bélyegkép|Záh Felicián merénylete a királyi család ellen. Képes krónika (Chronicon Pictum) Záh Felicián, helyesebben Záh nembeli Felicián (? – Visegrád, 1330. április 17.) magyar birtokos, katona. Az előkelő, Nógrádban őshonos Záh nemzetségből származott. Károly Róbert elleni sikertelen merénylete tette hírhedtté, amelyet nemzetségén toroltak meg. Családnevét az oklevelekben Zah, több történelmi és irodalmi műben Zách formában írják.
Életrajza
Hosszú ideig Csák Mátét szolgálta híven, aki a Felvidék tartományura volt, és Károly Róbert király ellen harcolt. Felicián Máté oldalán komoly vagyonra tett szert és magas rangba jutott, 1318-ban azonban átpártolt a királyhoz, aki számára büntetlenséget biztosított, javait és társadalmi pozícióját megtarthatta. 1321-ben a király semptei várnagyává nevezte ki, lánya, Klára pedig bekerült Erzsébet királyné udvarhölgyei közé. Rövid idő alatt szabad bejárása volt az uralkodóhoz.
A merénylet bélyeg|250px|Orlai Petrics Soma: Zách Felicián, 1859, olaj, vászon (Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
1330. április 17-én,A latin fordítás szerint „az Úr föltámadásának ünnepe utáni nyolcadot követő legközelebbi keddi napon”, ami a julián naptár szerint április 17-ére esik, ellentétben a Képes Krónika leírásával, amely szerint ez a nap "szerda". 1330 április miközben a királyi család a visegrádi Duna-parton levő palotában ebédhez készült, Felicián kardjával rárontott a királyi családra. Károly Róbertet a jobb karján sebesítette meg könnyebben, míg Erzsébet jobb kezének négy ujját lecsapta, miközben ő a fiait, Lajost – a későbbi Nagy Lajos királyt – és Endrét védte. A fiúknak nem esett bajuk, nevelőiknek – Kenezics Gyula fia Miklós és Drugeth Miklós – súlyos fejsérülés árán sikerült felfogniuk az ütéseket. Ezalatt a Potok megyei (ma: Sárospatak) Sándor fia János, a királyné al-étekfogója leszúrta, majd az odaérkező testőrség szétvagdalta Feliciánt.
A merénylet okairól megoszlanak a források. Vannak, akik a megtorlás súlyosságából arra következtettek, hogy a merénylet a tartományurak által szőtt összeesküvés része volt. Az utókor azonban inkább egy az emlékeit másfél évtizeddel később papírra vető olasz krónikás leírását fogadja el. Eszerint Erzsébet öccse, Kázmér herceg – a későbbi Nagy Kázmér lengyel király – állítólag elcsábította Záh Klárát, s apja ezt akarta megtorolni. Ez a történet nagyon hasonlít Bánk bán feleségének történetére, amit röviden a Képes krónika mond el. Nem lehet tudni, hogy melyik történet hatott a másikra.
A megtorlás bélyegkép|250px|Körösfői-Kriesch Aladár: Zách Klára története I. bélyegkép|250px|Körösfői-Kriesch Aladár: Zách Klára története II.
Testrészeit ezután elrettentésül szétküldték az országban. Fia szolgájával együtt futásnak eredt, de nem tudott elmenekülni. Őket ló farkához kötötték, majd miután meghaltak, részeiket a piacon a kutyák és disznók elé vetették. Sebe nevű lányát Becsei Imre lévai várnagy lefejeztette, férje, Kopai Imre börtönben halt meg. Gyermekeiket pedig a keresztesekkel vitették el, akik végül Rodoszra száműzték őket.Zách Felicián családját kiirtásra ítélik – Rubicon.hu Klára lányának levágták az orrát, az ajkait, hogy a fogai látszottak és nyolc ujját, majd lovon körbehordták néhány városban, miközben azt kellett kiáltoznia, hogy „így jár, aki hűtlen lesz királyához”. Felicián nemzetségének tagjait harmadíziglen megölték, a távolabbiakat jószágvesztésre ítélték.
Nőtestvérének nőunokáit azonban felmentették minden büntetés alól.
Károly Róbert nem sokkal később váratlanul zarándokútra indult Jeruzsálembe, azonban Felicián még élő rokonaitól tartva némi hajózás után végül visszafordult.
Jegyzetek
Irodalom Almási Tibor: Záh Felicián ítéletlevele, Aetas, 2000. Képes krónika : a magyarok régi és legújabb tetteiről, eredetükről és növekedésükről, diadalaikról és bátorságukról / [ford. Geréb László] [MEK online] Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei. Fordította Kulcsár Péter. Balassi Kiadó, Bp., 1995. Online verzió 288. documentum Zah Felician ítélet levele. 1330. május 15. 180-182. oldal.
Szépirodalom Arany János: Zách Klára , www.sgyak.u-szeged.hu Fehér Tibor: A ródoszi lovag. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1986 Bíró Szabolcs: Anjouk [a regénysorozat 3-4-5. kötete], Athenaeum, Budapest, 2015-2018. Csáth Géza: Délutani álom - Régi levél, 1911. További információk Jókai Mór: A magyar nemzet története regényes rajzokban - Zách Klára
Kategória:Kivégzett magyar katonák Kategória:14. századi magyarok Kategória:1330-ban elhunyt személyek Kategória:Várkapitányok Kategória:Magyar merénylők