Izland (, ) szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, Feröertől északnyugatra, a két globális jelentőségű tektonikai lemez – az eurázsiai és az észak-amerikai lemez határvonalán. Hivatalos nyelve az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó izlandi nyelv, amely az óskandináv nyelvhez nagyon közel áll, ezáltal az egyik legarchaikusabb nyelv Európában. Fővárosa és legnépesebb városa Reykjavík. Európa és a világ egyik legritkábban lakott országa. A lakosságának több mint 60 százaléka Reykjavík fővárosi régiójában koncentrálódik.
Az országot gleccserek, vulkánok, lávamezők, gejzírek, geotermikus források és vízesések jellemzik. Itt található Európa legnagyobb jégtakarója a Vatnajökull gleccser. A nyugati és a keleti partvidéket fjordok szegélyezik. A Landmannalaugar vidék a természetkedvelők népszerű úti célja. Izlandon (szinte) nincsenek erdők, mivel a vulkanikus talaj és az éghajlat nem kedvez a fáknak.
A gazdaságának hagyományosan a halászat az egyik legfőbb ágazata. Az utóbbi években a turizmus hatalmas lendületet kapott, köszönhetően a északi sarki fénynek (aurora borealis), a természeti csodáknak és a geotermikus fürdőknek, melyek közül a leghíresebb a Kék Lagúna. A geotermikus és vízenergia révén az ország szinte teljes mértékben megújuló energiaforrást használ.
A világ egyik vezető országa az életszínvonal, a HDI, az egy főre jutó GDP és az átlagfizetések tekintetében.
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, az Északi Tanács, az OECD, az ENSZ és a NATO tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Földrajza
Domborzata thumb|222px|Izland domborzata Izland az Észak-Atlanti-óceán középső részén található. Az északi sarkkör a főszigettől kicsit északra lévő Grímseyn áthalad (a szigeten található az ország legészakibb települése is). Grönlanddal ellentétben Izlandot Európa, és nem Észak-Amerika részeként kezeljük. Kulturális, gazdasági és nyelvi szempontból is Skandináviához tartozik. A Föld tizennyolcadik, Európa második legnagyobb szigete.
Vulkáni sziget, a Közép-Atlanti-hátság víz fölé emelkedő része. A lemeztektonika szerint úgy keletkezett, hogy a két távolodó kőzetlemez (az eurázsiai, és az észak-amerikai) közötti hasadékon feltört a magma, és megszilárdult. A vulkáni kitöréseknek köszönhetően területe fokozatosan nő. Felszínén ma is jól megfigyelhetők a két lemez távolodásának jelei.
A szigeten 140 vulkán van, de a kráterek száma meghaladja az ezret. 26 vulkán – némelyik időszakosan – jelenleg is működik.http://www.origo.hu/tudomany/20100415-vulkankitores-izland-eyjafjoll-hatalmas-fustfelho-muholdkep-legiforgalom-voros-naplementek.html origo.hu: Gyönyörű naplementék jönnek a következő hetekben Legismertebb vulkánja az 1491 m magas Hekla. Izlandon rengeteg gejzír található (a szó maga is izlandi eredetű), a geotermikus energia könnyen hozzáférhető. A belőle termelt meleg víz, távfűtés és villamosenergia jövedelemarányosan rendkívül olcsó.Szánthó Péter - Mi is lemásolhatnánk Európa rezsimennyországát: nevetségesen olcsó az áram, télen is filléres a fűtés (Portfolio.hu, 2024.04.30.)
Nagyjából a sziget felszínének 10%-át belföldi jégtakaró borítja. A 4790 km hosszú partvonalat sok kedves fjord teszi változatossá. Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull, területe , vastagsága helyenként az 1000 m-t is eléri.
A települések is szinte kizárólag a tengerparton találhatók, mivel az ország belseje nagyon nehezen lakható, kopár, terméketlen vidék. A legnagyobb városok: Reykjavík (a világ legészakibb fővárosa), Akureyri, illetve Keflavík, ez utóbbi mellett található az ország egyetlen nemzetközi repülőtere.
Legmagasabb pontja: Hvannadalshnúkur, 2110 m.
Vízrajza
Izlandon nincsenek hosszabb folyók, mert a sziget belseje száraz és hideg. A vízhálózat fiatal, a bővizű folyók esésgörbéje kiegyenlítetlen, a törések, lávapadok mentén szép vízesések robajlanak (Gullfoss, Skogafoss, Svartifoss). Európa legbővizűbb vízesései Izlandon találhatók.http://www.world-of-waterfalls.com/top-10-europe-waterfalls.html
Legfőbb folyója a Þjórsá.
Éghajlata Északi fekvése ellenére a sziget éghajlata a Golf-áramlat szélesebb rendszerébe tartozó Irminger-áramlat mérséklő hatása miatt kevésbé zord. Az egész ország az óceáni éghajlat hideg övezetébe tartozik. A viszonylag meleg áramlat a déli és nyugati partvidéken teljes jégmentességet biztosít, míg az északi és keleti partokat ritkán, de elérheti a sodródó sarki jég a tél végén. Például míg 1919 és 1964 között gyakorlatilag nem jelent meg a tengeri eredetű jég, 1965-ben és 1968-ban az jelentős tömegben érkezett az északi partokra. Ez általában az egész szigeten további lehűlést okoz, és mérsékli a csapadékhajlamot. A sziget déli és északi partjának átlaghőmérséklete közötti különbség csak 1,5 fokos.
A valaha mért legalacsonyabb izlandi hőmérsékletet, -38 °C-ot 1918. január 22-én mérték az ország középső, belső részén (a tengerparton fekvő Reykjavíkban majdnem ugyanekkor, 1918. január 21-én volt a negatív rekord -24,5 °C-kal). Az eddigi abszolút melegrekord 1939. június 22-én született a déli tengerparton Teigarhorn gazdasági területén 30,5 °C-kal.
A déli partvidéken találhatók a legcsapadékosabb térségek. A Vatnajökull déli előterében évi 4000 mm-t meghaladó csapadék is előfordulhat. A sziget belső, esőárnyékos vidéke száraz, a csapadék helyenként nem éri el az évi 400 mm-t sem. A hótakaró a déli parton 1931 és 1960 között az október és május közötti időszak 17%-ában volt jelen, míg az északi oldalon 53%-ban. bélyegkép|Tipikus alacsony légnyomású képződmény Izland felett
A hőmérsékleten és a csapadékon kívül az időjárás meghatározó eleme Izlandon a szél. A sziget környékén gyakran alakulnak ki, illetve haladnak át alacsony légnyomású ciklonok, amik szinte állandó, változó irányú, de erős szelet okoznak. A Beaufort-skálán 9-es erősségű, azaz 70–80 km/óra erősségű szelek a Vestmannaeyjar szigeteken évente átlag 70,7 napon fújnak. A sok szél miatt is viszonylag ritka a köd, a nyugati parton évente 10, a keletin 60 napon fordul elő. A zivatar nagy ritkaság. Ősszel és a tél elején gyakran figyelhető meg az égbolton az északi fény.
A napsütéses órák száma nyáron azért is magas, mert a sziget északi fekvése miatt a nappal rendkívül hosszú. A nyári napforduló környékén a napkelte és napnyugta között több mint 20 óra telik el, és az éjszaka közepén is szürkületi derengés tapasztalható. A tél derekán viszont csak néhány órára kel fel a nap dél körül.
Az izlandiak hagyományosan két évszakot tartanak számon, a telet és a nyarat. Néhány májusi hét tekinthető tavasznak, és néhány szeptemberi az őszi átmenetnek. Igazán kellemes idő közép-európai szemmel július végén-augusztus elején fordul elő, ezért mondják tréfásan a külföldieknek a helybéliek, hogy az izlandi nyár július 28-tól augusztus 1-ig tart.
Növény- és állatvilága
Izland -es területéből gleccser, tó, terméketlen lávamező, sivár homok, egyéb terméketlen terület, csupán nevezhető termőföldnek.
Izland területének központi részét gyér növénytakaró borítja. A vulkáni salakon, hamumezőkön havasi madárhúr, száratlan habszegfű, fűnemű fűz alkot párnanövényzetet. Ahol vastagabb a talaj, különböző fenyérek díszlenek. A 2-3 méter magas, főként molyhos nyírből álló husángerdők a 9. század táján még az ország területének kb. negyedét borították. Megritkult állományaik ma védettek és más fajokból újraerdősítéssel is próbálkoznak.
A part menti csapadékos térséget zöld, legelőként hasznosított gyepszőnyeg fedi. Faunájára az északi fajok a jellemzőek, főként a tengeri állatok dominálnak. Az emlősfauna szegényes, a ragadozók közül a sarki róka és a betelepített amerikai nyérc, a patások közül csak a betelepített rénszarvas él itt. A tengerpartokon borjúfóka és kúpos fóka fordul elő. A madárvilágban a tengeri, illetve a parti madarak dominálnak (északi és jeges búvár, énekes hattyú, izlandi kerceréce, pehelyréce, sok sirályfaj). A ragadozó madarak közül a rétisas, a vadászsólyom és a kis sólyom költ a szigeten. Kétéltű és hüllő nem fordul elő.
Izland természetes állatvilágában nem fordulnak elő jegesmedvék, de esetenként a sarkkör közeléből jégtáblákon leúsznak (ilyen például 2008 júniusában fordult elő).MailOnline World News. First polar bear to swim to Iceland in 15 years is shot dead by police in front of sightseers (angolul)
Nemzeti parkjai
Izlandon három nemzeti park található:
NévFotó Elhelyezkedés Alapítva Terület Snæfellsjökull Nyugat-Izland 2001 Vatnajökull* DK-Izland 2008 Þingvellir* Dél-Izland 1930
Korábbi nemzeti parkok:
* 2008-ban a Vatnajökull Nemzeti Park részeivé váltak: NévFotó Elhelyezkedés Alapítva Terület Jökulsárgljúfur* Észak-Izland 1973 Skaftafell* Dél-Izland 1967
A világörökséghez tartozik Surtsey sziget is. Ez a Föld egyik legfiatalabb szigete – egy tenger alatti vulkán volt, amely 1963. november 14-én emelkedett a tengerszint fölé. Jelenleg az élet megtelepedését tanulmányozzák rajta.
A Jökulsárgljúfur Nemzeti Park Izland északi részén található, és a Jökulsá á Fjöllum-folyó környékén helyezkedik el. A Dettifoss-vízeséstől északra fekszik. A Vatnajökull Nemzeti Park része lett 2008. június 7-én.
E terület főleg kaotikus kanyonjairól és vulkanikus hegyeiről híres. Körülbelül nyolcezer évvel ezelőtt egy vulkán tört ki közvetlenül a folyó és a jégkorszaki jégtakaró alatt. Ez különféle vulkánkitöréseket és hatalmas áradást váltott ki, amely létrehozta a már említett zegzugos kanyonrendszert.
A park központja az ún. Hljóðaklettar (visszhangok sziklája). Az izlandi nevén Rauðhólar (vörös hegy) különleges színezetéről híres. Egy másik látnivaló az Ásbyrgi-kanyon, amely lópatkó formájú.
A Skaftafell Nemzeti Park szintén 2008. június 7-e óta része a Vatnajökull nemzeti parknak. A park Kirkjubæjarklaustur és Höfn között, Izland déli részén helyezkedik el.
A Skaftafell Nemzeti Parkot 1967. szeptember 15-én alapították, majd később kétszeresére nőtt területe. Napjainkban a park területe 4807 km², ezzel Izland második legnagyobb nemzeti parkja. Itt található a Morsárdalur-völgy, a Kristínartindar-hegy és a Skaftafellsjökull-gleccser.
A tájkép nagyon hasonló az Alpok egyes részeihez, de több ezer év alatt a Skeiðarájökull-, és a Skaftafellsjökull-gleccser, az Öræfajökull-vulkán kitörései, valamint a Skeiðará-, Morsá- és a Skaftafellsá-folyó vize alaposan átformálták a vidéket. A jégsapkák alatt zajló vulkanikus utóműködések és vulkánkitörések időnként megolvasztják a felettük elhelyezkedő jégsapkát, és úgynevezett gleccserfolyamokat hoznak létre, amelyek a Skeiðará-folyó medrét alaposan leborotválták az idők során. A homokos parti pusztaság, az ún. Sandur a lezúduló olvadékvíz nyomán jött létre a gleccserek és a tenger között. A legutóbbi ilyen jégár 1996-ban volt.
A Skaftafell Nemzeti Park főleg elviselhető éghajlatáról és napos nyári napjairól ismert az izlandi emberek körében. Errefelé természetes nyírfaerdő telepedett meg, aminek neve Bæjarstaðarskógur, amely rengeteg madárnak és sarki rókáknak ad otthont.
Történelme
Az ókorban Izlandot elsőként valószínűleg a görög Pütheasz említi, aki i. e. 330 és 325 között Massaliából (Marseille) indulva körülhajózta a brit szigeteket, járt Orkney-n és Norvégia nyugati partjainál. Az utazásról készített beszámolójában Pütheasz említést tesz Thule szigetéről, ami 6 napi hajózásra esik Britanniától északra. Valószínűleg Pütheasz nem járt a szigeten, de az szinte biztos, hogy a kelták és a norvégok már ebben az időben tudtak a sziget létezéséről. thumb|Középkori halásztelepülés mintája, Bolungarvik Régészek római pénzérméket is találtak a szigeten az i. e. 3. századból. De ez sem feltétlenül bizonyítja, hogy rómaiak jártak a szigeten, mert egyesek feltételezései szerint a vikingek vitték Izlandra a pénzdarabokat.
Az ellenben biztos, hogy a 8. században ír szerzetesek érkeztek a lakatlan szigetre. Papey és Papafjörður nevek ezekre a szerzetesekre utalnak.
A középkorban
thumb|Ingólfur Arnarson érkezése a szigetre. J. P. Raadsig festménye