Bajnai György Gordon () (Szeged, 1968. március 5. –) magyar közgazdász, üzletember, volt politikus. 2007 és 2008 között önkormányzati és területfejlesztési, majd 2009-ig nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a második Gyurcsány-kormányban. Gyurcsány Ferenc lemondása után 2009. április 14. és 2010. május 29. között a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. A 2014-es magyar és európai parlamenti választások után visszavonult a politikától. 2014 őszétől a párizsi székhelyű Meridiam globális befektető és eszközkezelő operatív igazgatója.
Tanulmányai Bajnai György LászlóPolitisiertes Federvieh – Hat Ungarn nur die Wahl zwischen “linker” und “rechter” Mafia? Pester Lloyd / 26 - 2013, POLITIK 26.06.2013 és Sóvári Ágota fia.A Graboplast Textil- és Műbőrgyártó Rt. tájékoztatása a közgyűléséről 2001. január 23., kedd, 06:00 Baján nevelkedett, a III. Béla Gimnáziumban érettségizett 1986-ban. 1991-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán. Közösségi és szakmai munkájáért Pro Universitate díjat kapott. Bajnai aktív volt az egyetemi diákközéletben. 1987-ben a Független Hallgatói Tagozat első elnökeként ő szervezte a Közgazdasági Egyetemen a menzabojkottot a közétkeztetés minősége miatti tiltakozásul.Antipolitikus politikus - Bajnai Gordon politikai portréja - A Political Capital elemzése , nol.hu Ezt követően a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa Nemzetközi Bizottságának elnökeként együtt dolgozott többek között Stumpf Istvánnal is. Négy évig vezette a középiskolás fiatalok érettségire való felkészítésével foglalkozó Studium Generale történelem szekcióját. Bajnai részt vett a rövid életű Új Nemzedék Mozgalom nevű ifjúsági szervezet létrehozásában – Schiffer Andrással együtt –, amelyet Gyurcsány Ferenc a KISZ-utód Demiszből való távozása után alapított.
Menedzseri pályafutása
Miután megszerezte diplomáját, a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. munkatársa lett. 1993-ban szakmai gyakorlaton vett részt a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD). Később az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt.-nél dolgozott 1994-ig.
1995 és 2000 között a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese volt, ugyanabban az időszakban, amikor a cég vezetője Simor András későbbi jegybankelnök volt. Bajnai több jelentős cég (OTP, Richter, MOL, MATÁV) tőzsdei bevezetésében közreműködött. Ebben az időszakban dolgozott együtt többek között Lantos Csabával, illetve Küllői Péterrel is.
1998 és 1999 között a Danubius Rádió igazgatósági tagja volt. 1999-ben az Equinox Private Equity Fund beruházási bizottságának tagja is volt.
2000 és 2005 decembere között a Wallis Rt. (ma: Zrt.) vezérigazgatójaként dolgozott. Feladata a befektető cég átszervezése, hatékonyabbá tétele és a befektetések kezelése volt. A csoporthoz tartozott egyebek közt a Graboplast Rt., a Rába Rt., az Elender Rt., az Index.hu, a Wallis Ingatlan, a Wallis Autó Holding, a Danubius Rádió, a Café Reklám csoport is.
A Wallis még 1998–99-ben, Bajnai Gordon vezérigazgatósága előtt lett a Hajdú-Bét Rt. többségi tulajdonosa. A cég a víziszárnyaspiac összeomlása miatt 2003-ban – a megmentésére tett többszöri tulajdonosi próbálkozás ellenére – 5,5 milliárd forint adósságot hátrahagyva csődbe ment. Beszállítóinak jelentős része nagy veszteségeket szenvedett.Kácsor Zsolt: Megkopasztva , Népszabadság, 2004. augusztus 19. Maga a Wallis csoport 10 milliárd forint veszteséggel szállt ki a befektetésből.
A média több hullámban foglalkozott az üggyel, amelynek során számos valótlan állítás látott napvilágot Bajnai és a Hajdú-Bét kapcsán. Későbbi bírói ítéletek több médiumot helyreigazításra köteleztek. Hamisnak bizonyult például az a feltételezés, hogy a céget nem fejlesztették és csak a pénzt vették ki belőle. További helyreigazítások: FN FN II. MNO MNO, Zsigó Róbert közleménye Hir TV
2001 és 2005 között tagja volt a győri Graboplast Zrt., 2003 és 2005 között a szintén győri Rába igazgatóságának is.
2005 végétől, annak privatizációját követően a Budapest Airport Zrt. elnöke, illetve a Zwack Unicum Nyrt. (2003) felügyelő bizottsági tagja lett és bekerült a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Tanácsába is. Igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagságairól kormányzati szerepvállalásával egy időben lemondott.
2011-től a private capital piacon működő, londoni székhelyű Campbell Lutyens magántőke-tanácsadó cégnél dolgozott különböző pozíciókban. Kezdetben tanácsadó igazgató volt, majd a globális infrastruktúra üzletágért felelt. Bajnai emiatt nagyrészt Londonban él. 2024-ben kinevezték a cég vezérigazgatójának (CEO). A tevékenysége a globális pénzügyi tranzakciókra és tőkebefektetésekre terjed ki. A Campbell Lutyens céget 2026-ban a Lazard, Inc. amerikai pénzügyi tanácsadó és vagyonkezelő vállalat felvásárolta, amely által Lazard CL néven új globális üzletág jött létre.
Politikai pályafutása A Gyurcsány-kormány tagjaként Kormányzati pozíciót először 2006. július 1-jétől 2007. június 30-áig vállalt, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérésére a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos lett. Felügyelete alá tartozott az uniós pénzek elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) vezetőjeként – pártonkívüliként – 2007. július 1-jétől 2008. május 14-éigA köztársasági elnök 120/2008. (V. 14.) KE határozata miniszterek felmentéséről tevékenykedett, ahol Lamperth Mónikát váltotta. A területfejlesztés nélküli, Önkormányzati Minisztériummá átkeresztelt tárca élén utódja Gyenesei István lett.
Miután az SZDSZ kilépett a koalícióból, 2008. május 15-étőlA köztársasági elnök 121/2008. (V. 14.) KE határozata miniszterek kinevezéséről a kormányban az újonnan alakult Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetését vette át. Miniszterségének idejére esett többek között a kecskeméti Mercedes-beruházás bejelentése és aláírása,http://www.origo.hu/auto/20091016-kecskemet-mercedesbenz-gyar-alapkoletetel.html valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet Budapestre helyezése is.http://informatikatortenet.network.hu/blog/informatika_tortenet_klub_hirei/europai_innovacios_es_technologiai_intezet_uj_szekhelye_budapest Ez a megbízatása az új, általa vezetett kormány megalakulásával, 2009. április 16-ával szűnt meg.
Miniszterelnökként 200px|bélyegkép|Miniszterelnökként 2009-ben bélyegkép|jobbra|250px|Bajnai Gordon nyitotta meg 2010. január 10-én az Európai Kulturális Főváros Pécs programsorozatot
Miután Gyurcsány Ferenc 2009. március 21-én kilátásba helyezte a kormányfői posztjáról való távozását, a kormányválság március 29. és 30. közti éjszakáján az MSZP és az SZDSZ is elfogadta Bajnai Gordont mint miniszterelnök-jelöltet, aki a 2010 tavaszán esedékes választásokig, azaz mintegy egy évig vezetné a kormányt.
Miniszterelnök-jelölti bemutatkozó beszédében március 30-án fájdalmas megszorításokat ígért annak érdekében, hogy a gazdasági válság káros hatásai a magyar gazdaságra ne mélyüljenek tovább. Az Országgyűlés 2009. április 14-én 204 igen szavazattal, 8 tartózkodással, ellenszavazat nélkül választotta Magyarország miniszterelnökévé. (A Fidesz- és a KDNP-frakció, valamint a korábban az MDF parlamenti képviselőcsoportjához tartozó tagok jelentős része nem szavazott.)http://nol.hu/belfold/gyorshir__bajnai_az_uj_kormanyfo A miniszterelnöki posztot Bajnai Gordon csak a következő választásokig vállalta, nem jelöltette magát újra, aktívan nem is vett részt az országgyűlési választások kampányában.
A Bajnai-kormány cselekvési tervének négy pillére
1. Azonnali beavatkozás
Ennek leginkább mérhető hatása a forint árfolyamában jelent meg, miután 3 hónapnyi drasztikus gyengülés után elkezdett visszaerősödni. A 31 milliárdos költségű munkahelymegőrző program keretében azt sikerült elérni, hogy az előzetesen tervezettnél kevesebb ember veszítette el a munkahelyét. Az "Út a munkához" program segítségével további 100 ezer alacsony képzettségű ember tért vissza a munka világába, sokévi passzivitás után. A krízisalap támogatásaiból 100 ezer családnak jutott pénzügyi támogatás. A távhő áfáját is csökkentették, ez 650 ezer család, összesen mintegy 2 millió ember életében hozott könnyebbséget.
2. Egyensúlyteremtés
A költségvetés hiány növekedésének megakadályozása érdekében 1200 milliárd forintos megszorítást hajtott végre a Bajnai kormány. Ez – arányait tekintve – az elmúlt évtizedek legnagyobb hasonló kiigazításának tekinthető a világban. Az államháztartási hiány mértéke végül 4,7 százalék lett.
3. Bizalom újjáépítése
A válságkezelő kormány programjának harmadik pillére a bizalom újjáépítése volt. Ez tette többek között lehetővé, hogy a jegybanki alapkamat 20 éves mélypontra volt csökkenthető, ami komoly segítséget jelentett a gazdaság újbóli felpörgetéséhez, így a vállalkozások jövedelmezőségének növeléséhez.
4. Növekedés beindítása
A nyugdíjrendszer átalakítása biztosította a nyugdíjasok járandóságát, de értékes munkaerőt is bent tartott a munka világában. A Bajnai-kormány a szociális rendszerben is komoly átalakításokat hajtott végre. Ezek arra ösztönözték a munkára képes embereket, hogy segély helyett inkább vállaljanak munkát, ugyanis így jobban járnak. Az adórendszerben is komoly, mindenki számára érzékelhető változások történtek. Az adóátrendezés hatására 2010. év elején már több millió munkavállalónak emelkedett a nettó fizetése. Egy átlagos keresetű emberé kb. 15 ezer forinttal. Az adóátalakításoknak köszönhetően további 400 milliárd forint maradt a magyar vállalkozásoknál beruházásra és munkahelyteremtésre.
A megszorító csomag elemei:
A közszférát érintő intézkedések: Két évre befagyasztják a közszféra bruttó bértömegét Felülvizsgálják a 2009 második félévi kereset-kiegészítést Megszűnik a 13. havi fizetés Csökkentik az önkormányzati támogatásokat
A nyugdíjrendszer változásai: Előre hozzák a nyugdíjkorhatár tervezett emelését, 2014 és 2022 között fokozatosan emelkedik 62-ről 65 évre a nyugdíjkorhatár Átütemezik év végére a 2009-re tervezett nyugdíjkorrekciót 2010-ben elmarad a nyugdíjkorrekció 2009-ben nem fizetik ki a 13. havi nyugdíj második felét Megszűnik a 13. havi nyugdíj, és csökken az évenkénti nyugdíjemelés törvényileg garantált mértéke Kevésbé éri majd meg a korhatár előtt nyugdíjba vonulni
Változások a szociális rendszerben: 10 százalékkal csökken a táppénz Két évre rögzítik a családi pótlék összegét, melynek korhatárát is csökkentik: a gyermek 23 éves kora helyett csak 20 évig jár A gyes és gyed együttesen három helyett csak két évig jár (ez a már megszületett gyerekek szüleire még nem vonatkozik), ehhez bölcsőde- és óvodafejlesztést ígér a kormány Felfüggesztik a lakástámogatásokat Fokozatosan megszüntetik a távhő- és a gázártámogatást Egyéb kiadáscsökkentő intézkedések: A tömegközlekedés támogatásának csökkentése, a kedvezmények felülvizsgálata A közmédia támogatásának csökkentése Az EU-s agrártámogatások nemzeti kiegészítésének csökkentése 2010-ben 20-ról 25 százalékra nő az áfa, de létrejön egy kedvezményes, 18 százalékos kulcs a tejre, a tejtermékekre, a pékárura és a távfűtésre
Bajnai Gordon parlamenti búcsúbeszédében hangsúlyozta: (...) „a következő tíz év mostohább körülményeket teremt számunkra, mint amilyen a válság előtti évtized volt. Az ország vezetőinek olyan korszakra kell felkészíteniük hazánkat, amikor lassabb lesz a fejlett világ növekedése, és élesebb lesz a verseny a munkahelyekért, a hitelekért, a piacokért.” Ugyanebben a beszédben elérendő célként tűzte ki az euró 2014-es bevezetését Magyarországon, valamint az oktatás és a szociális rendszer átalakítását. A Bajnai-kormány által indulásakor célként kijelölt 142 pontból 139 teljesült úgy, hogy egy sor olyan ügyet is meg kellett oldaniuk, amit a kormányzás megkezdésekor még nem ismerhettek.
Diplomácia