Dallos Sándor (Győrszentmárton, 1901. október 31.Születési anyakönyvi bejegyzése – Budapest, Józsefváros, 1964. március 10.) József Attila-díjas (1953) magyar író, újságíró, forgatókönyvíró.
Életpályája Dallos Sándor főapátsági számvevőségi írnok és Csermák Jolán fia. Iskoláit Komáromban és Győrben végezte. 1925-től a Magyarság és az Új Magyarság című lapok újságírójaként dolgozott a fővárosban. 1926–1932 között a Napkelet folyóirat munkatársa.Kollarits Krisztina:"Csak szétszórt őrszemek vagyunk..." Tanulmányok a Napkeletről. Magyar Nyugat Könyvkiadó, Vasszilvágy, 2014. ISBN 978-615-5145-19-3 Az 1930-as években tűnt fel szépirodalmi műveivel. 1945–1949 között a Hírlapnál dolgozott. 1949–1953 között a Magyar Nemzet, 1952–1955 között a Hunnia Filmgyár munkatársa volt.
Felesége Hoffmann Rózsa volt, Hoffmann Vilmos és Löwinger Terézia lánya, akit 1933. március 5-én Budapesten vett nőül.
Munkássága Legnagyobb élménye a szegénység. Elbeszélései, regényei gyakran viszik az olvasót a munkanélküliek, a csavargók világába. Stílusa szuggesztív, bár művészete nem mindig mentes a naturalizmustól és a misztikától.
Regényeken és elbeszéléseken kívül számos filmforgatókönyvet is írt. Legfontosabb alkotása e műfajban a Szabó Pál regényéből készült Talpalatnyi föld, valamint a Semmelweis című film, amelyért József Attila-díjat kapott.
Munkácsy Mihály kétkötetes, regényes életrajza (A nap szerelmese, Aranyecset) első ízben 1957–1958-ban jelent meg. Ez a regény egyszersmind Dallos Sándor legnépszerűbb és legjelentősebb alkotása.A Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában megjelent Aranyecset 1969-es (harmadik) kiadásának fülszövege.
Művei bélyegkép|200px|Sírja a Farkasréti temetőben (44/6-2-6). Gomblyukban piros virág (regény, 1931) Mint kóbor kutyák (elbeszélés, 1935) Dunántúli legendás könyv (1937) Az ember nyomában (önéletrajzi regény, 1938) A vándor elindul (regény, 1938) Mezei mirákulum (novellák, 1940) A fehér ménes (elbeszélés, 1940) Nagy János megadja magát (regény, 1942) Szerető fia, Péter (forgatókönyv, 1942) A hegyek lánya (forgatókönyv, 1942) Keresztúton (forgatókönyv, 1942) A Benedek-ház (forgatókönyv, 1944) Talpalatnyi föld (forgatókönyv, 1948) Semmelweis (forgatókönyv, 1952) A nap szerelmese (Munkácsy Mihály életrajzi regénye, 1958) Aranyecset (Munkácsy Mihály életrajzi regénye, 1958) Déli szél (elbeszélés, 1960) Támadás a Szellő utcában (elbeszélés, 1975) Élet az ecetfák alatt (elbeszélés, 1981) Sátorom az ég (elbeszélés, 1986) A tölgyek megindulnak; Primula, Budapest, 2006
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999
További információk [ A magyar irodalom története]
Kategória:Magyar írók Kategória:A Magyar Nemzet (1938–2018) vezetői, újságírói Kategória:Magyar forgatókönyvírók Kategória:József Attila-díjasok Kategória:1901-ben született személyek Kategória:1964-ben elhunyt személyek Kategória:Baumgarten-díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek