék.
Története Ugyan Paul Nipkow Németországban már 1884-ben feltalálta a képfelbontás elvét a róla elnevezett pásztázótárcsával, azonban az első, nagy távolságra vezetéken továbbított televíziós adásra csak 1926-ban került sor London–Glasgow között John Logie Baird skót feltaláló jóvoltából.
jobbra|bélyegkép|250px|Boris Rosing távolbalátó készülékénekBoris Lvovich Rosing (Russian) (1869–1933) , bairdtelevision.com rajza, a Vasárnapi Ujság illusztrációja, 1911 jobbra|bélyegkép|250px|A katódsugárcső működési elve. A televíziók lelkét adó eszköz főbb komponensei a katódsugárzócsöves technológia 2000 utáni háttérbe szorulásáig változatlanok maradtak. A katódsugárcsövet Karl Ferdinand Braun fejlesztette ki 1897-ben.
Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszer feltalálása. 1924-ben jött rá a megoldásra, 1926-ban kelt magyar szabadalmi bejelentése, ezt követően kereste meg őt 1928-ban a Radio Corporation of America. Németországban Fernsehsender Paul Nipkow néven indult meg először a rendszeres adás, 1935-ben.
Másik úton indult el Mihály Dénes (1894–1953), 1933-ban E. H. Traub fizikussal együttműködve már egy olyan televíziós készüléket mutathatott be, amelyet maga még tovább tökéletesített (TELEHOR). Ez volt az a képet 240 sorra felbontó, Mihály–Traub-féle forgótükrös vevőkészülék, amelynek képét akár 2,5×3 méteres felületre is ki lehetett vetíteni. 1936 őszén az első zárt láncú televíziós közvetítésre a Gellért Szállóban került sor, ahol mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet.
1929-ben már Anglia is elkezdte a kísérleti műsorszolgáltatást a BBC fennhatósága alatt, 1936-ig John Logie Baird készülékével, majd az EMI–Marconi Company által kifejlesztett elektronikus képátviteli rendszerrel. Az Amerikai Egyesült Államokban az NBC 1939-ben sugározta első televíziós adását.
1929-ben a Bell laboratórium már bemutatta a színes televíziót, és 1940. január 12-én az első tévélánc is megkezdte a működését.
jobbra|bélyegkép|250px|Orion AT501 az első sorozatban gyártott magyar televíziókészülék (1959) bélyegkép|250px|Tévék a 20. század közepéről
Peter C. Goldmark (1906–1977), a budapesti születésű mérnök, fizikus 1936. január 1-jétől 1971-ig (nyugdíjba vonulásáig) a CBS alkalmazottja volt (hosszabb ideig annak igazgatója is). Ő dolgozta ki az első használható színes televízió-szabványt a CBS-nél 1940-ben. bélyegkép|250px|Egy 2000-es évek beli tévé hátulja SCART, RCA, HDMI és VGA csatlakozásokkal A televízió az egyik leggyorsabban adaptálódó készülék, évtizedről évtizedre jelentős technikai fejlődést tudott felmutatni: a kezdetben monokróm (fekete-fehér) képernyőt a '70-es évektől váltotta fel szélesebb körben a színes képernyő, ezzel együtt a képernyő átmérője is nagyobb lett, ezután a mono (egy utas) hangzás mellett sztereó (kétutas) készülékek is megjelentek. Idővel a képfelbontási készségek is sokat fejlődtek. A 20. század végére kezdtek megjelenni, majd elterjedni az egyre laposabb készülékek, miután a katódsugárcsövet modernebb, síkképernyős (LCD, LED, plazma stb.) technológiák váltották fel, ezzel együtt elkezdtek korábban soha nem látott képernyőméretű készülékek is megjelenni széles lakossági felhasználásra, az egy-másfél méter képátlótól akár a több méteresig is – a '90-es években is léteztek ugyan óriási képernyős készülékek, kijelzők, de ezek speciális, drága, ipari, illetve rendezvényekre való berendezések voltak. A digitális adásvétel miatt eltűntek a korábban analóg, avagy földi vételre alkalmas készülékekre szerelt szobaantennák is (külön eszközként viszont ma is kaphatók). Ezzel együtt bővült a készülékek kompatibilitása más készülékekkel (videólejátszók, hangrendszerek stb.), így újabb formátumú csatlakozásokat építettek ki rajtuk, mint SCART, RCA, HDMI, optikai kábel stb.
A tévéhez való távirányító az '50-es években jelent meg, először még vezetékkel, de szélesebb elterjedése immár vezeték nélkül a '70-es években kezdődött meg. A VHS-formátum elterjedése a '80-as években pedig olyan készülékeket is eredményezett, melyekben beépített VHS-magnó volt. Korábban léteztek rádióval, lemezjátszóval egybeépített tévékeszülékek is a hi-fi tornyok amolyan „őseként”, már csak azért is, hisz a rádió és a gramofon hamarabb jelent meg az otthonokban.
Az ezredfordulóra a televízió a legnagyobb hatású tömegmédiummá vált világszerte, ám a 2000-es évek első évtizedétől az internet szolgáltatások széles körű elterjedésével jelentősen csökkent globálisan az átlagos nézettségi aránya.
Magyarországon
Magyarországon az 1950-es évektől létezik televíziózás. A televíziós adások megindulása hazánkban évtizedeket késett, számos országban már az 1930-as években működött televíziós műsorközvetítés.
21. századi fejlesztések bélyegkép|jobbra|250px|Smart TV
Egy időben a háromdimenziós képalkotásra képes televízióval folytak kísérletek világszerte, a 3D-s tévékhez viszont erre alkalmas szemüveget is viselni kellett, ez a technológia aztán kiment a divatból. Szintén átmeneti volt a hajlított homorú képernyőjű tévék időszaka is, melyek a megjelenésük után néhány évvel ugyancsak eltűntek. Ezek a készülékek ugyanis csak bizonyos betekintési szögeknél biztosítottak hatékony képalkotó minőséget, így visszatért a gyártás a síkképernyőre. Utóbb a huzamosabb ideig sikeresnek mondható plazmaképernyős tévék gyártásával is felhagytak, mert az ahhoz képest olcsóbb LCD és LED technológia gazdaságosabbnak bizonyult.Rázós évtizeden vannak túl a TV-gyártók: a 3D-től a Smart TV-ig, novekedes.hu, 2020. január 7. A 2010-es években kezdtek elterjedni az okostévék (Smart TV), amelyek a telefonokhoz hasonlóan saját operációs rendszerrel rendelkeznek, és képesek internetes tartalmak megjelenítésére is a készülékbe integrált számítógépes technológia révén. Magyarországon elsőként a Samsung okostévéi voltak elérhetők.
Technikai jellemzők A televíziózás elve hasonló a rádiózáshoz. A kamera az általa felvett képi és hangjeleket elektromos jelekké alakítja. Ezeket az elektromos jeleket vagy rögtön, vagy rögzítés és utólagos műsorrá alakítás után továbbítják a televízió-vevőkészülék felé. A távolsági jeltovábbítás általában elektromágneses sugárzással történik, de történhet kábelen keresztül is. A vevőkészülék azután visszaalakítja képpé és hanggá az elektromos jeleket. Az átvitel jellemzője a készülék képfelbontása. Az európai szabvány 50 Hz-es képfrekvenciával 625 soros képet alkot (melyből 576 látható), az amerikai 60 Hz-es képfrekvenciával 525 soros képet alkot (melyből 480 látható). Mindkét rendszernél először csak a páros, majd a páratlan számú sorokat viszik át, így az átvihető képek száma másodpercenként 25, illetve 30. A hiányzó sorok abból adódnak, hogy a kép átvitele mindig a bal felső sarokból balról jobbra kezdődik, és erre a 45-50 sornyi időre van szükség ahhoz, hogy a jobb alsó sarokból a bal felsőbe visszaállítsák a képcső elektronsugarát az eltérítő áramkörök.
Érdekesség, hogy a színes átviteli rendszerek a sávszélesség szűkössége és a régebbi fekete-fehér készülékekkel való kompatibilitás megtartása miatti tervezési kötöttségek okán, nem tudnak teljes képfelbontásnak megfelelő színinformációt átvinni, azonban mivel az emberi szem színmegkülönböztető képessége is jóval gyengébb az árnyalat-megkülönböztető képességénél, ez a szemlélő számára nem észrevehető. A később megjelenő technológiák jobb, részletesebb felbontást, színárnyalatokat tudtak-tudnak megjeleníteni (HD ready, Full HD, OLED, QLED, 4K UHD stb.).
A tv-készülék kijelzője Katódsugárcsöves (CRT) Projektoros Folyadékkristályos (LCD) Plazma (PDP) LED-háttérvilágítású (LED) OLED QLED
Televíziós rendszerek (képnormák) Analóg képnormák PAL SECAM NTSC Digitális képnormák HDTV Az analóg képnormák kevésbé éles képeket hoznak létre, mint a digitálisak. Ráadásul mivel régiek, ezért akkoriban kisebb képfelbontással is megelégedtek a szabványuk meghatározásakor.
Terjesztés és jelátvitel bélyegkép|250px|Elavult katódsugárcsöves tévék egy hulladéklerakónál
A műsorok terjesztési módja szerint a televíziózás lehet: földi sugárzású (hagyományos), analóg vagy digitális jelátvitelűMegjegyzés: a jelátvitel nem keverendő össze a képnormával! műholdas sugárzású, analóg vagy digitális jelátvitelű kábeles, zárt láncú terjesztésű (kábeltelevízió), analóg vagy digitális jelátvitelű interneten keresztüli (IPTV), csak digitális jelátvitelű.
Az analóg rendszerrel szemben a digitális jelátvitel esetén átviteli torzítások nem lépnek fel. A megfelelően tömörített digitális jelek átviteléhez az analógnál kevesebb sávszélességre van szükség, így adott frekvenciatartományban több műsor fér el, de megjegyzendő, hogy ez a tömörítés veszteséges, vagyis a vevőkészülék képernyőjén nem pontosan az a kép fog megjelenni, amit a kamera felvesz, legfeljebb a néző nem tud majd különbséget tenni a kettő között az emberi szem tökéletlensége folytán.
Gyártók A teljesseg igénye nélkül egykori és mostani tévékészülék-gyártók:
Braun Brionvega Daewoo Funai General Electric Grundig Hisense Hitachi ITT Junost JVC LG Loewe Mitsubishi Nokia Orion Panasonic Philips Pioneer Polaroid RCA Victor Samsung Sharp Sony TCL Telefunken Tesla Thomson Toshiba Videoton Zenith
Kapcsolódó szócikkek A televíziózás története Televízió (telekommunikációs médium) Tévéadók listája és magyar nyelvű tévéadók listája Monitor Rádiós műsorszolgáltatók Országos Rádió és Televízió Testület Internettelevízió Színes televízió
Jegyzetek
Források Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a távközlés történetében, (MEK) A Magyar Televízió története, (MEK) Televízió-vevőkészülékek, tudasbazis.sulinet.hu
További információk
Lap.hu: 3D TV.lap.hu – linkgyűjtemény Plazma TV.lap.hu – linkgyűjtemény TV.lap.hu – linkgyűjtemény OLED.lap.hu – linkgyűjtemény LCD.lap.hu – linkgyűjtemény LCD TV.lap.hu – linkgyűjtemény Televízió és közízlés – A művészet esélyei a 21. századi televíziózásban (Konferencia, 2017. február 20-21.), szerkesztő: Barabás Klára, Buglya Sándor; MMA, Budapest, 2017, (A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei)
Kategória:Televíziózás