A pénzügyi szolgáltatások és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások körét Magyarországon a 2014. január 1-én hatályba lépett 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. §-ahttp://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300237.TV határozza meg. (A korábbi szabályozást az 1996. évi CXII. törvény tartalmazta.)
Jelentősége, hogy pénzügyi szolgáltatásokat (financial services) és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat (financial auxiliary services) – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag pénzügyi intézmény végezhet. Az univerzális bankrendszernek megfelelően a Hpt.-ben felsoroltakon kívül további, taxatíven meghatározott tevékenységek is végezhetők üzletszerűen. Ez azért szükséges, mert a törvény alapvető koncepciója, hogy pénzügyi intézmény szorosan pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken kívül más tevékenységet ne folytathasson, ezért a Hpt. felsorolja azokat a tevékenységeket is, amelyek kivételt képeznek az általános tilalom alól (kapcsolódó szolgáltatások).
A pénzügyi szolgáltatás fogalma Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában: a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, b) hitel és pénzkölcsön nyújtása, c) pénzügyi lízing, d) pénzforgalmi szolgáltatás nyújtása, e) elektronikus pénz kibocsátása, f) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, g) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, h) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, i) pénzügyi szolgáltatás közvetítése, j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, k) hitelreferencia szolgáltatás, valamint l) követelésvásárlási tevékenység.
A kiegészítő pénzügyi szolgáltatás fogalma Kiegészítő pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, valutában, illetve devizában: a) pénzváltási tevékenység; b) fizetési rendszer működtetése; c) pénzfeldolgozási tevékenység; d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon; e) forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység.
Kapcsolódó szolgáltatások A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:
a) a 3. § (2) bekezdés a)-d) és f) pontjában meghatározott kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, b) - a biztosítási tevékenységről szóló törvényben foglalt feltételekkel - hitelintézet esetén biztosításközvetítői tevékenységet, pénzügyi vállalkozás esetén biztosításközvetítői vagy kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet, c) Tpt.-ben meghatározott feltételekkel értékpapír-kölcsönzést, részvényesi meghatalmazotti (nominee) tevékenységet, Bszt.-ben meghatározott feltételekkel befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint a Bszt. 111-116. §-a szerinti közvetítői tevékenységet és árutőzsdei szolgáltató által végezhető tevékenységet, d) aranykereskedelmi ügyletet, e) részvénykönyvvezetést, f) bizalmi szolgáltatást, g) a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezet hitelezési tevékenységének elősegítése érdekében végzett tevékenységet, h) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 11/A. §-ában foglalt feltételekkel tagszervezési tevékenységet, i) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében fedezet, illetve biztosíték hasznosítására vagy az értékesítésben való közreműködésre irányuló tevékenységet, j) követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenységet, k) pénzügyi eszközre vonatkozó adat-, információértékesítést, l) jogszabályban meghatározott közösségi, valamint állami támogatások közvetítését, * m) az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvényben meghatározott úthasználati jogosultság megszerzésével összefüggő tevékenységet, valamint n) a 3. § (1) bekezdés j) pontján kívüli pénzletét kezeléshez kapcsolódó szolgáltatást, o) elektronikuspénz-értékesítői tevékenységet, p) hitelintézet esetén a vele szoros kapcsolatban álló vállalkozások számára szolgáltatások nyújtását, q) az általa üzletszerűen végezhető szolgáltatás igénybevételét elősegítő elektronikus eljárás, eszköz ügyfele részére történő rendelkezésre bocsátására irányuló szolgáltatást, r) hitelintézet esetén az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, pénzügyi szolgáltatásnak, befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő egyéni nyugdíjtermék szolgáltatást, illetve forgalmazást is
végezhet.
Források
2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.)
Kategória:Pénzügyi jog